Minden út Rómába vezetett?

AZ ÉBREDJETEK! AUSZTRIAI ÍRÓJÁTÓL

A RÓMAI BIRODALOM útjai közel hozták a fővároshoz az amúgy távol fekvő provinciákat. Összekötötték Gallia sűrű erdőit a görög városokkal, és az Eufráteszt a La Manche csatornával. Ami a legfontosabb, a birodalomnak jóformán minden részét elérhetővé tették a légiók számára, melyek kiterjesztették Róma hatalmát. A kikövezett főutakból számos kisebb jelentőségű út ágazott szét a provinciákba. Innen a szólás: „Minden út Rómába vezet.”

A Római Birodalmat több mint 80 000 kilométernyi út hálózta be. Hogyan vizsgálhatja meg korunk embere ezeket az utakat, és hogyan állapíthatja meg, hogy milyen szerepet töltöttek be az ókori világban? Például egy XIII. századi térkép, nevezetesen a Peutinger-tábla tanulmányozásával.

A történészek szerint a Peutinger-tábla egy olyan térkép másolata, mely abban az időben készült, amikor a római alakulatok még használták a híres utakat. Ez a kézzel készült másolat 1508-ban a dél-németországi Augsburg jegyzőjének, Konrad Peutingernek a birtokába került, és később róla nevezték el. Ma Ausztriában, a bécsi Nemzeti Könyvtárban őrzik a latin Tabula Peutingeriana név alatt.

A római világ egyetlen tekercsen

Napjainkban az iskolák tantermeiben falra akasztott, nagyjából négyzet alakú térképeket tanulmányozhatnak a diákok. A Peutinger-tábla azonban egy 34 centiméter széles és kibontva 680 centiméter hosszú tekercs. Eredetileg 12 különálló pergamenlapból állt, melyeket sorba raktak, és egymáshoz ragasztottak. A 12 lapból 11 maradt fenn. A térkép a virágkorát élő Római Birodalmat ábrázolja, amikor határai Britanniától egészen Indiáig terjedtek. Annak ellenére, hogy bizonyára tudod, hogy néz ki egy  mai térképen ez a terület, első alkalommal elveszettnek érezheted magad a Peutinger-táblán. Vajon miért?

A Peutinger-tábla nem napjaink földrajztudósának készült, hanem az ókori utazónak. Egy feltekert térképet könnyű volt használni utazás közben. Ám ahhoz, hogy a szükséges adatok mind elférjenek rajta, készítőjének észak-déli irányban összezsugorítva, kelet-nyugati irányban pedig meglehetősen széthúzva kellett ábrázolnia a birodalmat. Az eredmény egy torzított térkép lett, mely könnyen szétnyitható, tanulmányozható, feltekerhető és hordozható. Az utazó gyorsan felmérhette, hogy melyik úton jut el legegyszerűbben egyik helyről a másikra. Ez fontosabb volt számára, mint Itália alakja, a Fekete-tenger mérete, vagy az, hogy a valóságban melyik irányban halad. *

A Peutinger-tábla más-más színnel jelöli a különböző tereptárgyakat. Az utak pirosak, a hegyek barnák, a folyók pedig zöldek. Több száz település van rajta feltüntetve. Ezeket házakkal, fallal körülvett udvarokkal, illetve tornyokkal jelölték, úgy tűnik, azért, hogy az utazó tudja, mit fog egy adott településen találni. A térkép a települések, állomások és pihenőhelyek közti távolságokat is jelzi.

A Peutinger-tábla több bibliai helyet és eseményt is megnevez. A Sínai-hegynél két latin felirat található. „A sivatag, ahol Izrael gyermekei Mózes vezetésével 40 évig vándoroltak” — mondja az egyik (Józsué 5:6). A másik így szól: „Ez az a hely a Sínai-hegynél, ahol megkapták a Törvényt” (3Mózes 27:34).

Jeruzsálemnél egy másik nevet is feltüntettek, az Aelia Capitolinát, amely Publius Aelius Hadrianus római császár nevéből származik. Hadrianus az i. sz. II. században magáról nevezte el a várost. Az Olajfák hegyének latin neve szintén fel van tüntetve a térképen (Lukács 21:37).

Minden út Rómába vezetett?

Néhány út az északkelet-itáliai Aquileiába vezetett. A térképen ezt a várost erős falak és őrtornyok jelölik. Aquileiában fontos útvonalak keresztezték egymást, és kitűnő kikötője volt, ezért az egyik legjelentősebb városként tartották számon a Római Birodalomban.

A Via Egnatia az Adriai-tengertől a Balkán-félszigeten át a ma Isztambulként ismert Konstantinápolyig futott. A Peutinger-táblán a várost egy trónján ülő istennő jelöli, aki kész háborúra kelni. A szíriai Antiókiába, vagyis a mai Törökországhoz tartozó Antakyába több út is vezetett. Antiókia a Római Birodalom harmadik legnagyobb városa volt Róma és Alexandria után. A térképen itt egy ülő istennő látható, feje körül glóriával.

A Peutinger-tábla szerint 12 út vezetett Rómába. Az egyik a Via Appia volt. A Cselekedetek könyvéből kiderül, hogy Pál apostol ezen az úton érkezett első ízben Rómába. Útban a város felé keresztények mentek ki elé Rómából a Via Appián, és a Három Tavernánál üdvözölték őt; ez a hely szintén megtalálható a térképen (Cselekedetek 28:15).

 Milyen szimbólum jelöli Rómát a Peutinger-táblán? Egy nagy hatalmú, bíborba öltözött császárné a trónján. A kezében lévő földgömb és jogar a birodalom fővárosában összpontosuló világuralmat jelképezi.

Pontos azt mondani, hogy minden út Rómába vezetett? Igen, ha arra a rengeteg mellékútra gondolunk, melyek a főutakból ágaztak ki, behálózva a birodalmat. A Peutinger-tábla megmutatja, hogy a birodalom fő útvonalai révén Róma hatalma kiszélesedett, ezért tudott közel 500 évig hatalmat gyakorolni a provinciái felett. Még ma is beutazhatjuk a Római Birodalmat ezeken az ókori utakon, persze csak képzeletbeli szekéren. A Peutinger-tábla segíteni fog a tájékozódásban.

[Lábjegyzet]

[Térkép a 13–15. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

A Peutinger-tábla — egy szokatlan úttérkép

SPANYOLORSZÁG

MAROKKÓ

NAGY-BRITANNIA

FRANCIAORSZÁG

NÉMETORSZÁG

AUSZTRIA

Aquileia

Róma

A kinagyított terület a 15. oldalon látható

OLASZORSZÁG

AFRIKA

GÖRÖGORSZÁG

Isztambul

EGYIPTOM

TÖRÖKORSZÁG

Sínai-hegy

Jeruzsálem

SZÍRIA

Antakya

Kaszpi-tenger

IRÁN

INDIA

[Térkép a 15. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

A Peutinger-tábla kinagyított része Rómát és környékét ábrázolja

Róma

Aquileia

Isztambul

Jeruzsálem

Antakya