Nairobi — A „hideg víz helye”

AZ ÉBREDJETEK! KENYAI ÍRÓJÁTÓL

„Sivár, posványos táj, minden nyirkos. Süvít a szél, nincsenek emberi települések. Vadállatok viszont ezrével élnek itt, minden faj képviselteti magát. Az emberek időszakos jelenlétére utaló egyetlen jel egy régi karavánút, mely a mocsaras síkság mellett vezet” (A KENYAI KOLÓNIA KEZDETE).

ÚGY egy évszázada ezekkel a szavakkal jellemezték Nairobit, az oroszlánok, orrszarvúk, leopárdok, zsiráfok, mérges kígyók és rengeteg más vadon élő állat otthonát. A bátor maszaik egy ottani édesvizű forráshoz terelték szeretett jószágaikat — az ivóvízhez, melynek nagy a vonzereje a nomád közösségekben. A maszaik Uaso Nairobinak, vagyis ’hűs víznek’ nevezték el a folyót, a vidéket pedig Enkarre Nairobinak, azaz a ’hideg víz helyének’. Innen származik tehát annak a helynek a neve, mely teljesen megváltoztatta Kenya történelmét.

 Nairobi fejlődésében fontos eseménynek számított az egykor „őrült expresszvonatként” ismert kenyai vasút építése. * 1899 közepére 530 kilométernyi sínpálya kötötte össze a part menti várost, Mombasát Nairobival. Akkorra az építőmunkások életét már megkeserítették a hírhedt „tsavói emberevők”, az a két oroszlán, amely sokukat megölte. Ráadásul a Kelet-afrikai-árok félelmetes terepnek bizonyult. Mivel a síneknek mélyen az ország belsejébe kellett vezetniük, nem tartották többé célszerűnek, hogy Mombasában legyen a raktárközpont. Bár Nairobi barátságtalan vidék volt, úgy ítélték meg, hogy ideális az elhelyezkedése ahhoz, hogy a munkások pihenőhelye és az építési anyagok raktára legyen. Ez hozzájárult ahhoz, hogy később Kenya fővárosává alakuljon át.

A XX. század elején Nairobit az újonnan megalakult Kelet-afrikai Védnökség (ahogy Kenyát akkoriban ismerték) közigazgatási központjának választották. Jó lett volna, ha előre megtervezik, hogy miként épüljön ki az egyre növekvő város, ehelyett azonban mindenféle tákolmányok jelentek meg egyre-másra a vasútállomás körül. A fából, hullámlemezből és egyéb helyi anyagokból készült építmények miatt Nairobi inkább nyomornegyednek látszott, semmint egy jövőbeli nemzetközi központnak. A századfordulón nem igazán gondoltak a jövőre, amikor megépítették Nairobi egy-két épületét. Ráadásul a lakosok állandó félelemben éltek a vadállatoktól, melyek a közelben kóboroltak.

Hamarosan járványok kezdték tizedelni a lakosságot ezen az új településen. Pestis tört ki, és ez bizonyult az új vezetők első igazi próbájának. Milyen gyors megoldással álltak elő? Az érintett városrészeket felégették, hogy megfékezzék a járvány terjedését. Az elkövetkező fél évszázadban Nairobi csak lassan szabadult meg visszás múltjától, és vált Kelet-Afrika kereskedelmi és társadalmi székhelyévé.

Hogyan alakult ki a modern város?

A körülbelül 1680 méteres magasságban fekvő Nairobiból páratlan kilátás nyílik a környező tájra. Tiszta napokon könnyen kivehető Afrika két fontos jellegzetessége. Északra fekszik az 5199 méter magas Kenya-hegy, az ország legmagasabb és Afrika második legmagasabb hegye. Távolabb, délen, Kenya és Tanzánia határán terül el Afrika legmagasabb hegye, az 5895 méter magasba szökő Kilimandzsáró. Az európai földrajztudósok és felfedezők 150 évvel ezelőtt csodálkozva nyugtázták, hogy az Egyenlítőn fekvő Kilimandzsárót örök hó és jég borítja.

A város az elmúlt 50 évben teljesen átalakult. Növekedése nyilvánvaló abból, hogy állandóan változik a látképe. Csodálatos látványt nyújtanak korunk magas, tiszteletet parancsoló üveg- és fémépületei, amint megcsillannak rajtuk a lenyugvó trópusi nap sugarai. A Nairobi központi, üzleti negyedébe látogatók talán  hitetlenkedve csóválják a fejüket, amikor megtudják, hogy az a föld, amelyen lépkednek, csupán száz éve vadállatok búvóhelye volt, olyan vidék, ahol az emberekre veszély leselkedett.

Idővel megváltoztak a körülmények. Egzotikus növényeket honosítottak meg: csodaszép murvafürtöket, virágzó zsakarandákat, gyorsan növő eukaliptuszokat, valamint akáciákat. Ily módon a korábban poros földutak lassacskán fákkal szegélyezett utakká alakultak, árnyékot adva a gyalogosoknak a meleg időszakokban. Egy botanikus kertben, a város szívének közelében, legalább 270 fafajt vehetnek szemügyre a látogatók. Érthető, hogy egy író miért jelentette ki Nairobiról azt, hogy „olyan, mintha egy erdő közepén épült volna fel”. A burjánzó növényzet nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Nairobiban kellemes legyen a hőmérséklet: melegek a nappalok és hűvösek az éjszakák.

Kultúrák olvasztótégelye

Nairobi egy hatalmas mágneshez hasonlóan mindenfelől vonzotta magához az embereket. A városban ma több mint kétmillióan élnek. A vasútépítés befejezése jó lehetőséget kínált a letelepedésre. Indiaiak, akik a pályaépítésnél segédkeztek, üzleti vállalkozásokba fogtak, melyek aztán nagy méreteket öltöttek, és az egész országra kiterjedtek. Érkeztek beruházók Ausztráliából, Kanadából és több afrikai országból is.

Nairobi a kultúrák olvasztótégelye. Az utcán szembejöhet velünk egy leomló szárit viselő indiai nő, aki bevásárolni megy; egy pakisztáni mérnök, aki egy építkezés helyszínére igyekszik; egy kifogástalanul öltözött holland légiutas-kísérő, aki a város egyik szállodájába tart; vagy egy japán üzletember, aki fontos üzleti tárgyalásra siet, valószínűleg Nairobi nagy forgalmat lebonyolító tőzsdéjére. Majd ott vannak a helyi lakosok, akik a buszmegállókban várakoznak, azok, akik adnak-vesznek a bódéikban, a piacokon és üzletekben, és akik irodákban vagy Nairobi sok gyárának egyikében serénykednek.

Meglepő, hogy a városban élő kenyaiak közül csak kevesen mondhatók igazi nairobi lakosnak. Többségük  az ország más részeiből költözött ide, jobb élet reményében. A nairobiakról általában véve elmondható, hogy barátságos, vendégszerető emberek. Talán éppen ez a vendégszeretet csalogat a városba különféle világszervezeteket és helyi társaságokat. Például az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának a székhelye is Nairobiban van.

Mi vonzza a látogatókat?

Kenya hatalmas, változatos vadvilágnak ad otthont. Számos nemzeti parkja és vadvédelmi területe évről évre ezreket vonz. Nairobiból jó néhány kirándulást szerveznek, ám maga Nairobi is a turisták kedvelt helye. Nagyon kevés olyan város van a világon, melynek tőszomszédságában állatok élik a világukat. A Nairobi Nemzeti Park, mely kevesebb mint 10 kilométerre helyezkedik el a városközponttól, a látogatók paradicsoma. * Itt az ember személyesen találkozhat Nairobi korábbi lakóival. Csupán néhány drótszál tartja távol az állatokat az emberek lakhelyétől. Nemrégiben azonban, pontosabban 2002 szeptemberében egy felnőtt hím leopárdra bukkantak egy nairobi lakás nappalijában! Az állat egy közeli erdőből kószált el.

A városközponttól pár perces séta a Nairobi Múzeum. Naponta látogatók százai keresik fel, hogy megismerkedjenek Kenya érdekes történelmével. A múzeumban van egy kígyópark, mely számos hüllőfajjal dicsekedhet. A krokodil nem igazán jön zavarba a bámészkodóktól; nem sokkal mellette pedig egy teknős araszol, amely szinte mozdulatlannak tűnik a körülötte kavargó tömeghez képest. Természetesen a főbérlők a kígyók: a kobrák, pitonok és viperák. Ilyen teremtményekkel körbevéve érdemes odafigyelni a táblára: „Vigyázat, mérges kígyók!”

Másfajta víz

Bár még mindig hömpölyög az a folyó, melynek Nairobi a nevét köszönheti, vizét ipari és házi szennyvíz piszkolja be, ami sok-sok fejlődő ország városaira jellemző. Ám az elmúlt évek során Nairobi lakói meríthettek egy olyan „vízből”, mely felsőbbrendű forrásból ered. Ez a Biblia életüzenete, melyet Jehova Tanúi hirdetnek (János 4:14).

1931-ben, jóval azelőtt, hogy Nairobi felöltötte mai arculatát, egy testvérpár, Gray és Frank Smith Dél-Afrikából ellátogatott Kenyába, hogy terjessze a bibliai igazságot. Mombasából követték a vasút vonalát, és nem riasztotta el őket a sok-sok veszély. Időnként vadállatok szomszédságában éjszakáztak. Nairobiban sikerült elterjeszteniük 600 füzetet és más bibliai kiadványokat. Ma körülbelül 5000 Tanú szolgál a hatalmas Nairobi 61 gyülekezetében. A gyülekezeti összejöveteleknek, az egy-, két- és háromnapos kongresszusoknak és a nemzetközi kongresszusoknak köszönhetően Nairobi lakosai ma már jól ismerik Jehova Tanúi tevékenységét. Sokuk elfogadta az általuk hirdetett, reménységet adó bibliai üzenetet.

Szebb jövő

„Az iparosodott városokban gyakran nincs elegendő lakóhely . . . A gyárak szennyezik a levegőt és a vizet” — írja az Encyclopædia Britannica. Nairobi sem kivétel ez alól. Sőt, mivel a vidéki területekről naponta költöznek emberek a városba, a nehézségek tovább súlyosbodhatnak. Az állandó gondok könnyen elhomályosíthatják Nairobi szépségét.

Hálásak lehetünk azonban, hogy eljön az az idő, amikor Isten Királyságának uralma alatt az emberek teljes mértékben örvendhetnek az életnek — olyan életnek, mely mentes azoktól a gondoktól, melyek manapság megnehezítik a városi életet (2Péter 3:13).

[Lábjegyzetek]

[Térkép a 16. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Nairobi

[Kép a 18. oldalon]

Kilimandzsáró

[Kép a 18. oldalon]

Kenya-hegy

[Forrásjelzés]

Duncan Willetts, Camerapix

[Kép a 18. oldalon]

Piac

[Kép a 19. oldalon]

Frank és Gray Smith 1931-ben

[Kép forrásának jelzése a 17. oldalon]

© Crispin Hughes/Panos Pictures