Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Harcban a kilókkal — Megéri áldozatot hozni?

Harcban a kilókkal — Megéri áldozatot hozni?

Harcban a kilókkal — Megéri áldozatot hozni?

AZ Ébredjetek! interjút készített néhány személlyel, akik elhízással küszködtek. Vajon sikeresen vették fel a harcot a kilóikkal? Mit tanácsolnak a „járvány” többi áldozatának?

Először Mike-kal beszélgetünk, aki 46 éves, 183 centiméter magas, és most 130 kilogramm. 157 kilogrammról indult.

Mike: „Már gyerekkoromban is túlsúlyos voltam. Ez egyébként jellemző a családomra: a bátyám és a lánytestvéreim mind túlsúlyosak. Az volt a szokás nálunk, hogy semmit sem hagytunk a tányérunkon, még akkor sem, ha nagyon meg volt pakolva. Hogy miért változtattam az étkezési szokásaimon? Azért, mert az orvos azt mondta, hogy nagy a kockázata annak, hogy cukorbetegség alakuljon ki nálam. Elborzadtam a gondolattól, hogy egész életemben inzulinoznom kelljen magam. A koleszterinszintem is ijesztően magas volt, ezért gyógyszert kellett szednem rá.

Ülő foglalkozást végeztem, és ebben máig sincs változás. Ennek ellensúlyozására terv szerint, rendszeresen mozgok, például hetente legalább háromszor fél óráig futópadozom. Egy másik fontos lépés volt, hogy mindennap leírtam, mit ettem aznap. Mivel tudtam, hogy egy táplálkozás-szakértő hetente megnézi a listámat, könnyebb volt visszafognom magam. Arra gondoltam, hogy amit nem eszem meg, azt nem kell feljegyeznem.

Ennek köszönhetően az elmúlt 15 hónapban 28 kilogrammot fogytam, bár még többet kellene, hogy úgy 100 kilogramm legyek. A fogyás érdekében felhagytam a nassolással, félretettem a chipset és a ragukat. Az utóbbi hónapokban több salátát és zöldséget ettem, mint előtte egész életemben!

Az is ösztönzött a fogyásra, hogy kamionvezető lévén évente el kell mennem egy orvosi vizsgálatra, hogy meghosszabbítsák a jogosítványomat. Mivel fennállt nálam a cukorbetegség kockázata, bármikor bevonhatták a jogosítványomat. Most már más a helyzet. A vérnyomásom is alacsonyabb lett, így kevesebb gyógyszer is elég, a koleszterinszintem miatt pedig már nem is kell szednem semmit. Energikusabbnak érzem magam, és a súlyos derékfájásom is enyhült. Lassacskán kikerülök az elhízottak kategóriájából!”

Ébredjetek!: „Segíthet-e a házastárs a fogyókúrában?”

Mike: „Ha az ember súlytöbblettel küzd, fontos, hogy legyen mellette valaki, aki támogatja. Korábban a feleségem úgy érezte, hogy a szeretetét fejezi ki azzal, ha jól tart engem. De most ő is azon van, hogy ésszerű adagok kerüljenek a tányéromra. Nem engedhetem meg magamnak a lazítást, mert különben észrevétlenül újabb kilók rakódnak rám.”

Figyeljük meg egy másik férfi példáját, akit szintén Mike-nak hívnak. Ő az amerikai Kansasben él, 43 éves, és 173 centiméter a magassága. Megkérdeztük, hogy mennyi volt a testsúlya, és miért hízott el.

Mike: „Úgy 135 kilóról indultam. Mindig fáradtnak éreztem magam, semmire sem volt energiám. A légzési nehézségeim miatt nem tudtam aludni. Elmentem az orvoshoz, és a súlytöbbletem egyik okaként az obstruktív alvási apnoét * nevezte meg. Az is kiderült, hogy magas a vérnyomásom.”

Ébredjetek!: „Mi jelentette a megoldást?”

Mike: „Az orvos felírt egy olyan készüléket, amely folyamatos pozitív légúti nyomást biztosít alvás közben. Így nincs akadály a torkomban, és rendesen tudok levegőt venni. Ennek köszönhetően aktívabb lettem napközben, és fogyni kezdtem. A futópadozásra is rászoktam; heti háromszor edzek rajta. Diétázni kezdtem, ami annyiból állt, hogy odafigyeltem, mennyi ételt teszek a tányéromra, és nem szedtem másodszor. Mindössze egy év alatt 20 kilogrammot fogytam, és még 20-at kellene. Lassan megy, de tudom, hogy képes vagyok rá.”

Ébredjetek!: „Mi más adott ösztönzést a fogyáshoz?”

Mike: „Nem esik jól, amikor csípős megjegyzéseket tesznek a külsőmre. Az emberek azt hiszik, hogy egyszerűen lusta vagyok. Nem tudják, hogy az elhízásnak számos oka lehet. Szerintem nálam a gének is szerepet játszanak, mivel a családomban szinte mindenkinek gond van a testsúlyával.

De azért elismerem, hogy ha fogyni szeretnék, muszáj mozognom, és szigorúan oda kell figyelnem az étrendemre.”

Az Ébredjetek! a 38 éves Wayne-t is megkérdezte, aki Oregonban él. Harmincegy éves korában 112 kilogramm volt.

Wayne: „Ülő munkát végeztem, és egyáltalán nem mozogtam. Amikor elmentem az orvoshoz, döbbenten tudtam meg, hogy magas a vérnyomásom, és félő, hogy szívproblémáim lesznek. Elküldtek egy dietetikushoz, aki szigorú mozgásterápiát és csökkentett ételadagokat írt elő. Elkezdtem gyalogolni, naponta egyvégtében 5 kilométert, és minden reggel korán keltem, hogy tornázzak. Át kellett nevelnem magam az evési és ivási szokásaimban. Mellőztem a kalóriadús ételeket, és visszafogtam magam a kenyér- és üdítőfogyasztásban. Helyettük több gyümölcsöt és zöldséget eszem. Sikerült lefogynom 80 kilogrammra!”

Ébredjetek!: „Miben mutatkoznak meg ennek az előnyei?”

Wayne: „Úgy érzem, egészségesebb vagyok, és újra élek. Már olyan volt, mintha nem is élnék, mintha ki lennék kapcsolva. Egy másik előny, hogy már nem kell gyógyszert szednem magas vérnyomásra. És most már nyugodtan az emberek szemébe nézhetek, nem kell számolnom burkolt célzásokkal a súlyfeleslegem miatt.”

Charles (nem a valódi neve) 196 centiméter magas. Korábban 168 kilogramm volt.

Charles: „Súlyos betegségekben szenvedtem, és egyre csak romlott az állapotom. Nem tudtam felmenni az emeletre. Nem volt elég erőm a munkám elvégzéséhez. Ülő foglalkozást végzek, és a munkám, melynek során kutatnom kell, elég felelősségteljes. Tudtam, hogy kell valamit tennem a fogyásért, főleg miután az orvosom figyelmeztetett, hogy számolnom kell a stroke-kal. Láttam már stroke-os beteget, úgyhogy elhatároztam, hogy tenni fogok valamit. Az orvosom felügyeletével egy terv szerint rendszeresen edzettem a futópadon, és szigorú diétát kellett betartanom. Most, körülbelül egy évvel később, már csak 136 kilogramm vagyok, de tudom, hogy még fogynom kell. Az eddig tapasztalt előnyök meggyőznek arról, hogy érdemes áldozatot hozni, és erőfeszítést tenni. Most már fel tudok menni a lépcsőn, és több energiám van.”

A salvadori születésű Marta testsúlya elérte a 83 kilogrammot. Mivel 165 centiméter magas, elhízottnak számított.

Marta: „Elmentem az orvoshoz, és ő határozottan azt javasolta, hogy kezdjek fogyókúrázni. Tiszteletben tartottam a szakmai véleményét. Elküldött egy táplálkozás-szakértőhöz, hogy kérjem ki a tanácsát. Az kifejtette, hogy miért kell azt a bizonyos étrendet követnem, amelyet javasol. Megmutatta, hogyan tarthatom ellenőrzésem alatt, hogy mit és mennyit eszem. Először heti rendszerességgel kellett beszámolnom neki, később pedig havonta, hogy lássa, hogyan haladok. Az orvos és a táplálkozás-szakértő egyaránt megdicsért, amiért szép eredményeket értem el. Összesen 12 kilogrammot fogytam, és tartom a 70 kilogramm körüli súlyomat.”

Ébredjetek!: „Mozogni is szoktál? Szedtél valamilyen gyógyszert?”

Marta: „Nem volt gondom a koleszterinnel, tehát nem kellett gyógyszert szednem. De mozogni mozgok: még több gyorsgyaloglást iktattam be a napi teendőim közé.”

Ébredjetek!: „Mit csinálsz olyankor, amikor elmész a barátaidhoz, és ők unszolnak, hogy a rendes adagodnál többet egyél?”

Marta: „Azt szoktam nekik mondani, hogy az orvosom szerint szükségem van erre a diétára az egészségem megőrzése végett, és akkor általában nem erősködnek tovább.”

Mit tehetsz hát, ha túlsúlyos vagy, illetve ha el vagy hízva? Igaz a régi mondás, hogy „mindent lehet, csak akarni kell”. Van ösztönzésed és akaraterőd, hogy fogyókúrába kezdj? Milyen választási lehetőségeid vannak túlsúlyos gyermekként vagy felnőttként? Vagy lefogysz, vagy nagy valószínűséggel az életeddel játszol. Mozogj sokat, és legyen sikerélményed még a kis dolgokban is, mondjuk abban, hogy kisebb ruhákra van szükséged!

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 11. oldalon]

Neked való a zsírleszívás?

Mit foglal magában a zsírleszívás? Egy szótár szerint „általában plasztikai sebészeti eljárás, melynek során leszívással eltávolítják a fölösleges zsírszövetet a test bizonyos részéről, például a combról vagy a hasról. A zsírszövet műtéti eltávolításának is nevezik” (American Heritage Dictionary). De vajon ez az elhízás ellenszere?

Mayo Clinic on Healthy Weight című könyv plasztikai műtétnek nevezi a zsírleszívást, mely nem helyettesíti a fogyókúrát. Egy bőr alá helyezett keskeny csövön keresztül szívással zsírsejteket távolítanak el a testből. Egy alkalommal több kilogrammnyi zsírt tudnak eltávolítani. Ám „ilyen műtéttel nem kezelhető az elhízás”. Biztonságos ez az eljárás? „Akiknél kialakultak elhízáshoz társuló szövődmények, beleértve a cukor- és szívbetegséget, azoknál nagyobb a kockázata a zsírleszívással járó komplikációk kialakulásának.”