Figyeljük a világot

Miért esik jól a nevetés?

Miért esik olyan jól az embernek a nevetés? Kutatások feltárták, hogy a humor az agynak nemcsak azokat a régióit serkenti, amelyek az észlelésért és a nyelvi funkciókért felelősek, hanem a nucleus accumbenst is, azt a területet, amelyet a boldogság és eufória érzésével kapcsolnak össze, jelenti a The Vancouver Sun. A Stanford Egyetemen dolgozó dr. Allan Reiss ezt a régiót „nagyon hatékony idegi alrendszernek” tartja. Szerinte a humor tanulmányozása segíthet az orvosoknak jobban megérteniük az emberek társas viselkedését. „A humorérzéknek gyakran meghatározó szerepe van abban, hogy szövődnek-e köztünk és mások között barátságok, mi több, hosszú távú romantikus kapcsolatok, és hogy kikkel és hogyan szövődnek ezek” — mondja dr. Reiss. — Ezenkívül [az emberek] mindenhol a humorukat veszik elő, ha bármi oknál fogva stresszhelyzetbe kerülnek.”

 „A XXI. század új kórja”

Így jellemzi néhány pszichiáter a legújabb „szenvedélyt”, a mobiltelefont. A CETRAS — társadalmi szenvedélybetegek kezelésére és rehabilitációjára szakosodott központ — szerint a legnagyobb veszélyben „a 16—25 év közötti félénk, éretlen és túlérzékeny egyedülálló nők” vannak, írja egy spanyol napilap, az El País. A „szenvedély” rabjai idővel „kielégíthetetlen vágyat éreznek arra, hogy telefonáljanak és üzeneteket küldjenek” — mondja Blas Bombín pszichiáter. Ha nem használhatják a mobiltelefonjukat, „nyugtalanság és ingerlékenység” vesz erőt rajtuk. A „mobiltelefon-szenvedély” nemcsak a kapcsolataiknak árt, hanem költséges is. A CETRAS rámutat, hogy vannak betegek, akik nyolc mobiltelefont tartanak fenn, és „a telefonszámlájuk nem kevesebb mint 800 euró [200 000 forint] havonta”.

Egyre több a nyomornegyed

Ha az állapotok a jelenlegi ütemben romlanak, „30 éven belül a világon minden harmadik ember nyomornegyedben fog élni” — jelenti ki a londoni The Guardian egy ENSZ-jelentést idézve. Sajnálatos módon „940 millió ember, vagyis a világ lakosságának közel az egyhatoda már most mocskos, egészségtelen környezetben él, ahol a legtöbbször se víz, se köztisztaság, se szolgáltatások, se törvény nyújtotta védelem nincs”. A kenyai Nairobinak a Kibera nevű kerületében körülbelül 600 000 ember él nyomornegyedekben. Anna Tibaijuka, az ENSZ Habitat nevű településfejlesztési szervezet igazgatónője kijelenti: „A rendkívül nagy egyenlőtlenség és munkanélküliség antiszociális magatartásformákat szül. A nyomornegyedek olyan helyek, ahol minden, ami rossz, megtalálható, ahol a béke és a biztonság fogalma jóformán ismeretlen, és ahol a fiataloknak nem lehet védelmet nyújtani.”

Kínában lehetetlen a parkolás

A gyors gazdasági növekedés eredményeként Kínában emberek milliói jutottak saját gépkocsihoz. A gond az, hogy nagyon nehéz parkolóhelyet találni. Az utóbbi 25 évben épült lakótömböknek nincsen parkolójuk, mivel amikor építették őket, még nagyon kevés embernek volt autója. A régóta meglévő lakónegyedek keskeny, kanyargós utcáin a parkolási lehetőség mondhatni egyenlő a nullával. Ugyanakkor „Pekingben a gépjárművek száma mára meghaladta a 2 milliót, parkolási lehetősége azonban csak 600 000 autósnak van” — jelenti a China Today. Az országban a gépjármű-tulajdonosok csak mintegy 20 százalékának van törvényes parkolóhelye. Az is az autók számának növekedésére utal, hogy nő az olaj iránti kereslet. A China Today kijelenti, hogy „Kína hamarosan Japán helyébe lép mint a második legnagyobb kőolajfogyasztó ország”.

Ismétlődő megterhelés okozta sérülésben szenvedő fiatalok

Növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik ismétlődő megterhelés okozta sérüléssel (RSI) fordulnak orvoshoz, szól a kanadai The Globe and Mail egyik beszámolója. „Az orvosok és fizikoterápiás szakemberek azt mondják, hogy sokkal fiatalabb betegek látogatják őket, mint korábban, ami azért van, mert a gyerekek nem mozognak, és több időt töltenek a számítógép előtt otthon és az iskolában” — írja az újság. Kifejti továbbá, hogy az állandó gépelés, illetve a számítógépes játékok vezérlőgombjának nyomogatása RSI-re jellemző fájdalmakat és duzzadást idézhet elő. A szülőknek azt tanácsolja, hogy figyeljenek oda a gyermekük testtartására és az RSI-re utaló jelekre — arra, ha a gyermek a könyökét vagy a csuklóját masszírozza, vagy zsibbadásra, illetve bizsergésre panaszkodik.

Veszélyes munkahelyek?

Egy svéd vizsgálat szerint, „ha valaki más nembeliekkel dolgozik együtt, veszélybe kerülhet a házassága” — közli a The Wall Street Journal. Yvonne Aberg, a vizsgálat vezetője átnézte a válásokról és munkahelyekről készült állami nyilvántartást, és megállapította, hogy „ahol az alkalmazottak kizárólag más nembeliekkel dolgoznak együtt, döbbenetes módon 70 százalékkal megnövekszik a válások száma, szemben azokkal a hivatalokkal, amelyekben csak azonos nembeliek dolgoznak”. Dr. Aberg azt is észrevette, hogy a munkatársak családi állapota nem változtat a dolgokon. A hétéves vizsgálat eredményei, melybe 37 000 alkalmazottat vontak be 1500 munkahelyen, tapasztalati adatokon alapulnak, nem pedig személyes beszámolókon, amelyek rendszerint kevésbé pontosak. A cikk megjegyezte, hogy egyebek közt úgy lehet 50 százalékkal csökkenteni annak valószínűségét, hogy válásra kerüljön sor, hogy az ember egy irodában dolgozik a házastársával.

Hitetlen lelkész

Tavaly egy evangélikus lelkész a figyelem középpontjába került azzal a kijelentésével, hogy „nincs Isten a mennyben, nincs örök élet, nincs feltámadás”. Rövid felfüggesztés után a lelkész visszatérhetett hivatalába, jelenti a BBC News. Thorkild Grosbøl, a Koppenhágához közeli tårbæki egyházközség lelkésze „bocsánatot kért a kijelentéséért”, és elismerte az egyház iránti kötelezettségeit, mondta Lise-Lotte Rebel, a helsingøri egyházmegye püspöke. Grosbøl azonban ugyanott folytatta, ahol abbahagyta. A püspök 2004 júniusában kijelentette, hogy ha Grosbøl nem hajlandó benyújtani a lemondását, tárgyalás útján fogják eldöntenie, hogy megmaradhat-e lelkészi hivatalában.

Ősi evangéliumi felirat

Palesztinai tudósok első ízben találtak olyan ősi sírfeliratot, amely a Keresztény Görög Iratok egyik versét idézi, közli a németországi Frankfurter Allgemeine Zeitung. A véletlen folytán találtak rá a feliratra az Absolon sírjaként emlegetett síremléken. Egy fényképen, mely az esti félhomályban készült, a kép szórt fényének köszönhetően Joe Zias antropológus egy kopott feliratnak tűnő részletet fedezett fel. Egy egyszerű technikával a sírkő felületére papírmasédarabot helyeztek, és kibetűzték a bibliaverset. A felirat a Lukács 2:25-öt idézi, és a IV. századi Codex Sinaiticus szövegének felel meg. A felfedezés azért jelentős, mert csak i. sz. 1000 környékén vált népszerűvé, hogy bibliai szövegeket véssenek sírkövekre.