Népességrobbanás mesterséges megtermékenyítéssel

Angliában, Oldhamben 1978. július 25-én nem mindennapi szülésre került sor: világra jött egy kislány, Louise Joy Brown. Ő volt az első lombikbébi.

KILENC hónappal korábban Louise egy laboratóriumban fogant meg in vitro megtermékenyítéssel (IVF). Ezen eljárás során az anyja petesejtjét egy Petri-csészében egyesítették a spermiummal. Két és fél nap múlva, miután a petesejt nyolc mikroszkopikus sejtté osztódott, az osztódó sejteknek ezt a kis csoportját az anya méhébe helyezték, és ott normális fejlődésnek indulhatott. Louise születése új fejezetet nyitott a meddőség kezelésében.

Az IVF fokozott lendületet adott a most asszisztált reprodukciós technikák (ART) néven ismert szakterület fejlődésének. Az asszisztált reprodukció alatt a meddőség kezelésének mindenféle olyan módszerét értjük, melynek során mind a petesejtet, mind pedig a spermiumot kezelik valamilyen módon. Vegyünk néhány példát. 1984-ben egy kaliforniai (USA) asszony életet adott egy csecsemőnek, aki egy másik asszony petesejtjéből fejlődött ki. Ugyanabban az évben egy olyan kisbaba született meg Ausztráliában, akit embrióként lefagyasztottak. 1994-ben egy 62 éves asszony szült Olaszországban, ami a férje spermiumának és egy másik nő petesejtjének a felhasználásával volt lehetséges.

Fokozatos fejlődés

Most, mintegy 25 évvel Louise Joy Brown megszületése után, a kutatóknak már számos gyógyszer van birtokukban, és jó néhány korszerű módszert ismernek. Így a meddőség kezelése már egész másképp folyik, mint régen. (Lásd „ A meddőség kezelésének néhány formája” és a „ Milyen veszélyekkel járnak?” című részeket.) Az ilyen áttörések drámaian növelték a mesterséges megtermékenyítéssel született gyermekek számát. 1999-ben például csupán az Egyesült Államokban több mint 30 000 kisbaba született az ART alkalmazásával. Némelyik skandináv országban évente a gyermekek 2-3 százaléka mesterséges úton fogan. Világszerte úgy 100 000 gyermek születik  évente méhen kívüli megtermékenyítéssel, és úgy becsülik, hogy körülbelül egymillió ilyen gyermek jött világra 1978 óta.

Leginkább a fejlett országokban alkalmazzák az asszisztált reprodukciós technikákat. Minden egyes kezelés vagy kezelési ciklus több százezer forintnak megfelelő összegbe kerül, és a társadalombiztosítók, illetve a magánbiztosítók általában nem fedezik a költségeket. * A Time magazin megjegyezte, hogy „egy 45 éves asszonynak, aki hét IVF kezelési cikluson esik át, könnyen rámehet akár 100 000 dollárja is a kezelésre”. Ám az asszisztált reprodukciós technikák sok-sok meddő házaspárnak adnak reményt, akiknek az egyedüli lehetőségük a gyermekvállalásra az örökbefogadás lett volna. Mostanra mind a női, mind pedig a férfi eredetű meddőség számos oka ellen léteznek kezelési módszerek. *

Miért annyira népszerű?

Az asszisztált reprodukciós program népszerűsége részben a modern életformával magyarázható. Az Amerikai Reprodukciós Orvostársaság az egyik beszámolójában kijelentette: „Az elmúlt három évtizedben kitolódott a gyermekvállalási átlagéletkor, mivel egyre több nő tanul felsőoktatási intézményekben, tartja fontosnak  a karrierjét, és megy később férjhez. Ezzel egy időben a népességrobbanás időszakában (1946—1964) született nők nagy csoportja érte el termékeny éveinek végét, ami magával hozza azt, hogy ennek a korosztálynak több tagja kéri, hogy kezeljék a meddőségét.”

Vannak nők, akik talán nincsenek tisztában azzal, hogy milyen gyorsan csökken a termékenységük a koruk előrehaladtával. Az Egyesült Államok Járványügyi Központja kijelenti, hogy 42 éves korára egy nőnek kevesebb mint 10 százalék esélye van arra, hogy a saját petesejtjei által essen teherbe. Tehát az idősebb, ART-kezelést kérő nőknél gyakrabban használják fel más nők petesejtjeit.

Mostanság elterjedt, hogy néhány meddő házaspár embriót szeretne „örökbe fogadni”; olyan embriót, mely megmaradt egy másik pár meddőségének a kezelése során. A becslések szerint csak az Egyesült Államokban 200 000 fagyasztott embriót tárolnak. A CBS hírközlési társaság egyik hírműsorában a következő hangzott el a közelmúltban: „Kis méretekben ugyan, de már évek óta folyik az embrióadoptálás, csak nem verik nagydobra.”

Nem ér hát váratlanul minket, hogy az asszisztált reprodukciós technikákkal elért eredmények számos kérdést vetnek fel. Etikai és erkölcsi szempontokat figyelembe véve hogyan tekintsünk az ilyen jellegű gyermekvállalásra? Mi a Biblia nézőpontja? Ezekről és még más kérdésekről lesz szó a következő cikkben.

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész/kép a 4. oldalon]

 A MEDDŐSÉG KEZELÉSÉNEK NÉHÁNY FORMÁJA

MÉHEN BELÜLI MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS (IUI). Mesterséges módszerekkel spermiumot juttatnak a női szaporítószervekbe. Rendszerint először ezzel próbálkoznak a továbbiakban ismertetett módszerek alkalmazása előtt.

GAMÉTA INTRAFALLOPIÁLIS TRANSZFER (GIFT). A nő petefészkéből kivesznek petesejteket, spermiummal vegyítik, majd laparoszkóppal (mely a hasüreg vizsgálatára szolgál) visszahelyezik a meg nem termékenyített petesejteket és a spermiumot a nő petevezetékébe a hasán ejtett kis metszéseken keresztül.

INTRACITOPLAZMATIKUS SPERMIUMINJEKCIÓ (ICSI). (Nagyításban a bal oldalon.) Egyetlen spermiumot közvetlenül a petesejtbe injekcióznak.

IN VITRO MEGTERMÉKENYÍTÉS (IVF). A nő petefészkéből petesejteket vesznek ki, és a testén kívül megtermékenyítik. Az így létrejövő embriókat aztán a méhnyakon keresztül a méhbe juttatják.

ZIGÓTA INTRAFALLOPIÁLIS TRANSZFER (ZIFT). A nő petefészkéből származó petesejteket megtermékenyítik a testén kívül. A megtermékenyített petesejtet aztán visszahelyezik a nő petevezetékébe a hasán ejtett kis metszésen keresztül.

[Forrásjelzések]

Alapul vett anyag: Egyesült Államok Járványügyi Központja, „Reproductive Health Information Source” című információs forrás.

Courtesy of the University of Utah Andrology and IVF Laboratories

[Kiemelt rész/kép az 5. oldalon]

 MILYEN VESZÉLYEKKEL JÁRNAK?

EMBERI TÉVEDÉS. Előfordult már egyesült államokbeli, hollandiai és nagy-britanniai, megtermékenyítéssel foglalkozó klinikákon, hogy tévedésből felcseréltek spermákat és embriókat. Egyszer egy házaspárnak más rasszú ikrei lettek, egy másik esetben pedig egy asszony két eltérő rasszú ikernek adott életet.

TÖBBES TERHESSÉGEK. A tanulmányokból az derül ki, hogy a többes terhességek következtében — melyek amiatt alakulnak ki, hogy több embriót ültetnek a méhbe — növekszik a koraszülés, a kis születési testsúly, a halvaszületés és a maradandó fogyatékosság veszélye.

SZÜLETÉSI RENDELLENESSÉGEK. Egy tanulmány szerint az in vitro megtermékenyítéssel megfogant gyermekek nagyobb valószínűséggel születnek valamilyen rendellenességgel, például szív- vagy veseproblémával, farkastorokkal, illetve rejtettheréjűséggel.

AZ ANYA EGÉSZSÉGE. A hormonkezelésből vagy az ikerterhességből adódóan komplikációk léphetnek fel, s így az anya egészsége nagyobb veszélyben van.