Olvasóink írják

Adó Az elmúlt néhány hét folyamán az adóról próbáltam információt gyűjteni. Közben több kérdés is felmerült, például az, hogy mikor vetettek ki először adót. Ebben a témában végeztem kutatásokat, amikor a feleségem kapott egy példányt az Ébredjetek! 2003. december 8-i számából, amelyben a „Túl sok adót fizetünk?” című cikksorozat is szerepelt. Meglepetésemre sok olyan részletre kitért, amelyről történetesen szerettem volna többet megtudni.

Sz. J., Tádzsikisztán

Vértranszfúziók Orvos és teljes idejű evangéliumhirdető vagyok. Hálásan köszönöm Aidzava Jaszusi élettörténetét, az „Elfogadtam Isten vérről alkotott nézetét” (2003. december 8.) című cikket. A tapasztalata nagyon hasonló volt az enyémhez, ugyanis nekem is meg kellett tanulnom második helyre tennem az életemben a hivatásomat. Talán összefutok majd Aidzava testvérrel Isten új világában, ahol mindketten munkanélküliek leszünk, mármint ami a gyógyítást illeti. Ott nem lesz szükség orvosokra!

A. S., Ecuador

2002 októberében az orvosok megállapították, hogy a legkisebb lányunk rákos. A kezelés nehéz volt. Két műtétet kellett rajta végrehajtani, és kemoterápián meg sugárkezelésen esett át. Mindeközben minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy ragaszkodjunk a Biblia parancsához, és tartózkodjunk a vértől. Ez nem volt egyszerű, mert Litvániában majdnem minden gyermeknek, aki kemoterápiás kezelést kap, vért adnak. Az „Elfogadtam Isten vérről alkotott nézetét” című cikk megerősített minket, és így ki tudtunk tartani Jehova álláspontja mellett. És a lányunk állapota is javul.

M. és S. D., Litvánia

Testvéri versengés Mély hálát érzek a „Fiatalok kérdezik: Mit tegyek, hogy ne kelljen a testvérem árnyékában élnem?” (2003. november 22.) című cikkért. Tizenhat éves vagyok, és ahogy én látom a dolgokat, mindig csak a nővérem van a figyelem középpontjában. Persze az eszemmel tudom, hogy Jehova észrevesz engem is, de valahogy mégis egyedül érzem magam. A cikk megfogalmazta, hogy mit érzek. És mert olyan gyengéd szavakkal íródott, könnyes szemmel olvastam. Köszönöm a gyakorlatias tanácsokat. Meglágyították a szívemet.

O. M., Japán

Időnként teljesen olyan érzéseim vannak, mint a cikkben idézett fiataloknak. Amióta csak az eszemet tudom, a nővéremet tartották a jó példának. Ezért tudom, milyen az, amikor az embert mindig valamelyik családtagjához mérik. Amit írtatok, hogy fedezzük fel, mi az, amiben mi magunk jók vagyunk, olyan volt, mint „aranyalmadíszek ezüstvéseteken” — megfelelő időben mondott szavak (Példabeszédek 25:11).

S. T., Egyesült Államok

Egy nővérem és egy öcsém van. A legtöbb dologban mindketten ügyesebbek nálam. Ezért elfogadtam a tanácsotokat, és elkezdtem spanyolul tanulni, meg gyakrabban megyek a szolgálatba. Élvezem a tanulást, és most már engem is észrevesznek.

H. B., Egyesült Államok

A világegyetem sorsa? „A tudományban hittem” (2003. szeptember 22.) című cikkben Kenneth Tanaka úgy tűnik, nincs tisztában vele, hogy a tudósoknak az az álláspontja, hogy a világegyetem tágulása soha nem fog véget érni.

R. G., Egyesült Államok

Az „Ébredjetek!” válasza: A kozmológusok véleménye nem egyöntetű. Némelyek például továbbra is azon a véleményen vannak, hogy a tágulás egyszer majd le fog lassulni, megáll, a folyamat visszafordul, és a világegyetem végül összeomlik. Kenneth Tanaka mindkét feltevést megemlítette, anélkül hogy bármelyik mellett állást foglalt volna. Célja az volt vele, hogy elmondja, hogyan próbálta ő megtalálni az élet értelmét, mivel a tudomány nem tud mindenre választ adni.