Figyeljük a világot

Forrófejűség okozta szívbajok

„Azoknál a férfiaknál, akik hajlamosak a dühkitörésekre vagy a sértődött dacolásra, nagyobb a kockázata a pitvarremegés nevű szívritmuszavar kialakulásának” — jelenti a New York-i Daily News. A kutatók arra jutottak, hogy 30 százalékkal nagyobb a szívritmuszavar kialakulásának valószínűsége azoknál a férfiaknál, akik forrófejűnek vagy hirtelen haragúnak vallják magukat, illetve akik másokat kezdenek el ostorozni, ha nem sikerül nekik valami, vagy dühösek lesznek, ha kritika éri őket. A vizsgálat vezetője, Elaine Eaker ezt mondja: „Az általános felfogás szerint az ember megóvhatja az egészségét a harag káros hatásaitól, ha mindent kiad magából, és nem fojtja el a dühét . . . De ebben a vizsgálatban egyáltalán nem ezt láttuk a férfiakon. Alanyainknál nemcsak a pitvarremegésnek volt nagyobb a kockázata, hanem az egyéb tényezők okozta halálnak is.”

 Házasságok és válások Nagy-Britanniában

Nagy-Britanniában „az egyedülállók egyharmada azt mondja, hogy »rendkívül csekély esélyt ad annak«, hogy megházasodjon” — írja a londoni The Daily Telegraph. Jenny Catlin, a Mintel Nemzetközi Csoport egyik elemzője kijelenti: „Ez egyértelműen mutatja, hogy megváltozott a szemléletmód a házasságról.” Kifejti, hogy „napjainkban sokkal elfogadottabb, hogy az ember együtt éljen valakivel, és gyermekei legyenek, anélkül hogy valaha is házasságot kötne”. Azok viszont, akik szeretnének megházasodni, egyre nagyobb számban kelnek egybe külföldön, mivel Angliában rettenetesen sokba — most már átlagosan közel 6 millió forintnak megfelelő összegbe — kerülne az esküvő. A brit jegyesek több mint 10 százaléka valamilyen egzotikus helyet választ a házasságkötéshez. Kevesebb vendéggel és olcsóbb felszolgálással akár az egyharmadára csökkenhetnek a kiadások. Míg a házasságkötések egyre ritkábbak, a válások száma rendkívüli mértékben növekszik. „Jelenleg ötször annyi az idős elvált asszony, mint 30 éve, és félő, hogy a számuk tovább fog nőni” — írja az újság.

Gyermekmegbecstelenítések Mexikóban

Mexikóváros főügyészsége szerint „a városban minden nyolcadik lány és minden tizedik fiú megbecstelenítés áldozata” — számol be az El Universal című újság. A főügyészség kiadott egy tájékoztató füzetet, amelyben figyelmezteti a szülőket a veszélyre, és javaslatokat ad nekik, hogy mit tegyenek, ha a gyermeküket megbecstelenítik. A javaslatok a következők: 1. Higgyen a gyermekének, ha azt állítja, hogy megbecstelenítették, és álljon mellé. 2. Értesse meg vele, hogy nem ő a felelős azért, ami történt. 3. Magyarázza el neki, hogy a törvény bünteti ezt a tevékenységet, és hogy fontos feljelentést tenni róla a rendőrségen, hogy máskor ne történhessen ilyesmi.

A tetoválások eltávolításáról

„Néhány felmérés azt mutatja, hogy az emberek 80-90 százaléka előbb vagy utóbb szeretné eltávolíttatni a tetoválását, amelyet korábban készíttetett” — írja a kanadai The Vancouver Sun. „Mivel az emberek egyre több tetoválást akarnak, a tetoválások eltávolítására is ugyanilyen mértékben nő az igény” — jegyzi meg egy bőrgyógyász. Tipikus eset a 27 éves Dan példája, aki egy rikító zöld szimbólumot távolíttatott el a karjáról. „Egyszerűen nem tükrözi többé azt, aki vagyok” — mondta. Egy tetoválás eltávolítása azonban még a modern lézeres eljárásokkal is fájdalmas, költséges és időigényes lehet. „Még egy kis tetoválás eltávolítása is belekerülhet 1400 dollárba [több mint 200 000 forintba]” — írja az újság. Azt is hozzáteszi, hogy „a modernebb, sokszínű tetoválásokat, különösen ha nagyok, szinte lehetetlen eltávolítani”.

Halálos fűtőanyagok

„A fejlődő országokban a tűzhelyekből származó füst 20 másodpercenként szedi áldozatait — számol be az indiai Újdelhi Down to Earth című folyóirata. — Jóval több ember hal meg így, mint maláriában, és a füst ugyanannyi halált okoz, mint a szennyezett víz, illetve a köztisztaság hiánya.” A szénnel és biomasszával működő tűzhelyek, valamint a rossz szellőzés sokszor 100-szor magasabbra emeli a légszennyezettség szintjét a lakásban annál, amelyet hivatalosan még elviselhetőnek tartanak. A szennyező anyagokat a tüdőrákos és az asztmás betegek, illetve a tuberkulózisban és az idült hörghurutban szenvedők állapotával is kapcsolatba hozzák. Egy technológiai kutatócsoport szakemberei szerint azok is, akik annyira szegények, hogy nem telik nekik tisztább tüzelőanyagra, 80 százalékkal csökkenthetik a veszélyes füst mennyiségét a légtérben, ha olyan tűzhelyen főznek, amelyhez egy gondosan kialakított kémény is kapcsolódik, vagy ha valamilyen füstelszívót használnak. Az évi 1,6 millió emberből, aki zárt téri légszennyezés miatt veszíti életét, közel egymillió a gyermek.

Dolgozó nyugdíjasok

Kanadában, ahol általában 65 évesen mennek nyugdíjba az emberek, egyre több nyugdíjaskorú vállal továbbra is munkát — jelenti a The Globe and Mail. Az idősek száma öt év alatt 11 százalékkal növekedett, a dolgozó nyugdíjasok száma viszont csaknem 20 százalékkal. Miért halogatják ilyen sokan a nyugdíjba vonulást? „Az emberek ma egészségesebbek, és tovább élnek” — mondja Doreen Duchesne, a Kanadai Statisztikai Hivatal egyik elemzője. Az irányzatért felelős okok közt az anyagi szükségleteket és unatkozást is megemlítik. A jelentés szerint a 80 évesnél idősebbek 6 százaléka dolgozik. Legtöbbjük mezőgazdasági munkát végez, de az irodai munka és a kereskedelmi tevékenységek is népszerűek.

Füstös Európa

Az Európai Unión belül a dohányzó emberek száma elérte a 40 százalékot, írja az El País című spanyol napilap. Az európai országok közül Görögországban a legmagasabb a dohányzók aránya: a lakosság 44 százaléka. Görögország, ahol 40 000 tonna dohányt állítanak elő évente, Európa legnagyobb dohánytermesztője is egyben. A legkevesebb dohányzót számláló európai ország Portugália, ahol az alkalmi dohányosokkal együtt is csak alig több mint 29 százalék dohányzik. Ugyanakkor az Európai Unión belül Portugáliában a legolcsóbb a dohánytermékek ára. Hogy miért ilyen kevés ott a dohányos, annak egyebek közt az lehet az oka, hogy 1982 óta a portugál törvények tiltják a cigaretták reklámozását és a közterületeken való dohányzást.

A legtöbb nyelvre lefordított könyv

Továbbra is a Biblia vezeti a legtöbb nyelvre lefordított könyvek listáját. A létező körülbelül 6500 nyelv közül a Biblia részben vagy teljes terjedelmében 2355 nyelven jelent meg: Afrikában 665, Ázsiában 585, Óceániában 414, Latin-Amerikában és a Karib-tenger vidékén 404, Európában 209 és Észak-Amerikában 75 nyelven. A Bibliatársulatok Világszövetsége jelenleg is számos bibliafordítás elkészítését támogatja, körülbelül 600 nyelven.