Ízelítő a Paradicsomból

LEJÁTSZÁS

Ízelítő a Paradicsomból

Az Ébredjetek! elefántcsontparti írójától

SZERETNÉL visszamenni az időben, és eljutni azokba a dús növényzetű őserdőkbe, melyekben csak úgy nyüzsögtek az állatok? Vajon létezik még ilyen hely? Látszólag ilyen érintetlen, paradicsomi táj látható a Taï Nemzeti Parkban, mely Elefántcsontpart délnyugati csücskében, a libériai határhoz közel terül el.

A Taï Nemzeti Park a legnagyobb megmaradt része annak az érintetlen trópusi esőerdőnek, mely egykor azon a vidéken húzódott, mely most Elefántcsontparthoz, Ghánához, Libériához és Sierra Leonéhoz tartozik. A park felöleli a Nyugat-Afrikában található esőerdőknek több mint a felét. Az 1926 óta kezdett környezetvédelmi törekvéseknek és újításoknak köszönhetően tudott fennmaradni ez a biológiai gyöngyszem. Tarts velünk, amint közelebbről szemügyre vesszük a gazdag élővilágot ebben a parkban.

Az esőerdő megannyi arca

Amint az erdőben sétálunk, hallgatva a madarak énekét és a majmok kiáltozását, lenyűgözve bámuljuk az öreg fákat, melyeknek robusztus törzsei 60 méter magasba merednek. Vezetőnk elmondja, hogy annak az 1300 növényfajnak, mely a parknak ezen a 3500 négyzetkilométeres területén található, több mint a fele Nyugat-Afrikának csak ebben a térségében honos.

A növényvilág itt rendkívül gazdag és változatos. A sűrű erdőben sok, hasznosítható fafaj él, például a mahagóni, az ébenfa, a dabéma és a makoré-fa. Nagyokat kell lépnünk a fák gyökerei között, mivel némelyikük egy méter magasra is kiáll a talajból, és 15 méter messze is elér. Az állatok időnként a ragadozók elől bújnak el ezekben a gyökérrendszerekben, vagy felhőszakadás idején találnak itt menedéket.

A felső ágak egybefüggő lombkoronát alkotnak, a fény így nem nagyon jut el a talajszintig, ami gátolja a kisebb növények fejlődését. Ám a liánok — fás szárú kúszónövények — és az epifiták itt érzik jól magukat. Némelyik kúszónövény felkapaszkodik a fákra, körülfonja, és időnként meg is fojtja őket. Vezetőnk felhívja a figyelmünket egy fafojtó fikuszra, mely szorosan körbetekeredett egy hatalmas fatörzsön. Idővel a gazdanövény enged a fikusz szorításának és elpusztul.

A Taï Park kimeríthetetlen forrása a gyógyszereknek és az élelemnek. Vezetőnk elmondja, hogy a kru népcsoport a limbafa kérgét használja a malária kezelésére. Egy másik fa gyümölcse pedig olyan fehérjét tartalmaz, mely ezerszer édesebb, mint a cukor.

Nyüzsgő vadvilág

Hirtelen azt halljuk, hogy fölöttünk a magasban susogni kezdenek a levelek. A hangot egy nagy csapat lármás diána- és apácamajom keltette. Vészjelzéseket hallatnak, és ágról ágra ugrálnak. Egy komikus, fehércsíkos pofájú apácamajom lemerészkedik hozzánk, és olyan meredten bámul ránk, ahogy mi őrá! Majmok, csimpánzok és madarak versengenek a sok gyümölcsért és dióért, mely a fákon terem. Gyakran meg lehet figyelni, amint a majmok a madarakkal együtt lármát csapva eszegetnek ugyanazon a gyümölcsfán.

A Taï Parkban 50 emlősfaj található, melyek közül sok igen elterjedt ezen a területen. Él itt kafferbivaly és erdei elefánt, valamint bongoantilop, folyamidisznó, bóbitásantilop, erdei disznó, leopárd és törpevíziló. A kisebb állatok közé tartozik a cibetmacska, az aranymacska, az erdei petymeg, a monguz, a tobzoska és a fülesmaki.

Vezetőnk sok állat nyomát felismeri, például a kis termetű bóbitásantilopét. Az erdőben a bóbitásantilop hét faja él, ebben benne van a ritkán látható jentinki, zebra és Ogilby-bóbitásantilop. Látunk olyan csapásokat, ahol az erdei disznók gyökerek után kutattak, és megfigyeljük a pikkelyes bőrű, valamint a nagy hangya- és termeszevő hírében álló óriás tobzoska élőhelyét. Egy tobzoskapár ásott magának a talajban egy hatalmas, kétkamrás üreget. Ezek a föld alatti kamrák negyven méter hosszúak, és öt méter mélyre is levezetnek. A tobzoska éjszaka táplálkozik, kilométereket vándorol, és közvetlenül hajnal előtt tér haza. Éles karmaival feltöri a termeszvárak oldalát, és ragadós nyelvével összegyűjti a rovarokat.

Vezetőnk egy csapat csimpánzra hívja fel a figyelmünket, melyek ezen a húsz négyzetkilométernyi területen vándorolnak. Több mint kétezer csimpánz él a parkban. Hallottunk már róla, hogy köveket és ágakat visznek magukkal, hogy azzal törjék fel a diót, mégis elámulunk, amint a saját szemünkkel látunk egy csimpánzot, mely tőlünk mintegy öt méterre a földön ülve kitartóan püföl egy ággal egy diót.

Madárlesen

Másnap kenuval utazunk a Hana-folyón. Miközben vezetőink csendesen eveznek, elmondják, hogy a sok madár közül éppen melyiket láthatjuk. Hallhatjuk a buzogánycsőrű szarvasvarjút, mely fülsiketítő hangjáról és hangos szárnycsapásairól ismert. A szarvascsőrű madár sok fajából hét a Taï Parkban él. Összesen több mint kétszáz madárfaj található itt. Például hat jégmadárfaj, valamint sólymok, turakók, papagájok, galambok, fácánok, nektármadarak és légykapók. A ritkán látható, színpompás kantáros trogont is meg lehet figyelni itt. A hímnek színjátszó, zöld szárnya, vörös mellénye és fehér farktollai vannak. Sok gyönyörű, színes madarat láthattunk, például kék színű óriás turakót, pirosvállú zöldgalambot, szürke papagájt, kékbegyű halciont és hagedas-ibiszt metálzöld színű tollazatával. A Taï Park a madármegfigyelők paradicsoma!

A folyóparton több állatnyomra is bukkanunk, például törpevízilóéra, mely a nílusi víziló kis termetű változata. Ez az állat körülbelül akkora, mint egy nagyobbfajta disznó. A törpevíziló kevesebb időt tölt a vízben, mint nagy testű rokona, és sosem vándorol csordában. Csak Nyugat-Afrikában honos. Látunk egy nílusi varánuszt is, mely egy nagy testű, pettyes gyíkféle, és hasonlít a krokodilhoz, csak sokkal kisebb nála. Három krokodilfaj található itt, valamint harmincnégy kígyófaj, a gyíkok számtalan változata, és egy hatalmas ciripelő rovarpopuláció, melyek mindegyike jól érzi magát az erdőben. Sok rovart még nem is azonosítottak.

Sajnos földünk esőerdői vészes iramban tűnnek el. A fő veszélyt a földművelés és a fakitermelés térhódítása jelenti. Vigasztaló tudni, hogy földünk jövője magának a Teremtőnek a hozzáértő kezében van (Zsoltárok 96:12, 13).

[Térkép a 14. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Sierra Leone

Libéria

Elefántcsontpart

Taï Nemzeti Park

Ghána

[Kép a 15. oldalon]

Kiálló gyökerek

Mahagónifa

[Kép a 15. oldalon]

Elefántborjú

[Kép a 15. oldalon]

Afrikai aranymacska

[Kép a 15. oldalon]

Barna bóbitásantilop

[Kép a 15. oldalon]

Zebra bóbitásantilop

[Kép a 15. oldalon]

Kafferbivaly

[Kép a 16. oldalon]

Kantáros trogon

[Kép a 16. oldalon]

Nyugat-afrikai lármás rétisas

[Kép a 16. oldalon]

Óriás turakó

[Kép a 16. oldalon]

Hagedas-ibisz

[Kép a 16. oldalon]

Kékbegyű halcion

[Kép a 16. oldalon]

Hosszúfarkú tobzoska

[Kép a 16. oldalon]

Törpevíziló

[Kép a 16. oldalon]

Evezőbéka

[Kép a 16. oldalon]

Nílusi varánusz

[Kép a 16. oldalon]

Barna zebramonguz

[Kép a 17. oldalon]

Apácamajom

[Kép a 17. oldalon]

Kacskakezű majom

[Kép a 17. oldalon]

Csimpánz

[Kép a 17. oldalon]

Sújtásos cerkófmajom

[Kép a 17. oldalon]

Leopárd

[Kép a 17. oldalon]

Erdei disznó

[Kép a 16–17. oldalon]

Afrikai cibetmacska

[Kép forrásának jelzése a 14. oldalon]

Parc National de Taï

[Képek forrásának jelzése a 15. oldalon]

[Képek forrásának jelzése a 16. oldalon]

Ibisz: © Joe McDonald/Visuals Unlimited; halcion: Keith Warmington; víziló: © NHPA/Anthony Bannister; kantáros trogon: © P&H Harris; minden más fotó: Parc National de Taï

[Képek forrásának jelzése a 17. oldalon]

ÉBREDJETEK!