Figyeljük a világot

Gyógyfürdők kisgyermekeknek

Németországban és másutt sorra létesülnek gyógyfürdőkúrával szolgáló Wellness-központok egészen fiatal gyermekeknek, írja a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. Még négyévesek is kapnak meleg olajos masszázst és egyéb kezeléseket, az ilyen helyeken megszokott kényeztetés mellett. Néhány szakértő szerint a dolog mögött sokkal inkább a nyereségvágy húzódik meg, semmint a gyermekek egészségével való törődés. Az anyagi haszon érdekében „a gyermekeket belehajszolják a felnőttek világába” — mondja Peter Wippermann, a Hamburgi Trendfigyelő Iroda munkatársa. Dr. Christoph Kampmann, a Mainzi Egyetem gyermekgyógyászati intézetének igazgatója kifejti, hogy attól tartanak, az egyéb elképzelhető következmények mellett „a gyermekek rendkívül énközpontúvá fognak válni, kizárólag a saját érdekeikre összpontosítva, a felsőbb rétegre jellemző gondolkodásmóddal”. A gyermekeket nem gyógyfürdőbe kell vinni, ha rossz a közérzetük, hanem „a szabadba, hogy fára mászhassanak, és jól kihancúrozhassák magukat — írja az újság. — Akkor biztos, hogy nem lesz baj a testtartásukkal, az étvágyukkal és az alvással.”

 Szomjazó mezőgazdaság

„Ausztrália a legszárazabb, emberek lakta kontinens, világviszonylatban mégis mi használjuk fejenként a legtöbb vizet” — írja az Australian című újság. Ausztráliában fejenként átlagosan 900 liter víz fogy naponta, míg Észak-Amerikában 600 liter. „A víz háromnegyed része öntözésre megy el az országban” — szól a beszámoló. Ahhoz, hogy 1 kilogramm búza teremjen, 1010 liter vízre van szükség. Ahhoz, hogy a tejgazdaságok 1 liter tejet előállítsanak, körülbelül 600 liter vizet használnak fel a legelőkön. A vajgyártásban is több mint 18 000 liter víz szükséges 1 kilogramm termék előállításához, és 1 kilogramm, legeltetett marhából nyert húshoz 50 000 liter vízre van szükség. A ruhaipar is sok vizet felemészt. Egy kilogramm pamut előállításakor 5300 liter vizet használnak fel, és több mint 171 000 liter víz szükséges 1 kilogramm gyapjú készítéséhez. A becslések szerint egyetlen gyapjúöltöny elkészítése során 685 000 liter víz fogy el.

A felmelegedés hatása a vadvilágra

„Ausztráliában rendkívüli mértékben szaporodnak a pókok, így a Latrodectus hasselti nevű pók is, melynek csípése halált okozhat. A tudósok arra gyanakodnak, hogy a globális felmelegedés borítja fel a vadon élő állatpopulációk életét” — jelenti a The Weekend Australian. Dr. Robert Raven, a Queenslandi Múzeum egyik munkatársa azt mondja, a számítások szerint azok a pókok, amelyek évente általában csak egyszer szaporodnak, ebben az évben háromszor-négyszer fognak szaporodni. „Már teljesen kifejlődtek azok a pókok, melyeknek az év ezen időszakában még csak »serdülőknek« kellene lenniük — mondja Raven. — Néhány pók kétszer olyan hosszú ideig él, mint kellene.” A kutatók úgy vélik, a felmelegedés a madarakra is hatással van. Az újság kifejti: „A tükrös halcion és más madarak, melyek rendes körülmények között csak egyszer költenek évente, most két fészekalja fiókát nevelnek fel.” Ezenkívül „korábban kezdődik a párzási időszak, és [a madarak] hamarabb térnek vissza Európából, ahol a telet töltik, ami arra enged következtetni, hogy a változások valószínűleg globálisak”.

Még több hold létezik

A fejlettebb technikának köszönhetően mindössze hat év alatt dupla annyi holdat fedeztek fel a Naprendszerben, mint amennyiről eddig tudtak, írja a ¿Cómo ves?, a mexikói autonóm egyetem tudományos folyóirata. 2003 végére már 136 holdat sikerült megfigyelni a Naprendszer bolygói közül hétnél — egyedül a Merkúr és a Vénusz közelében nem találtak holdat —, és a csillagászok arra számítanak, hogy még több holdat sikerül majd felfedezniük. Az eddigi ismeretek szerint a Jupiternek van a legtöbb holdja (61); utána következik a Szaturnusz (31), az Uránusz (27), a Neptunusz (13) és a Mars (2). A Plútó és a Föld körül egy-egy hold kering.

A kimerültség a szívroham jele lehet

Egy vizsgálat szerint „a nőknél a szokatlan kimerültség és álmatlanság a szívroham korai jele lehet” — számol be a The Miami Herald nemzetközi kiadása. A megvizsgált nőknek csak a 30 százalékánál jelezték mellkasi fájdalmak idejekorán a szívrohamot, ugyanakkor 71 százalékuk érezte szokatlan módon kimerültnek magát több mint egy hónappal a szívroham előtt. A nők „kimerültsége érthetetlen és szokatlan” — mondja Jean McSweeney, az Arkansasi Orvostudományi Egyetem professzor asszonya. Hozzáteszi, hogy „néhányaknál annyira nagyfokú, hogy meg kell állniuk pihenni, miközben megvetik az ágyat . . . A szívbetegség a nők első számú gyilkosa.” A professzor asszony megjegyzi: „Ha tudatosítjuk a nőkben, hogy fontos felismerniük a szívroham korai jeleit, akkor kezelésben részesíthetjük őket, és megelőzhetjük vagy legalábbis késleltethetjük náluk a szívrohamot.”

Árvízvédelem Velencében

Az Adriai-tengerben a körülbelül 120 szigetre épült Velencét rendszeresen elönti a tenger. Az olasz kormány hosszadalmas vizsgálatok és az ügy alapos megvitatása után beleegyezését adta egy lehorgonyzott gátrendszer megépítésébe, mely a lagúna három bejáratánál lesz elhelyezve. A gátrendszert 79, egyenként körülbelül 30 méter magas, 20 méter széles és 5 méter vastag acélkapu fogja alkotni. Alaphelyzetben a szekrényszerű kapuk belseje vízzel lesz megtöltve, így azok a tengerfenéken fognak feküdni, utat engedve a hajóknak és az árapálynak. Ám amikor áradásra lehet számítani, levegőt juttatnak a belsejükbe, így a kapuk könnyebbé válnak, és — mint a csapóhidak — elindulnak a víz felszíne felé, mígnem kiemelkednek a vízből. Az egymás mellett álló kapuk hosszú gátként kívül tartják majd az áradó tengert. A tervek szerint a gátrendszer 2011-re lesz beüzemelve.

Dohányzással kapcsolatos hírek

• „A kutatók megállapították, hogy az alatt a hat hónap alatt, míg [az USA-ban] a Montana állambeli Helena városban meg volt tiltva a bárokban, éttermekben és egyéb üzleti létesítményekben a dohányzás, közel 60 százalékkal kevesebb embert szállítottak szívinfarktussal kórházba” — jelenti a The Wall Street Journal. Miután egy helyi bíróság feloldotta a dohányzásra kiszabott tilalmat, a szívrohamok száma újból a régi szintre emelkedett. „Ez nagyon jól bizonyítja, hogy óvnunk kell magunkat a mások által kifújt dohányfüst veszélyeitől” — mondta Sidney Smith kardiológus.

• „A szövetségi államok kormányzatai, korábban a dohányipar legádázabb ellenségei, most szokatlan álláspontot vettek fel: készen állnak, hogy megpróbálják kihúzni a csávából az ország legnagyobb dohánycégét” — írja a The Wall Street Journal. Hogyhogy? Egy bírói döntés értelmében a dohánycégnek 12 milliárd dollárt kellett volna letétbe helyeznie ahhoz, hogy megfellebbezhessen egy ítéletet. Ez csődbe döntötte volna a céget, így az nem tudta volna tovább folyósítani azt a több milliárd dollárt, melyet egy másik ügy kapcsán szabtak ki rá bírságként. „Sok állam ennek a pénznek köszönhetően tudja elkerülni a költségvetési katasztrófát — jegyzi meg a cikk. Az államok „ettől a pénztől függnek”, következésképpen „villámgyorsan átálltak a másik oldalra”. Két héttel később a bíró visszavonta az ítéletet, és egy kisebb összeg letétbe helyezésére kötelezte a céget.