Figyeljük a világot

Megjósolják a házasságok sikerét

Egy seattle-i (Washington, USA) kutatócsoport több száz házaspár beszélgetéseit vette fel videóra olyan kényes témákról, mint a pénz és a szex. Majd egyenleteket dolgoztak ki, melyek segítségével megjósolhatják, mennyire lesz sikeres a házasság. Figyelembe vették a „házastársak általános életfelfogását, azt, hogy el tudják-e fogadni a másik álláspontját, és hogy milyen hatással van rájuk, amikor [a házastársuk] megdicséri, illetve burkolt, szarkasztikus megjegyzéssel illeti őket” — számol be a Science News. Négy évvel később a meghallgatott házaspárok 94 százalékánál beigazolódtak a kutatók jóslatai. Mi befolyásolta a házasságok sikerét? „A boldog házasságok esetében a videofelvételeken a kapcsolatteremtés pozitív módjai, mint például a nevetés és viccelődés, 5:1 arányban túltettek a negatívakon — írja a cikk. — A válásnak messze a legbiztosabb jele az volt, amikor az egyik fél arcára megvetés ült ki, mialatt a másik beszélt.” Az egyik kutató megjegyezte: „A megvetés kikezdi a szeretetet, akárcsak a kénsav a fémet.” A kutatócsoport az újonnan szerzett ismeretekkel megromlott házasságok megmentésén fáradozik. A házasságoknak körülbelül a kétharmadában néhány napi tanácsadás után máris javulás volt tapasztalható.

 Okos madarak

A legújabb kutatások során kiderült „a madarakról, hogy nyugodtan versenyre kelhetnek a csimpánzokkal és a delfinekkel a legintelligensebb állat címért” — jelenti a londoni The Sunday Times. A Cambridge-i Egyetem egyik kutatócsoportja lyukat vágott egy átlátszó cső oldalán, keresztben ráfektette egy másik cső szájára, majd élelmet helyezett a csőbe a lyuk mellé. A főemlősök megpróbálták kitolni az ételt a csőből, így az belecsúszott a másik csőbe. A harkálypintyek azonban máshogy próbálkoztak: egy vesszővel kihúzták a csőből az ételt, így az nem esett le a lyukon. Korábban az Oxfordi Egyetem kutatói megfigyeltek egy Bettynek becézett új-kaledón varjút, amint egy fémhuzalból kampót készít, és azt úgy alakítgatja, hogy el tudja vele végezni az adott feladatot. Ilyet még egyetlen főemlősnél sem láttak. Ezek a felfedezések „ellentmondanak annak az éveken át általánosan elfogadott nézetnek”, hogy csak a főemlősök képesek szerszámokat készíteni, írja az újság.

A tévé és a kisgyermekek szellemi fejlődése

A Japán Gyermekgyógyász Szövetség orvosai azt mondják, hogy azok a gyermekek, akik sokat ülnek a tévé előtt, nagyobb valószínűséggel küszködnek kommunikációs nehézségekkel, mint a többiek, írja a Mainichi Daily News. A gond egyebek közt abban mutatkozik meg, hogy a gyermekek nehezen emlékeznek vissza szavakra, nem képesek beszélgetés közben hosszabb ideig a szüleik szemébe nézni, és nehezen megy nekik a másokkal való kapcsolatteremtés. „Elképzelhető, hogy ha a gyermekek valami miatt kevesebbet játszanak a szüleikkel és a szabadban, az akadályozza őket az egészséges szellemi fejlődésben” — jelentette ki Ucumi Hiromi, a szövetség egyik tagja. A szövetség azt javasolja, hogy „a szülők kapcsolják ki a tévét, amikor leülnek étkezni, illetve szoptatáskor, és ne legyen tévé, videó és számítógép a gyerekek szobájában” — írja a beszámoló. Hozzáteszi, hogy jobb lett a kommunikáció, „miután a szülők követték az orvosok utasításait, és nem engedték a gyermekeiknek, hogy tévézzenek vagy videózzanak”.

„Föld alatti” könyvtár

Mexikóváros metrórendszerében könyvkölcsönző szolgáltatás nyílt, hogy az emberek kedvet kapjanak az olvasáshoz. Az állomásokon az utasok nagy betűkkel szedett könyveket kölcsönözhetnek ki mexikói irodalmi művekből vett válogatásokkal, és olvasgathatnak utazás közben. Majd leszálláskor visszaadják őket. „Roppant nagy sikere van a kezdeményezésnek — mondta Aarón López Bravo, a program igazgatója. — Az emberek tanulással és szórakozással tölthetik üres perceiket.” Az első hónapban több mint 130 000 könyvet kölcsönöztek ki az e célból felállított pavilonokból, közli a The Miami Herald nemzetközi kiadása. A szolgáltatást először csak az egyik metróvonalon vezették be (21 megállóval), de a program munkatársai remélik, hogy ki tudják majd terjeszteni az egész metróhálózatra, melyet naponta közel ötmillió utas vesz igénybe.

Szülések Nagy-Britanniában

„Nagy-Britanniában most először szültek kevesebben természetes módon, mint császármetszéssel, ami új mérföldkőnek számít az orvoslás történetében” — jelenti a londoni The Independent. Az Anglia Egészségügyi Minisztériuma által kiadott 2001—2002-es évi adatok szerint az anyáknak csak 45 százaléka hozta világra gyermekét orvosi beavatkozás nélkül. 1980-ban a szülések 9 százalékánál alkalmaztak császármetszést, 2001—2002-ben már a 22,3 százalékánál. Az egyik kórház szülészetén 56 százalékos volt az arány. „Egyre több nő akar császármetszéssel szülni — mondja Peter Bowen Simpkins, a Brit Királyi Szülészeti Kollégium egyik tagja. — A diplomás nők . . . szeretnék, ha egy meghatározott napon jöhetnének be megszülni a gyermeküket . . . Azt hiszik, császármetszéssel kockázatmentesebb a szülés, pedig az igazság az, hogy az ilyen szüléseknél vitathatatlanul nagyobb a betegségek kialakulásának kockázata.” A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy azok az anyák, akik az első gyermeküket császármetszéssel hozzák világra, nehezebben esnek teherbe másodszor is, és kisebb az esélyük arra, hogy a második gyermeküket a szokványos módon szüljék meg.

A serdülőkori fogyókúrázás és a súlynövekedés

„A fogyókúrázás végül még hízáshoz, sőt elhízáshoz is vezethet a fiataloknál” — írja a U.S.News & World Report című folyóirat. Egy közel tizenötezer 9—14 éves gyermek bevonásával készített, hároméves vizsgálatból kiderült, hogy „a fogyókúrázók, fiúk és lányok egyaránt, több kilót szedtek fel magukra, mint azok, akik nem fogyókúráztak, és az elhízottság mértékének megállapítására szolgáló testtömegindexük értéke is magasabb lett”. A kutatók véleménye szerint „a fogyókúrázás falásrohamokhoz vezethet” — olvasható a cikkben. Azok a lányok, akik gyakran fogyókúráztak, „tizenkétszer nagyobb valószínűséggel beszéltek falásrohamokról, mint a többiek”.

Szűkében vannak a papoknak

„Lehet, hogy Spanyolországban a papneveldéknek több mint a felét be kell majd zárni”, mivel nem jelentkeznek elegen katolikus papnak, számol be az ABC című spanyol napilap. Tavaly „14 intézetbe egyáltalán nem jelentkezett senki, 18 intézetnek pedig csak egy-egy új jelentkezője volt”. Miért vannak szűkében a papjelölteknek? Andrés García de la Cuerda, egy madridi papnevelde rektora szerint Európa „erőteljes és egyre nagyobb mérvű elvilágiasodása” az ok, ami „a hit és a kereszténység meggyengülését” vonja maga után. García de la Cuerda arra is kitért, hogy „a társadalmi légkör nem kedvez a [katolikus] egyháznak, és annak, amit az egyház képvisel”.