A rovarvilág élő ékszerei

AZ ÉBREDJETEK! SPANYOLORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

A TRÓPUSI esőerdők magas lombsátrai alatt több ezer élő drágakő rejlik. Néhányuk arany és ezüst fényben játszik, mások a smaragd, rubin és zafír színében tündökölnek. Ezek az emberi szemek elől többé-kevésbé rejtve maradó erdei ékszerek a bogarak.

Mi jut eszedbe, ha bogarakra gondolsz? Sötét színű, groteszk teremtmények, amelyek a lábad körül rohangálnak? Igazából a bogarak a föld legszínpompásabb és egyben legnépesebb élőlényei közé tartoznak. A Guinness állatrekordok szerint a Coleopterák, azaz a bogarak rendjébe tartozó közel 400 000 azonosított faj a bolygó ismert állatfajainak majdnem az egyharmadát teszi ki. Ha netán egyszer arra szottyan kedved, hogy felfedezz egy új fajt magadnak, azt javasoljuk, próbálj körülnézni a bogarak között. Dr. Terry Erwin entomológus elképzelhetőnek tartja, hogy még több millió felfedezetlen bogárfaj él a földön. Bámulatos, hogy Erwin mindössze 19 nagy trópusi fán mintegy 1200 különböző fajra bukkant.

Elképesztő változatosság

Létszámukra való tekintettel nem meglepő, hogy a bogarak olyan sokféle alakúak és méretűek. Néhányuk „akkora, hogy a korai gyűjtők homokkal töltött puskával lőtték ki őket repülés közben” — írja a National Geographic folyóirat. Más bogarak „annyira parányiak, hogy a  méhek szájszervein utaznak. Még olyan bogarak is léteznek, amelyek múzeumokat látogatnak, és felfalják a bogárgyűjteményeket” — jegyzi meg a folyóirat.

A bogárgyűjtemények egy vagyont érhetnek. Egy bogár értékét mind a színe, mind a ritka volta befolyásolja. A ganéjtúró bogarak a zöld és piros árnyalataiban, valamint ezüst- és aranyszínben pompáznak. Egy élénkpiros ganéjtúró például 40 000 forintnak megfelelő összegért kelhet el, míg egy nemes, aranyszínben fénylő ganéjtúróért ennek több mint a kétszeresét is elkérhetik.

A hosszú csápú cincérek néhány faja megkapó és színes mintázatú. Vannak olyan bogarak is, amelyek úgy ragyognak, mint apró, szivárványos mozaikok. Fénylő zöld és kék árnyalataik a kolibrik színeivel vetekednek. De a bogarak nemcsak a színük miatt értékesek. Az elhalt növényi részek és az állati ürülék újrahasznosításával létfontosságú szerepük van az ökoszisztémák fenntartásában.

Rovarékszerek

Nemcsak a bogárgyűjtők becsülik nagyra ezeket az ékes rovarokat. Az amerikai földrészen néhány nő nyakláncot fűz a bogarak színes szárnyfedőiből. Mexikó egyes részein élő díszbogarakra (találó a nevük) színes üvegdarabokat és gyöngyöket ragasztanak, és egy rövid lánccal a ruhájukhoz erősítik őket, mintegy élő melltűt készítve belőlük.

Akár megelégszel azzal, hogy messziről csodáld a bogarakat, akár közelebbről is szeretnéd szemügyre venni őket, ezek az élő ékszerek ragyogó bizonyítékai a föld állatvilágára jellemző káprázatos szépségnek és összetettségnek.

[Kiemelt rész/kép a 16. oldalon]

A levélbogarak

Néhány bogár, noha gyönyörű, egyben kártékony is. A levélbogarak például a haszonnövények és egyéb növények nagyon sok fajának a leveleit, szárát és gyökerét megrágják.

Bár a levélbogaraknak mintegy 25 000 faja ismert, sok gazdálkodónak a név hallatán csak egyetlen egy jut eszébe: a burgonyabogár. Az észak-amerikai telepesek először 1859-ben ismerték fel, hogy ez a bogár veszélyt jelent a krumplira. A XX. század elején a burgonyabogár bejutott Európába, és mára az egész kontinensen és Ázsia-szerte is megtalálható.

A burgonyabogárral sokat vesződnek a gazdálkodók, mivel ellenállóvá válik a rovarölő szerekkel szemben. Napjainkban mezőgazdasági, biológiai és vegyi taktikák együttes alkalmazásával próbálják meg visszaszorítani ezeket a telhetetlen levélfalókat.

[Kép]

Burgonyabogár, USA

[Forrásjelzés]

Scott Bauer/Agricultural Research Service, USDA

[Kiemelt rész/képek a 17. oldalon]

A rovarvilág bajnokai

▪ A rovarvilág aggastyánjai a bogarak között találhatók. Bár a legtöbb rovar az egy évet sem éli meg, néhány díszbogár több mint 30 évet él, és ismernek egyet, amelyik szép kort ért meg: 47 évet. A díszbogarak „élő fák kérgébe rakják petéiket” — fejti ki a Guinness állatrekordok. „A lárvákat olykor nem zavarja, ha időközben kivágják a fát — teszi hozzá a könyv —, az is előfordul, hogy a kész bútorból, évtizedek múlva” mászik elő a kifejlett bogár.

▪ Afrika trópusi vidékeinek góliátbogarai a rovarvilág nehézsúlyú bajnokai. Néhány hím egyed akár 100 grammot is nyomhat, vagyis háromszor annyit, mint egy házi egér.

▪ Az állatvilág legerősebb súlyemelőjének járó díj (a méretarányokat figyelembe véve) a Dynastinae alcsalád orrszarvú bogarát illeti meg. Ez a mokány kis teremtmény a súlya 850-szeresét is elbírja.

[Kép]

Góliátbogár (Goliathus meleagris), Kongói Demokratikus Köztársaság

[Forrásjelzés]

Faunia, Madrid

[Kép]

Közép-afrikai óriásbogár (Augosama centaurus), Egyenlítői-Guinea

[Kép a 16. oldalon]

Mexikói szipoly (Chrysina macropus)

[Kép a 16. oldalon]

Hondurasi szipoly (Chrysina aurigans)

[Kép a 16. oldalon]

Costa Rica-i aranyszipoly (Chrysina resplendens)

[Kép a 17. oldalon]

Indonéziai cincér (Arrhenotus rafaelae)

[Kép a 17. oldalon]

Thaiföldi rózsabogár (Cetonia flammea)

[Kép a 17. oldalon]

Thaiföldi díszbogár (Chrysochroa rajah)

[Kép a 17. oldalon]

Magyar virágdíszbogár (Anthaxia hungarica)

[Kép a 17. oldalon]

Hondurasi szipoly (Chrysina strasseni)

[Képek forrásának jelzése a 16. oldalon]

Fent balra és középen: © David Hawks; jobbra: © Barbara Strnadova/Photo Researchers, Inc.

[Képek forrásának jelzése a 17. oldalon]

Fent balról jobbra: Első három: Faunia, Madrid; negyedik: Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet, www.insectimages.org; ötödik: © Barbara Strnadova/Photo Researchers, Inc.