Hogyan lehet valaki jó apa?

AZ Economist magazin egyik cikke, mely a családok hanyatlásával foglalkozik, a következő figyelemfelkeltő kijelentéssel kezdődik: „Gyermeket nemzeni könnyű, jó apának lenni már nem annyira.”

Jóllehet sok mindent nem könnyű megvalósítani az életben, az egyik legnehezebb feladat — és egyben legfontosabb is —, hogy az ember jó apa legyen. Minden apának vágynia kell rá, hogy jó apa legyen, mivel a családjának a jóléte és boldogsága a tét.

Amiért nem könnyű

Egyszerűen szólva sokszor az örökölt tökéletlenség miatt nem könnyű jó apának lenni: mind a szülők, mind a gyermekek tökéletlenek. „Az ember szívének hajlama már ifjúságától fogva rossz” — mondja a Szentírás (1Mózes 8:21). A Biblia egyik írója elismerte: „bűnben fogant engem anyám” (Zsoltárok 51:5; Róma 5:12). Ám az, hogy az örökölt tökéletlenségünk miatt hajlunk a rosszra, csak az egyik akadály, mely megnehezíti, hogy valaki jó apa legyen.

Ez a világrendszer is rengeteg bonyodalmat támaszt. Miért van ez így? Azért, mert a Biblia szavai szerint „az egész világ a gonosz hatalmában van”; ez a gonosz pedig nem más, mint „akit Ördögnek és Sátánnak neveznek”. A Biblia e ’világrendszer istenének’ is hívja Sátánt. Nem csoda, hogy Jézus azt mondta a követőiről, hogy hozzá hasonlóan ’nem lehetnek része a világnak’ (1János 5:19; Jelenések 12:9; 2Korintusz 4:4; János 17:16).

Ha valaki szeretne jó apa lenni, lényeges, hogy mindig tudatában legyen az örökölt tökéletlenségnek, valamint Sátán, az Ördög létének, és annak, hogy Sátán az uralma alatt tartja ezt a világot. Ezek az akadályok nemcsak a képzeletünkben élnek, hanem nagyon is valóságosak. De honnan lehet megtudni, hogy miként küzdhetők le, és honnan szerezhető felvilágosítás arról, hogy miként válhat valaki jó apává?

Utánozd Isten példáját!

Az apák a Bibliához fordulhatnak segítségért, hogy leküzdhessék az előbb említett akadályokat, hiszen a Szentírásból kiváló példákat ismerhetünk meg. Jézus utalt a legnagyobb példaképre, amikor imádkozni tanította követőit: „Égi Atyánk . . .” Égi Atyánkat a Biblia a következő egyszerű szavakkal jellemzi: „az Isten szeretet.” Mire érezzenek indíttatást az emberi apák e szerető  példát ismerve? „Legyetek . . . az Isten utánzóivá . . . , és továbbra is szeretetben járjatok” — ösztönzött Pál apostol (Máté 6:9, 10; 1János 4:8; Efézus 5:1, 2).

Ha apa vagy, gondold végig, mit tanulhatsz abból, ahogyan Isten egy alkalommal Jézussal, a Fiával bánt. A Máté 3:17 elmondja, hogy Jézus vízben való megkeresztelkedésekor Isten hangja hallatszott az égből, amely így szólt: „Ez az én szeretett Fiam, akit helyeslek.” Mi a tanulság?

Először is, képzeld el, milyen hatása van egy gyermekre, amikor az apja büszkén azt mondja róla valakinek, hogy „ő a fiam”, vagy hogy „ő a lányom”. A fiatalok kivirulnak, amikor szüleik figyelnek rájuk, főleg ha elismerően szólnak róluk. A gyermek valószínűleg még jobban fog igyekezni, hogy méltó legyen a dicséretre.

Másodszor, Isten kifejezte, mit érez Jézus iránt, amikor azt mondta róla, hogy „szeretett” fia. Jézusnak biztosan jólesett az Atyja gyengédsége. Gyermekeidre is buzdítólag fog hatni, ha szavaiddal biztosítod őket mélységes szeretetedről, és emellett időt és figyelmet fordítasz rájuk, és érezteted, hogy törődsz velük.

Harmadszor, Isten ezt mondta a Fiának: „helyesellek téged” (Márk 1:11). Tehát az is létfontosságú, hogy az apák elmondják a gyermekeiknek, hogy elégedettek velük. Igaz, a gyermekek sokszor hibáznak; ezzel mindannyian így vagyunk. De vajon mint apa, keresed a lehetőségeket, hogy kifejezd a helyeslésedet azokért a jó dolgokért, amelyeket a gyermekeid tesznek vagy mondanak?

Jézus sokat tanult égi Atyjától. Amikor a földön volt, szavaival és tetteivel bemutatta, hogyan érez az Atyja a földi gyermekei iránt (János 14:9). Jézus még sok elfoglaltsága mellett és feszült helyzetekben is szakított időt arra, hogy leüljön a gyermekek közé, és beszélgessen velük. „Hagyjátok hozzám jönni a kisgyermekeket; ne próbáljátok gátolni őket” — mondta a tanítványainak (Márk 10:14). Ti, apák, tudnátok még teljesebb mértékben utánozni Jehova Istennek és Fiának a példáját?

Elengedhetetlen, hogy jó példát mutass!

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy jó példával járj a gyermekeid előtt. Biztosan nem lesznek hatásosak az arra tett erőfeszítéseid, hogy „Jehova fegyelmezésében és az ő gondolkodásának zsinórmértéke szerint” neveld őket, ha te magad nem fogadod el Isten fegyelmezését, és nem hagyod, hogy életedet az irányítsa (Efézus 6:4). Ám bármilyen akadály gördüljön is az elé, hogy eleget tegyél a parancsnak, hogy gondoskodj a gyermekeidről, Isten segítségével legyőzheted.

Gondolj Viktor Gutschmidtre, Jehova egyik Tanújára a volt Szovjetunióból. 1957 októberében tíz év börtönbüntetésre ítélték, amiért beszélt a hitéről. Két kislánya otthon maradt  a feleségével, Polinával. Míg a börtönben volt, megengedték neki, hogy levelet küldjön a családjának; Istenről és vallási témákról azonban tilos volt írnia. Viktor még ebben a nehéz helyzetben is jó apa akart maradni, és tudta, hogy létfontosságú Istenről tanítania a gyermekeit. Mit tett hát?

„Két, természettel foglalkozó szovjet magazin számaiban találtam a leveleimhez anyagot — meséli Viktor. — A lapokra állatok és emberek képét rajzoltam, és leírtam egy történetet vagy egy érdekességet a természetről.”

„Amint megkaptuk ezeket a lapokat, bibliai témákhoz kapcsoltuk őket — mondja Polina. — Amikor például a természet, az erdők és a folyók szépségéről írt, azonnal felolvastam az Ézsaiás könyve 65. fejezetét”, amelyben Isten megígéri, hogy paradicsommá teszi a földet.

Viktor lánya, Julija, így idézi fel a múltat: „Ezután anya imádkozott velünk, és sírtunk. Ezek a lapok nagyon nagy szerepet játszottak a nevelésünkben.” Polina elmondja, hogy „a lányok már gyermekkorukban nagyon megszerették Istent”. Mit mondhatunk el erről a családról ma?

„Mindkét lányom keresztény vénnel él házasságban, és szellemileg erős családjuk van, a gyermekeik pedig hűségesen szolgálják Jehovát” — tudjuk meg Viktortól.

Gyakran nem csupán leleményességet igényel az, hogy valaki jó példa legyen, hanem óriási erőfeszítést is. A gyermekeket valószínűleg nem hagyja hidegen, amikor látják az apjuk igyekezetét. Egy fiú, aki hosszú éveket töltött a teljes idejű szolgálatban, értékelően ezt mondta az édesapjáról: „Apu néha olyan fáradtan jött haza a munkából, hogy alig tudott ébren maradni, de akkor is rendszeresen megtartottuk a tanulmányozást, és ez segített nekünk felismerni annak komolyságát.”

Világos, hogy csakis akkor lesz valaki jó apa, ha mind szavaival, mind tetteivel példamutató. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy tapasztalja a bibliai példabeszéd igaz voltát: „Neveld fel a fiút a neki való út szerint; még amikor megöregszik, akkor sem tér el attól” (Példabeszédek 22:6).

Emlékezz tehát arra, hogy nemcsak az számít, amit mondasz, hanem igazából az nyom sokat a latban, amit teszel, valamint a példa, amelyet mutatsz. Egy kanadai szakember, aki a kisgyermekek oktatásával foglalkozik, ezt írta: „Az a legjobb módja, hogy rávegyük a gyermekeinket a rendes viselkedésre, ha bemutatjuk a kívánt viselkedésformát.” Vagyis ha azt szeretnéd, hogy gyermekeid értékeljék a szellemi dolgokat, alapvető, hogy te magad is becsben tartsd azokat.

Szakíts rájuk időt!

A gyermekeidnek látniuk kell a jó példádat. Ehhez viszont időt kell töltened velük, sok-sok időt, nemcsak hébe-hóba pár percet. Bölcsen teszed, ha megszívleled a Biblia tanácsát, és ’megvásárolod magadnak az időt’, hogy velük lehess, lemondva a jelentéktelenebb elfoglaltságokról (Efézus 5:15, 16). Mi fontosabb a gyermekeidnél?  Egy nagy képernyős tévékészülék, márkás sportfelszerelés, szép ház vagy a munkád?

Ha egy apa nem tölt időt a gyermekeivel, amikor azok még kicsik, le kell majd aratnia a következményeket. Gyakran gyötri mélységes bűntudat azokat az apákat, akiknek a gyermekei erkölcstelenségbe keverednek, vagy élvhajhász életmódot folytatnak. Ezek az apák sajnálják, hogy nem töltöttek több időt a gyermekükkel, amikor annak igazán szüksége volt rájuk.

Ne feledd, addig van lehetőséged arra, hogy fontolóra vedd a döntéseid következményeit, amíg a gyermekeid kicsik. A Biblia ’Jehovától kapott örökségnek’ nevezi gyermekeidet, vagyis maga Isten bízta rád őket (Zsoltárok 127:3). Mindig tartsd hát elmédben, hogy számadással tartozol értük Istennek!

Van segítség

Egy jó apa kész elfogadni a gyermekei érdekeit szolgáló segítséget. Amikor egy angyal azt mondta Manoah feleségének, hogy gyermeke fog születni, Manoah így imádkozott Istenhez: „hadd jöjjön el hozzánk újra . . . , és oktasson minket, mit tegyünk a születendő gyermekkel” (Bírák 13:8, 9). A mai szülőkkel egyetemben miféle segítségre volt szüksége Manoahnak? Lássuk csak.

Brent Burgoyne, a Fokvárosi Egyetem (Dél-afrikai Köztársaság) egyik tanára megjegyezte: „Az az egyik legnagyobb ajándék a gyermekeknek, ha valamiféle értékrendet tanítunk nekik.” Hogy ez mennyire fontos, jól látszik a japán Daily Yomiuri című újság egyik cikkéből, mely kijelentette: „Egy felmérésből kiderül, hogy a japán gyermekek 71 százaléka még sohasem hallotta az apja szájából, hogy ne hazudjon.” Nem elszomorító ez?

Ki állít fel megbízható értékrendet? Ugyanaz a valaki, akitől Manoah irányítást kapott, és ez nem más, mint Isten. Ő egyebek között úgy nyújt segítséget, hogy elküldte szeretett Fiát, Jézust, hogy tanítsa az embereket. Ezért is nevezték Jézust gyakran Tanítónak. A Tanulj a nagy Tanítótól! című könyv, mely tanulságokat von le Jézus tanításaiból, ma már sok nyelven beszerezhető, és felhasználható a fiatalok tanítására.

A Tanulj a nagy Tanítótól! című könyv nemcsak magyarázatot fűz az Isten Szavából vett alapelvekhez, hanem több mint 160 képet is tartalmaz, találó kérdésekkel együtt. A 22. fejezet például, melynek az a címe, hogy „Miért nem szabad hazudni?”, tartalmaz egy képet, mely e folyóirat 32. oldalán is látható. A könyvben azon az oldalon, ahol a kép is van, egyebek között ezek a mondatok olvashatók: „tételezzük fel, hogy egy kisfiú ezt mondja az apukájának: »Nem, nem fociztam a lakásban.« És ha mégis focizott? Van valami rossz abban, ha letagadja?”

Tettekre ösztönző tanulságok vonhatók le „Az engedelmesség megóv téged”, az „Álljunk ellen a kísértéseknek!”, a „Történet a kedvességről”, a „Soha ne lopj!”, a „Mindenféle vidám együttlét tetszik Istennek?”, a „Hogyan szerezhetünk örömet Istennek?” és a „Miért kell dolgoznunk?” című részekből, hogy csak néhányat említsünk a könyv 48 fejezetéből.

A könyv előszava így zárul: A gyermekeknek „arra . . . kiváltképpen szükségük van, hogy megismertessük velük minden bölcsesség Forrását, égi Atyánkat, Jehovát. Jézus, a nagy Tanító mindig ezt tette. Őszintén reméljük, hogy ez a könyv segíteni fog neked és a családodnak, hogy Jehovának tetsző életet éljetek, és így örök áldásokban lesz részetek.” *

Kristálytisztán látszik hát, hogy mi minden kell ahhoz, hogy valaki jó apa legyen: törekednie kell rá, hogy jó példát mutasson a gyermekeinek, sok-sok időt kell eltöltenie velük, és segítenie kell nekik, hogy Istennek a Bibliában feltárt irányadó mértékei szerint éljenek.

[Lábjegyzet]

[Kép a 8. oldalon]

Viktor Gutschmidt még a börtönben is jó apának bizonyult

[Képek a 8–9. oldalon]

Míg be volt börtönözve a hitéért, ezeket a rajzokat készítette a gyermekeinek

[Kép a 9. oldalon]

Viktor lányai 1965-ben

[Kép a 10. oldalon]

Az apáknak tevékenyen ki kell venniük a részüket gyermekeik tanításából