Glaukóma — Megfoszthat a látásodtól

SZEGEZD a tekinteted egy pillanatra a bekezdés utolsó szavára. Látod a felette, alatta és mellette lévő területet a lapon a szemed mozgatása nélkül is? A periferiális látásnak köszönhetően valószínűleg igen. Ez a képesség teszi lehetővé, hogy észrevedd, ha egy gyanús alak közeledik feléd oldalról, hogy kikerüld a földön heverő tárgyakat, és hogy járás közben ne menj neki a falnak. Vezetés közben a periferiális látásból adódóan veszi észre az ember, ha egy gyalogos lelép a járdáról.

De miközben olvasod ezt az oldalt, a periferiális látásod egyre csökkenhet, s ez talán fel sem tűnik neked. Világviszonylatban úgy 66 millió embert sújt a szembetegségek egy olyan csoportja, melyre összefoglaló néven glaukómaként vagy zöld hályogként utalnak. Közülük több mint ötmillióan teljesen megvakultak, vagyis a glaukóma a tartós vakságot okozó betegségek között a harmadik legsúlyosabb. A The Lancet című orvosi folyóirat kijelenti, hogy „még a fejlett országokban sem ismerik fel a glaukómában szenvedők felénél a betegséget, pedig a világnak azon a részén különféle közoktatási programok által kifejezetten felhívják rá a lakosság figyelmét”.

Kiket veszélyeztet a glaukóma? Hogyan derül rá fény, és miként kezelik?

Mi a glaukóma?

Először is némi ismeretet kell szereznünk a szemről. Egy füzet, melyet az Ausztráliai Glaukóma Alapítvány adott ki, ezt írja: „A szem alakját a belsejében uralkodó nyomás tartja fenn. A szem lágy szövetei az autókerékhez vagy léggömbhöz hasonlóan »fel vannak fújva«.” A szem belsejében egy pumpa, az úgynevezett sugártest a csarnokvíz nevű folyadékot a vérerek felől a szembe áramoltatja. „A szemcsarnokban kering a csarnokvíz, táplálva a szem élő szöveteit, és visszatér a vénás keringésbe a trabekuláris, szivacsos szerkezetű hálózaton át.”

Ha ennek a szivacsos szerkezetű hálózatnak az üregei valamilyen okból elzáródnak vagy beszűkülnek, megnő a szem belső nyomása, ami végül a szem hátsó részében található érzékeny idegrostok károsodásához vezethet. Ezt az állapotot krónikus nyitott zugú glaukómának nevezik, és a glaukómában szenvedők 90 százalékánál ez a kórforma áll fenn.

A szem belsejében uralkodó nyomás, melyet szembelnyomásnak (intraokuláris nyomásnak) neveznek, óráról órára változhat, és több minden hatással van rá, például a szívverés, az elfogyasztott folyadékmennyiség és a testhelyzet. Ezek a természetes ingadozások nem károsítják a szemet. A szemben uralkodó magas nyomás önmagában véve még nem tekinthető a glaukóma bizonyítékának, mivel a normálisnak nevezhető szembelnyomás értéke egyénenként változik. Ám a megemelkedett nyomás a glaukómára utaló tünetek egyike lehet.

A betegség egy ritka formája a zárt zugú glaukóma vagy akut glaukóma. A nyitott zugú glaukómától eltérőn ennél a formánál hirtelen növekszik meg a szem belső nyomása. Ez kínzó szemfájdalommal, homályos látással és hányással jár. Ha a tünetek jelentkezését követő néhány órán belül nem kap kezelést a beteg, akkor nagy valószínűséggel elveszti a látását. A glaukómák egy további csoportja a másodlagos glaukóma. Ahogy a név is sejteti, ezt a típust egy másik szembetegség idézi elő, például daganat, szürke hályog vagy szemsérülés. Csupán keveseknél fordul elő a negyedik típus, a veleszületett glaukóma, mely már a kisbaba világra jöttekor vagy nem sokkal később jelentkezik, és a csecsemő megnagyobbodott szemgolyója, valamint fokozott fényérzékenysége figyelmeztet rá.

 Hogyan „rabolja el” a látást?

A glaukóma észrevétlenül 90 százalékkal csökkentheti a látóképességet az egyik vagy másik szemben. Hogyan lehetséges ez? Mindkét szemünk hátsó részén elhelyezkedik egy-egy látóidegfő (vakfolt). Az ideghártyának (retinának) ezen a részén, ahol az idegrostok kötegbe tömörülnek, és létrehozzák a látóideget, nincsenek fényérzékeny sejtek. Mégsem vagyunk tudatában ennek a vakfoltnak, mivel az agyunknak megvan az a képessége, hogy „kipótolja” a kép hiányzó részleteit. A helyzet fintora, hogy pont ez a képesség teszi annyira alattomossá a glaukómát.

Dr. Ivan Goldberg neves ausztrál szemész ezt mondta az Ébredjetek!-nek: „A glaukóma alattomban rabolja el az ember látását, nincsenek tünetei. A leggyakoribb formája lassan, fokozatosan alakul ki, és figyelmeztető jelek nélkül károsítja az idegszövetet, mely összeköti a szemet az aggyal. Akár könnyezik a szem, akár nem, akár száraz, akár nem, akár tisztán ki tudjuk venni a betűket íráskor és olvasáskor, akár nem, mindez nincs összefüggésben a glaukómával. Szenvedhet valaki teljesen panaszmentesen is súlyos glaukómában.”

A rabló lefülelése

Sajnos nem áll rendelkezésre egy olyan, mindenre kiterjedő kivizsgálási eljárás, mely egymagában képes lenne a glaukóma kimutatására. A szemész azzal kezdheti, hogy egy tonométer nevű eszközzel ellenőrzi a szembelnyomást. A mérővel finoman belapítja a szem elülső részét alkotó szaruhártyát. Megméri, hogy mekkora erő  kellett ehhez, így megtudható a szembelnyomás értéke. A szemész úgy is keresi a glaukómára utaló jeleket, hogy bizonyos eszközökkel azonosítja a szemet az aggyal összekötő idegszövet károsodásait. Dr. Goldberg kijelenti: „Azt figyeljük, hogy nem szokatlan-e a szem hátuljában az idegrostok vagy erek formája, mivel ez az idegek károsodására enged következtetni.”

A glaukóma szűrésére szolgál a látótérvizsgálat is. „A személy egy fehér fényű félgömbbe néz — magyarázza dr. Goldberg —, majd a félgömbben még fehérebb fénypont jelenik meg. Az illető gombnyomással jelzi, hogy látja a kis fehér fényt.” Glaukómát jelezhet, ha valaki nem érzékeli a látótere külső peremére eső fehér fényt. Igyekeznek új eszközöket kifejleszteni, melyekkel talán sikerül egyszerűsíteni ezt a körülményes vizsgálatot.

Kiket veszélyeztet?

Paul egészséges férfi, a 40-es éveinek elején jár. „Felkerestem egy optikus szakembert, hogy új szemüveget írassak fel — mondja. — A vizsgálat során megkérdezte, hogy volt-e a családomban valakinek glaukómája. Kiderítettem, hogy az egyik nagynénémnek és nagybátyámnak is volt. Elküldött egy szemészhez, aki megerősítette, hogy glaukómám van.” Dr. Goldberg megjegyzi: „Ha valakinek az édesanyja vagy édesapja szenved ebben a betegségben, akkor 3-5-ször nagyobb a veszélye annak, hogy glaukóma alakul ki nála, ha a testvére, akkor 5-7-szer nagyobb a veszély.”

Dr. Kevin Greenidge, az egyesült államokbeli Glaukóma Alapítvány munkatársa további kockázati tényezőket ismertet: „Ha valaki elmúlt 45 éves, és afrikai származású, vagy ha a következő kockázati tényezők közül bármelyik fennáll nála: családjában előfordul a betegség, rövidlátó, cukorbeteg, korábban megsérült a szeme, vagy rendszeresen használ kortizon/szteroid tartalmú szereket, akkor minden évben meg kell vizsgáltatnia a szemét.” Még ha valakinél nem is állnak fenn ezek a kockázati tényezők, és nincs  még 45 éves, az alapítvány akkor is azt ajánlja, hogy négyévente vizsgáltassa meg a szemét, hogy nem glaukómás-e, 45 éves kor után pedig kétévente menjen el ellenőrzésre.

Kezeléssel vedd fel a harcot ellene!

Paul glaukómájának a kezeléséhez hozzátartozik, hogy naponta egyszer különleges szemcseppeket használ. „A cseppek akadályozzák a csarnokvíz termelődését a szemgolyóban” — mondja. Ezenkívül lézerrel is kezelték: tíz apró lyukat „vágtak” a szeme elülső részébe, ahol a természetes elvezető lyukak is találhatók. „Az első lézeres beavatkozáskor, melyet az egyik szememen végeztek, féltem és feszült voltam, s ez csak rontott az amúgy sem kellemes közérzetemen — meséli. — Amikor azonban néhány nappal később a másik szememet műtötték, már tudtam, hogy mire számíthatok. Sokkal nyugodtabb voltam, és mielőtt feleszméltem, az orvos lényegében be is fejezte a beavatkozást.” A kezelés segített beállítani Paul szemében a nyomást.

Paul derűlátó: „A retinám csak kicsit sérült meg, és szerencsére nem vesztettem el a periferiális látásomat. És valószínűleg nem is fogom, ha mindennap használom a szemcseppeket.”

Alattomban elrabolja a glaukóma a látásodat? Ha még nem vizsgáltattad meg a szemed — és főleg ha a veszélyeztetettek közé tartozol —, bölcsen tennéd, ha felkeresnéd az orvost, hogy ellenőrizze, nincs-e glaukómád. Ahogy dr. Goldberg mondja: „A glaukóma okozta károsodás jobbára megelőzhető, ha valaki időben megfelelő kezelést kap.” Igen, nem kell megadnod magad a betegségnek, mely megpróbál megfosztani a látásodtól!

[Kiemelt rész/kép a 26. oldalon]

Megnő a glaukóma veszélye, ha . . .

● afrikai származású vagy

● van a családodban glaukómás személy

● cukorbeteg vagy

● rövidlátó vagy

● rendszeresen, tartósan kortizont/szteroidot használsz, mely egyes gyógykrémek és asztmasprayek hatóanyaga

● korábban megsérült a szemed

● elmúltál 45 éves

[Kép]

Rendszeres vizsgálattal megelőzhető a súlyos látáskárosodás

[Ábra/képek a 25. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

NYITOTT ZUGÚ GLAUKÓMA

Szaruhártya

Szivárványhártya

Lencse

Ideghártya

A látóidegfőnél, vagy vakfoltnál tömörülnek kötegbe az idegrostok, létrehozva a látóideget

A látóideg az agyba vezeti a fényingerek keltette ingerületet

A sugártest, ahol a folyadék termelődik

1 A csarnokvíz a lencsét, a szivárványhártyát és a szaruhártya belső részét tápláló áttetsző folyadék. Nem ugyanaz, mint a könny, amely lemossa a szemgolyó felületét

2 A trabekuláris, szivacsos szerkezetű hálózaton keresztül elfolyik a csarnokvíz

3 Ha a hálózat elzáródik vagy zsugorodik, növekszik a nyomás a szemben

4 Ha nő a nyomás, károsodnak a szem hátsó részében lévő érzékeny idegrostok, és emiatt glaukóma jön létre, vagy romlik a látás

[Képek a 25. oldalon]

Látóidegfő

Amit látsz

NORMÁLIS LÁTÁS

KEZDŐDŐ GLAUKÓMA

GLAUKÓMA ELŐREHALADOTT STÁDIUMBAN

[Forrásjelzés]

Fényképek a látóidegfőről: Courtesy Atlas of Ophthalmology