Rabságban, mégis szabadon!

Az Ébredjetek! mexikói írójától

MEXIKÓ nyugati partjainak középső részétől úgy 90 kilométerre fekszik a Marías-szigetek * nevű szigetcsoport. Ezen csendes-óceáni szigetek egyike, a María Madre-sziget 1905 óta Mexikó egyik állami büntetőtáboraként működik. A szigetre való száműzetés egykor félelmetes büntetésnek számított, ma viszont a jó magaviseletű rabok akár kérhetik is, hogy ide kerüljenek.

Ennek egyik oka, hogy néhány rabnak megengedik, hogy együtt éljen a családjával. Az elítéltek nem rácsos cellákban laknak, hanem kis házakban. Mint egy kisvárosban, számos szolgáltatást igénybe vehetnek. A rabokat telefon, távíró, televízió és posta köti össze a külvilággal. Gyermekeik a szigeten járhatnak általános iskolába, a középiskola elvégzéséhez viszont vissza kell térniük a kontinensre. Jóllehet szigorúan szabályozzák a sziget forgalmát, egyszer egy héten áruval és látogatókkal teli hadihajó érkezik.

Mit mondhatunk a rehabilitációról? A raboktól — akik colonóknak, vagyis telepeseknek hívják magukat — elvárják, hogy napi néhány órát dolgozzanak. Ez nemcsak a társadalomba való későbbi beilleszkedésüket segíti, hanem részben fedezi is az ellátási költségeiket. A colonók szabadon végezhetnek bizonyos tevékenységeket is, például kertészkedhetnek, vagy kézműves termékeket állíthatnak elő, majd eladhatják azokat. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen hiányzik a börtönfegyelem. Az elítélteknek minden hajnalban meg kell jelenniük a névsorolvasáson, és este 9 óra után nem hagyhatják el a házukat.

Szellemi szabadság a Marías-szigeteken

1985 táján egy colono, akinek a családja Jehova Tanúja, szellemi segítséget kért. Levelezés útján bibliatanulmányozás indult vele. Idővel a bibliatanulmányozókból kialakult egy csoport, és kezdtek keresztény összejöveteleket tartani. Azóta, hogy a kormánytól engedélyt kaptak erre, Jehova Tanúi rendszeresen látogatják a szigetet, mely a szárazföldről, Mazatlánból 13 órás éjszakai hajóutat jelent. Az évek során mintegy 40 rab ismerte meg Isten Szavának az igazságát, és keresztelkedett meg, miután pedig letöltötték a büntetésüket, szabadon engedték őket. A cikk írásakor 6 megkeresztelt Tanú élt a szigeten, és átlagosan 25-en vettek részt a keresztény összejöveteleken.

 A hatóságok csodálják Jehova Tanúi erőfeszítéseit, és mindenki tiszteli azokat az elítélteket, akik Tanúk lettek. A büntetőintézet igazgatóhelyettese nemrégiben ezekkel a szavakkal fordult egy odalátogató Tanúhoz: „Milyen jó, hogy velünk együtt önök is szívükön viselik az elítéltek sorsát, és mind fizikailag, mind erkölcsileg gondoskodnak róluk! Mindenben támogatjuk önöket.” Felajánlotta, hogy rendbe hozatja azt az épületet, melyben a Tanúk összejöveteleket tarthatnak.

Egy megkeresztelt Tanú, aki már tíz éve tölti a büntetését, ezt mondta: „Amikor az idelátogató testvérek megkérdezik, hogy szeretnék-e elmenni, azt mondom nekik, hogy szívesen szolgálnék itt tovább. Úgy tekintek a szigetre, mint nekem kijelölt területre, ahol szükség van prédikálókra. Persze szeretnék eljutni a kongresszusokra, és együtt lenni más keresztényekkel.” Ez a férfi a jó magaviselete miatt már jövőre kiszabadul.

A Marías-szigeteki büntetés-végrehajtási rendszer ért el ugyan sikereket a rabok rehabilitálásában, valójában azonban a Királyság-üzenet hozott igazi szellemi szabadságot és rehabilitációt: „szabadon bocsátást . . . a foglyoknak” és „a szemek teljes megnyílását a raboknak” (Lukács 4:18; Ézsaiás 61:1).

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/képek a 21. oldalon]

Kábítószeresből keresztény vén

Guillermót kábítószer-árusításért és -fogyasztásért börtönözték be. Azután is folytatta a kábítószerezést, hogy a Marías-szigetekre küldték. Felfigyelt viszont arra, hogy néhány rab, aki hosszú büntetését töltötte olyan bűnök elkövetéséért, mint például kábítószer-kereskedés, jól öltözött volt, boldognak tűnt, és példásan viselkedett. Amikor megtudta, hogy tanulmányozzák a Bibliát Jehova Tanúival, elfogadta a meghívást az összejöveteleikre. Később rendszeres bibliatanulmányozás kezdődött vele.

Guillermo nagy változtatásokat hajtott végre az életében, és nem sokkal később szabadon engedték. Azonnal keresni kezdte Jehova Tanúit, hogy folytatni tudja a tanulmányozást. Ma vénként szolgál a keresztény gyülekezetben, és 17 családtagja Jehova Tanúja. „Nagy örömmel tölt el — mondja —, hogy ismerhetem Jehovát, és felhagyhattam a züllött életmóddal. Sok korábbi barátom életét kioltották a kábítószerek. Nekem személy szerint nehezen vésődnek az elmémbe az információk, mivel a kábítószerek károsították az agyamat, de a Tanúk által alkalmazott tanulmányozási módszernek köszönhetően sokat fejlődtem ezen a téren. Az orvosok csodálkoznak, mert azt gondolták, hogy sohasem fogok felépülni. Hihetetlen, amit a bibliai igazság tett velem és a családommal! Korábban sohasem mutattunk szeretetet egymás iránt, most viszont egységben vagyunk.”

[Térképek a 20. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Mazatlán

Marías-szigetek

María Madre

[Kép a 20. oldalon]

Némelyik „colono” és a családtagjai részt vesznek a María Madre-i Királyság-teremben tartott összejöveteleken