Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Hogyan védd meg magad a csalóktól?

Hogyan védd meg magad a csalóktól?

Hogyan védd meg magad a csalóktól?

TALÁN hallottad már a mondást: „Becsületes embert nem lehet becsapni.” Mint sok más mondás, ez sem igaz. Naponta esnek áldozatul a csalásnak becsületes emberek, mivel a becsületesség önmagában véve nem nyújt védelmet. A világ legokosabb embereinek némelyike olyan terveket sző és valósít meg, melyekkel megfoszt másokat a pénzüktől. Több mint száz évvel ezelőtt egy író megjegyezte: „Némelyik csalás annyira jól van kifundálva, hogy már ostobának kell lenni ahhoz, hogy az embert ne szedjék rá.”

A megtévesztésnek nagy múltja van, egészen az Éden-kertig visszanyúlik az eredete (1Mózes 3:1–5). Az ősi szemfényvesztő módszereknek többféle változatuk van, és egyre-másra születnek új cselszövések is. Akkor hát hogyan védheted meg magad? Nem kell belefognod az összes módszer megismerésébe, amellyel a bűnözők becsapják az embereket. Jobban jársz, ha tájékozódsz néhány alapvető óvintézkedésről, amellyel megvédheted magad a csalóktól.

Vigyázz a személyes adataidra!

Ha valaki ellopja a hitelkártyáidat vagy a bankkártyáidat, vásárolhat velük. Ha eltulajdonítja a bankszámla-információidat, a nevedben fizetési utasítást adhat a banknak, vagy elegendő személyes adat birtokában felveheti a személyazonosságodat. És mihelyt egy bűnöző ellopja a személyazonosságodat, pénzt vehet le a bankszámládról, terhelheti a hitelkártya-számládat, és kölcsönöket vehet fel a nevedben. * Az is megeshet, hogy egyszer csak olyan bűncselekményért tartóztatnak le, amelyet nem is követtél el!

Ennek a fajta csalásnak a kivédéséhez vigyázz minden személyes iratodra, köztük a bankszámlakivonatodra, jogosítványodra, társadalombiztosítási kártyádra vagy a személyazonossági igazolványodra. Ne adjál ki személyes vagy az anyagi helyzetedre vonatkozó felvilágosítást úgy, hogy előbb nem győződsz meg arról, hogy nyomós okkal kérik. Ez különösen igaz a hitelkártyaszámodra és a bankszámláddal kapcsolatos információkra. Csakis akkor add meg a hitelkártyaszámodat bárkinek is, ha vásárolni szeretnél a kártyáddal.

A szélhámosokat „guberálóknak” is hívják, mivel ilyen jellegű felvilágosítás után kutatva turkálnak a szemetünkben. Ezért ahelyett, hogy egyszerűen kidobnád a személyes adataidat tartalmazó iratokat, bölcsen teszed, ha elégeted vagy darabokra téped őket. Idetartoznak a bankoktól és brókercégektől kapott dokumentumok, valamint a régi hitelkártyák, lejárt jogosítvány és útlevél. Egy másik jó tanács, hogy semmisítsd meg a postán kapott hitelkártya-igényléseket, amelyeket nem te kértél, mivel ezek olyan adatokat tartalmazhatnak rólad, melyekkel valaki visszaélhet.

Használd a józan eszed!

Sok csalás középpontjában olyan ígéretek állnak, melyek azzal kecsegtetnek, hogy a befektetés hihetetlenül nagy haszonnal jár. A gyors meggazdagodás tisztességtelen terveinek közismert formája a piramisrendszer. Bár ennek sokféle változata van, az általános felépítése az, hogy egy befektetőnek további befektetőket kell toboroznia, hogy jutalékot kapjon. * A levéllánc ugyanígy működik: megkérnek, hogy küldjél pénzt a lista élén állóknak. Azt ígérik, hogy több ezer dollárt kapsz, amikor a te neved jut el a lista élére.

A piramisrendszerek mindig összeomlanak, mivel lehetetlen folyamatosan új tagokat toborozni. Számoljunk csak egy kicsit! Ha öt ember kezdi el a piramisjátékot, és mindegyikük öt embert szervez be, összesen 25 új ember vesz részt a rendszerben. Ha ezek a személyek is öt másik embert toboroznak, már 125 személlyel többen lesznek. Amikor ez a folyamat eléri a kilencedik szintet, már közel kétmillió ember vesz részt a piramisjátékban, és nekik több mint kilencmillió személyt kell beszervezniük! A piramisjáték szervezői jól tudják, hogy van egy pont, ahol már nem lehet tovább bővíteni a rendszert. Amikor gyanítják, hogy közeledik ez a pont, fogják a pénzt, és kereket oldanak. Valószínűleg elveszíted a pénzedet, akiket pedig te toboroztál, megpróbálják tőled behajtani elveszített pénzüket. És azt se felejtsd el, hogy a piramisrendszerben csak akkor tudsz pénzt szerezni, ha valaki más veszít.

Ha valaki olyan lehetőséget ajánl, mellyel könnyen pénzhez juthatsz, vagy olyan befektetést kínál fel, amelynek szerinte óriási haszna van, mit teszel? A következő figyelmeztetés lebegjen a szemed előtt: Ha egy ajánlat túl jónak ígérkezik ahhoz, hogy igaz legyen, általában nem is az. A reklámszövegeket és mások dicsérő szavait róla ne hidd el azonnal, és ne gondold, hogy „ez most tényleg más”. Jusson eszedbe, hogy az senkinek sem üzlet, hogy pénzt ajándékozzon neked, vagy olyan titkokat osszon meg veled, amelyek által meggazdagodhatsz. Tehát ha valaki azt mondja, hogy különleges ismeret birtokában van, amely szerencsét hozhat neked, tedd fel a kérdést magadban: „Miért nem ő él ezzel a lehetőséggel, hogy ő legyen gazdag? Miért pazarolja az idejét arra, hogy engem győzködjön?”

És mi a teendő akkor, ha azt mondják, hogy megnyertél egy versenyt vagy elnyertél egy díjat? Ne jöjj lázba, alighanem szélhámosság az egész, és már sokan bedőltek neki. Angliában például egy asszony levelet kapott Kanadából, amelyben arról értesült, hogy jutalmat nyert, de 25 dollárt kell küldenie kezelési költség gyanánt. Ő el is küldte az összeget, majd telefonon felhívták Kanadából, és közölték vele, hogy egy sorsoláson övé lett a harmadik helyezettnek járó díj, amely 245 000 dollár értékű. Ám ennek egy bizonyos százalékát be kell fizetnie további kezelési költségként. Ő el is küldte a 2450 dollárt, de vissza már nem kapott semmit sem. Ha fizetned kell egy „ajándékért” vagy egy jutalomért, akkor csalás van a dologban. Gondold csak végig: „Mennyi a valószínűsége annak, hogy díjat nyerek egy olyan versenyen, amelyre be sem neveztem?”

Csakis megbízható emberekkel köss üzletet!

Úgy gondolod, hogy te megérzed, ha becstelen emberrel van dolgod? Akkor csak légy óvatos! A csalók művészien tudnak mások bizalmába férkőzni! Ismerik a módját, hogyan nyerjék el valakinek a bizalmát. A kereskedők — akár becsületesek, akár nem — tisztában vannak vele, hogy egy terméket csak akkor képesek eladni, ha jól elő tudják adni magukat. Persze ez nem jelenti azt, hogy akkor senkiben se bízzál meg, de egy egészséges mértékű gyanakvás elengedhetetlen ahhoz, hogy megvédd magad a csalóktól. Ne úgy próbáld kideríteni, hogy valaki tisztességes-e, hogy bízol a megérzéseidben, hanem figyelj oda két árulkodó jelre, amely sok csalást jellemez: először is arra, hogy túl jónak tűnik-e egy ajánlat ahhoz, hogy igaz legyen, másodszor arra, hogy a másik személy siettet-e abban, hogy döntést hozz.

Az interneten garmadával vannak ilyen túl jónak látszó ajánlatok. Bár az internet sok értékes ajánlatot közöl, ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy a bűnözők gyorsan és névtelenül becsapják áldozataikat. Van e-mail címed? Ha van, egyszer csak azt veheted észre, hogy spamet, vagyis kéretlen, reklámtartalmú e-mail küldeményt kaptál. Jóllehet a spam termékek és szolgáltatások végtelen sorát ajánlja, ezek közül sok szélhámosság. Ha válaszolsz egy kéretlen e-mailre, és pénzt küldesz valamilyen termékért vagy szolgáltatásért, valószínűleg semmit sem kapsz a pénzedért. Vagy ha mégis, akkor szinte biztos, hogy nem ér annyit, amennyit befektettél. Ezért az a legjobb tanács, hogy soha ne vegyél semmit egy spam hatására.

Ugyanúgy igaz ez arra az esetre is, ha valaki felhív, és el akar adni neked valamit. Noha a telefonon keresztüli eladáshoz sokszor törvényes üzleti vállalkozások folyamodnak, évente mégis dollármilliárdoktól fosztanak meg embereket a tisztességtelen telemarketing-módszerekkel. Abból, hogy telefonon elbeszélgetsz valakivel, képtelenség megállapítani, hogy törvényes üzlet van-e az agitálás mögött. Egy csaló úgy is feltüntetheti magát, mintha egy bank vagy egy hitelkártya-védelmi ügynökség képviselője lenne. Jó okkal gyanakodhatsz, ha valaki — aki azt állítja magáról, hogy egy olyan banktól vagy cégtől van, amelynél számlát nyitottál — felhív, és olyan adatokat kér tőled, amelyeket már tudnia kellene. Ilyen esetben nyugodtan kérd el az illető telefonszámát, és miután ellenőrizted, hogy a szám valóban annak a bizonyos banknak vagy ügynökségnek a száma-e, visszahívhatod.

Nem tanácsos idegen telefonálóknak megadnod a hitelkártyaszámodat vagy bármilyen más személyes adatot. Ha a vonal túlsó végén valaki olyasmit akar megvetetni veled, amit nem szeretnél megvásárolni, udvariasan ezt mondhatod: „Elnézését kérem, nem szoktam telefonon üzletet kötni olyanokkal, akiket nem ismerek.” Majd tedd le a kagylót. Semmi okod nem kívánt beszélgetésbe elegyedni egy idegennel, aki talán be akar csapni.

Csak jó nevű cégekkel vagy személyekkel tárgyalj. Sok törvényes cég van, amellyel biztonságosan köthetsz üzletet telefonon vagy interneten keresztül. Hacsak lehetséges, tudj meg némi információt a kereskedőről, cégről és befektetésről valamilyen független ügynökségtől. Kérj bővebb felvilágosítást a befektetésről, és figyelmesen olvasd át, hogy megbizonyosodj a beruházás törvényes voltáról. Ne hagyd, hogy sürgessenek, vagy nyomást gyakoroljanak rád, hogy minél előbb hozz döntést.

Foglald írásba a részleteket!

Nem minden csalás indul csalásnak; egy tisztességes üzletnek is lehet rossz vége. Ha erről van szó, az üzlet tulajdonosai talán pánikba esnek, és becstelen módszerekhez folyamodnak, hogy ellensúlyozzák a veszteséget. Biztos te is hallottál már olyan esetekről, amikor ügyvezetők nem mondtak igazat a cég bevételével és hasznával kapcsolatban, és amikor az üzlet csődbe ment, eltűntek a megmaradt pénzzel.

Hogy megvédd magad a csalástól és a félreértésektől, először írásban kérd a részleteket, és csak azután fektess be nagyobb összeget. Minden olyan szerződésnek, amelyet aláírsz, tartalmaznia kell a befektetés valamennyi feltételét és az ígéreteket. Tartsd észben, hogy bármilyen megbízhatónak tűnik is egy befektetés, senki sem garantálhatja, hogy minden a tervek szerint megy majd (Prédikátor 9:11). Elvégre igazából nem létezik kockázatmentes befektetés. Ezért aztán a megállapodásnak ki kell térnie írásban arra, hogy a feleknek külön-külön mi a feladatuk és felelősségük, ha az üzlet nem jár sikerrel.

Ha tisztában vagy az itt röviden megvizsgált fontosabb alapelvekkel, és alkalmazod őket, kisebb lesz a valószínűsége annak, hogy becsapnak. Egy ókori bibliai példabeszéd értékes tanácsot ad ezzel kapcsolatban: „A tapasztalatlan hisz minden szónak, de az eszes meggondolja lépteit” (Példabeszédek 14:15). A szélhámosok könnyű prédákat keresnek, olyanokat, akik hajlamosak minden szavukat készpénznek venni. Sajnos sokan nem tesznek semmit sem azért, hogy megvédjék magukat a csalóktól.

[Lábjegyzetek]

^ 9. bek. A piramisrendszer meghatározása a következő: „multilevel marketing program [sokszintű értékesítési program], melyben az emberek belépési díj fejében lehetőséget kapnak arra, hogy másokat toborozzanak, akik ugyanígy járnak el.” Ezeknek a rendszereknek többnyire nincsenek termékeik.

[Oldalidézet a 7. oldalon]

Ha egy ajánlat túl jónak ígérkezik ahhoz, hogy igaz legyen, általában nem is az

[Kiemelt rész/kép a 6. oldalon]

Tanácsok a csalás áldozatainak

Jellemző, hogy a csalás áldozatait szégyenérzet és bűntudat gyötri, zavarban vannak, és mérgesek magukra. De ne hibáztasd magadat! Áldozat vagy, és az okolható, aki visszaélt a bizalmaddal. Ha hibát követtél is el, ismerd be, majd lépj tovább. Ne következtess úgy, hogy ostoba vagy. Gondolj arra, hogy a szélhámosok még rendkívül intelligens személyeket — államfőket, bankigazgatókat, ügyvezetőket, pénzügyi vezetőket, ügyvédeket és másokat — is be tudnak csapni.

A csalás áldozatait nemcsak a pénzüktől vagy javaiktól fosztják meg, hanem az önbizalmuktól és önbecsülésüktől is. Ha pedig egy „barátjuk” csapta be őket, visszaéltek a bizalmukkal. Fájdalmas, ha valakit rászednek. Adj időt magadnak a szomorkodásra. Gyakran segít, ha beszélsz valakivel, akit a bizalmadba tudsz avatni. Az ima is nagy vigaszt nyújt (Filippi 4:6–8). De ismerd fel, hogy egy idő után túl kell lépned a történteken. Miért hosszabbítanád meg a gyötrelmet? Tűzz ki építő célokat, és dolgozz az elérésükön.

Óvakodj az olyan szélhámosságoktól, amelyek állítólag segítenek felépülni. A csalók fel szokták hívni a megtévesztett személyeket, hogy felajánlják segítségüket az elveszített pénz visszaszerzéséhez. A céljuk azonban az, hogy újra becsapják az embert.

[Kiemelt rész/kép a 8–9. oldalon]

Spam — Hat gyakori szélhámosság e-mailen

1. Piramisrendszerek: Ezek sokszor azzal kecsegtetnek, hogy kevés munkával és kiadással sok pénzt lehet keresni. Van, amikor számítógépet vagy valamilyen más, elektronikus cikket ajánlanak fel neked, ha fizetsz azért, hogy belépj egy klubba, majd további tagokat toborozol. Egy másik változata a levéllánc, mely szinte mindig törvénytelen. A legtöbben, akik ilyenekbe fektetnek be, elveszítik a pénzüket.

2. Otthoni munka: Az efféle szélhámosság egyik fajtája olyan lehetőséget kínál, hogy bizonyos dolgokat, például ékszereket, játékokat vagy összerakós elemeket szerelhetsz össze. Pénzt fektetsz be a hozzávalók beszerzésére, valamint időt áldozol a termékek összeszerelésére, majd közlik veled, hogy az elkészült munkádat nem lehet eladni a szervezőknek, mert nem felel meg az elvárásaiknak.

3. Egészség és étrend: Az interneten se szeri, se száma az olyan termékekről szóló ajánlatoknak, mint a testmozgás vagy diétázás nélkül fogyást elősegítő tabletták, impotencia elleni gyógymódok vagy hajhullás elleni krémek. Ezeket az ajánlatokat nemegyszer elégedett vásárlók beszámolói kísérik. Az ilyen reklámokban gyakran hangzanak el egyebek között olyan kifejezések, hogy „legújabb tudományos felfedezés”, „csodaszer”, „titkos recept” és „ősi hozzávalók”. Az igazság azonban az, hogy az ilyen termékek többsége hatástalan.

4. Befektetési lehetőségek: Az effajta szélhámosságokra jellemző, hogy nagy hozamot ígérnek kis kockázat mellett vagy egyenesen kockázatmentesen. Ennek egy ismert formája például a külföldi bankoknál való befektetés. A befektetőket azzal az ígérettel csalják lépre, hogy pénzük olyanok kezébe kerül, akiknek felső körökben mozgó személyekkel van pénzügyi kapcsolatuk, és bizalmas információ van a birtokukban.

5. Hitelképesség feljavítása: Ennél a csalásnál azt kínálják fel az embernek, hogy eltüntetik az addigi hiteleivel kapcsolatos kedvezőtlen információkat, hogy alkalmassá váljon hitelkártya birtoklására, autókölcsön felvételére vagy egy állásra. Ám hiába minden ígéret, a szervezők nem tudják állni a szavukat.

6. Propaganda nyereményutakról: Kapsz egy e-mailt, amelyben gratulálnak, hogy potom áron nyertél egy üdülési lehetőséget. Egyesek azt mondják, hogy különleges módon esett rád a választás. Ne feledd, hogy ugyanezt az üzenetet lehet, hogy több millió más embernek is elküldték, ráadásul a nyaralás idejére szóló szállás és az ellátás sokkal rosszabb lesz, mint ahogy reklámozzák.

[Forrásjelzés]

Forrás: U.S. Federal Trade Commission

[Kép a 7. oldalon]

A piramisrendszerek mindig összeomlanak

[Kép a 9. oldalon]

Minden olyan szerződésnek, amelyet aláírsz, tartalmaznia kell a befektetés valamennyi feltételét és az ígéreteket