Figyeljük a világot

Agyi túlterheltség?

Egyes kutatók szerint „megterheli az agyat, ha egyszerre túl sok mindennel foglalkozunk” — olvasható a kanadai Toronto Star című újságban. A tanulmányok arra mutatnak, hogy a többféle feladat egyidejű végzése kisebb hatékonysághoz, hibákhoz, sőt betegséghez vezet. Előfordulhat például, hogy „romlik az érintett személy memóriája, fáj a háta, könnyebben benáthásodik, illetve emésztési zavarai lesznek, sőt, a fogai és az ínye is károsodik”. Az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézete kutatásokat végzett, amelyekből az derül ki, hogy amikor az ember bizonyos feladatokat lát el, az agynak különböző részei válnak tevékennyé. De ha egyszerre két vagy több dolgot próbálunk csinálni — mondjuk vezetés közben mobiltelefonon beszélgetni —, akkor „az agy egyszerűen kezdi kikapcsolni magát. Az agy nemcsak hogy nem képes, de nem is hajlandó erre” — mondja dr. John Sladky, az Emory Egyetem egyik idegorvosa. A kutatók azt javasolják, hogy lassítsunk, és fogadjuk el, hogy az agyunk nem tud mindent megtenni, amire kérjük.

 Új halfajokat fedeztek föl

Venezuelában a Caura folyó vízgyűjtő területét tanulmányozó tudósok nemrég bejelentették „tíz új halfaj fölfedezését”. Ezek között van egy kis testű hal, melynek „vérvörös a farka”, egy „bajszos harcsaféle” és „egy olyan piranha, amelyik gyümölcsöt és húst is eszik” — számol be a venezuelai El Universal című újság. Ez a szinte érintetlen trópusi erdőknek és vizeknek otthont adó terület biológiailag állítólag a föld egyik leggazdagabb helye. A tudósok arra kérik a kormányt, hogy nyilvánítsa védetté ezt a vidéket, mivel a mezőgazdaság, halászat, építkezések, bányászat és esetleges vízi erőművek veszélybe sodorják.

Stresszes várakozás

„A német betegek átlagosan 48 percet töltenek az orvosi váróban, mielőtt szólítják őket. Vannak, akik ennél sokkal többet kénytelenek várni” — írja a Psychologie Heute című folyóirat. „A betegek rendkívül bosszantónak érzik ezt” — derült ki egy mostanában megjelent tanulmányból, melyet 610 orvos rendelőjéről készített egy üzemgazdasági elemzéssel, tanácsadással és stratégiai fejlesztéssel foglalkozó intézet. Ahol az orvosok semmit sem tettek, hogy javítsanak a helyzeten, „a visszatérő betegek száma egy év alatt 19 százalékkal kevesebb lett” — olvasható a jelentésben. A túlzsúfolt rendelőkben sokkal feszültebbek voltak az orvosok és az asszisztenseik, mint más rendelőkben, és a munkájuk hatékonysága egyharmaddal kisebb volt. Megjegyzendő továbbá, hogy az asszisztensek kétszer annyi hibát vétettek.

Bizonytalanság az erkölcsi értékeket illetően

„Az ausztráloknak majdnem a negyede ismerte be, hogy szokott írószereket lopni a munkahelyéről” — írja a Sydneyben megjelenő The Sun-Herald című lap. A több mint 2000 irodai dolgozó bevonásával készített felmérésből kiderült, hogy a dolgozók ezenkívül bele szoktak nézni a munkatársaik személyes adataiba, munkaidőben saját célra használják az internetet, nem hivatalos programokat töltenek a munkahelyi számítógépekre, és otthon is használják az irodai programokat. Garie Dooley, a felmérés irányítója úgy fogalmazott, hogy „láthatólag sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi helyes, és mi helytelen”.

Adóköteles-e a házi kedvencek temetése?

Egy buddhista templom Japánban nemrég keresetet nyújtott be az adóhatóság ellen, követelve, hogy adómentes lehessen az a jövedelem, amely a házi kedvencek temetéséből, elhamvasztásából és a hamvak tárolásából folyik be, számol be róla a japán IHT Asahi Shimbun című újság. Az adóhivatal úgy érvelt, hogy a házi kedvencek elhamvasztása és az értük végzett vallásos szertartások „szerződésszerű üzleti tevékenységnek” számítanak, és a hamvak tárolásával a templom „üzleti jellegű raktározást” folytat. A templom viszont azt bizonygatja, hogy „a temetési szertartás vallásos tevékenység, melynek célja a gyászoló állattulajdonos fájdalmának enyhítése és az állatok lelkének vigasztalása”, nem pedig a haszonszerzés.

Kevesebb a légi katasztrófa

Világviszonylatban 2003-ban történt a legkevesebb repülőgép-szerencsétlenség 1950 óta, amióta léteznek feljegyzések, jelenti a Flight International című folyóirat. 1990 óta ebben az évben volt a legalacsonyabb a halálos áldozatok száma — pontosan 702 személy —, pedig azóta 40 százalékkal nőtt a légi forgalom. A londoni The Daily Telegraph szerint „a biztonság általános javulásának” egyik oka az, hogy „kevesebbszer fordult elő, hogy a repülőgép navigációs hiba miatt nekiment valamilyen kiemelkedésnek. Ez állítólag részben az újonnan kifejlesztett figyelmeztető rendszereknek köszönhető, de azt mondják róluk, hogy »nem tévedhetetlenek«.” Számos régebbi gépen nincs is ilyen berendezés.

Keserűsó a terhes nők megmentéséért

Egy olcsó és egyszerű magnézium-szulfátos (keserűsós) kezelés felére csökkentheti egy olyan, terhességgel járó szövődmény kialakulásának a veszélyét, mely akár halálos is lehet, írja a londoni The Times. Az eklampszia a magas vérnyomás veszélyes válfaja, mely görcsöket okoz, és évente több mint 50 000 nő és meg nem született gyermek életét követeli világszerte. Noha az Egyesült Államokban már évek óta alkalmazzák a keserűsót cseppekben, illetve injekciókban a preeklampszia kezelésére — amely kezelés nélkül eklampszia kialakulásához vezethet —, ez a legtöbb más országban még nem számít bevett módszernek. Ezért az oxfordi Egészségtudományi Intézetben egy nemzetközi orvoscsoport „úgy határozott, hogy a keserűsó hasznát vizsgálva próbát tesz 10 000 nővel 33 országban — olvasható az újságban. — Három év elteltével . . . , a tervezettnél korábban leállították a programot, mivel nyilvánvalóvá vált a kezelés hatékonysága. A preeklampsziás nőknél a keserűsó alkalmazása 58 százalékkal csökkentette a görcs kialakulásának kockázatát, és 45 százalékkal kisebb lett az elhalálozás veszélye.” A kezelés „mindössze 3 fontba [körülbelül 1100 forintba] kerül egy személyre lebontva, így . . . a fejlődő országokban élő nők számára is elérhető”.

A tizenévesek táplálkozási szokásai

„Vészesen sok tizenéves diáklány hagy ki étkezéseket, mert aggódik az alakja miatt, és szeretne hasonlítani a manökenekhez és a popsztárokhoz” — figyelmeztet a londoni Daily Telegraph. A brit iskolások egészségügyi oktatásával foglalkozó részleg által készített felmérés, melyben 300 000 tanuló táplálkozási szokásait vizsgálták, kimutatta, hogy a 14—15 éves lányoknak több mint a 40 százaléka „reggeli nélkül ment iskolába. Az 1984-es adatokkal összevetve csaknem kétszeresére nőtt azoknak a száma, akik evés nélkül mennek el otthonról.” Az ebédet is többen hagyják ki: 1984-ben még csak a diákok 2 százaléka, 2001-ben már a 18 százalékuk nem ebédelt. Mivel fokozott a veszélye annak, hogy a tanulóknál táplálkozási zavarok alakulnak ki — mondjuk kóros étvágytalanság vagy farkaséhség —, a lányiskolák igazgatóit felkérték, hogy időről időre ellenőrizzék a tanulók testsúlyát. Úgy tűnik, a fiúk is egyre szívesebben fogyókúráznak. A 12—13 éveseknek a 31 százaléka, a 14—15 éveseknek pedig a 25 százaléka szeretne fogyni. Az arány korábban 26, illetve 21 százalék volt.