Figyeljük a világot

Cápariasztó

Sokan azért nem merészkednek be az óceán vizébe, mert attól tartanak, hogy összeakadnak egy cápával. A dél-afrikai köztársasági Natali Cápatanács azonban kifejlesztett egy cápariasztó készüléket. A tanács „azt tapasztalta, hogy egy bizonyosfajta elektromos hullám hatással van a cápák orrában található érzékeny receptorokra” — jelenti a KwaZulu Natal-i Weekend Witness. A tanács tervezett egy óceáni védőkészüléknek (Protective Oceanic Device) nevezett eszközt, amely fokozódó kellemetlen érzést kelt a cápában, ahogy közeledik a készülékhez. Amikor a rossz érzés már elviselhetetlen, „a cápa irányt változtat, és elhagyja a közvetlen környéket”. Egy ausztrál cég úszóknak és szörfözőknek gyárt ilyen eszközt, mely a lábszárra erősítve „saját cápamentes övezetet” hoz létre a viselője körül. A gyártó azonban figyelmeztet, hogy „egyszerűen lehetetlenség garantálni, hogy minden cápát minden helyzetben sikerül elriasztani”.

 A felnőttek közt gyakoribb a mérgezés

„Az emberek általában rögtön a kisgyermekekre gondolnak, ha szóba kerül a véletlen mérgezés megelőzése” — mondja Debra Kent, a Brit Columbiai Gyógyszer- és Méreginformációs Központ munkatársa. Pedig, ahogy a további szavaiból kiderül, „mérgezés miatt leginkább kamaszok és felnőttek halnak meg”. A The Vancouver Sun azt írta, hogy a felnőttek körében a véletlen mérgezéses esetek többségét „az okozta, hogy valaki mérgező anyagot tett egy jelöletlen edénybe, például egy műanyag vizespalackba”. Más baleseteket úgy lehetett volna elkerülni, ha az emberek egyszerűen felkapcsolták volna a villanyt, és elolvasták volna a címkét, mielőtt használják az adott terméket. A The Vancouver Sun szerint „felnőtteknél a sérülés okozta halálesetek tíz legfőbb oka közt a mérgezés a negyedik helyen áll”.

Káros-e a kicsikre a tévénézés?

„Azok a kisgyermekek, akik tévét néznek, nagyobb valószínűséggel fognak figyelemzavarral küzdeni, amikor elérik az iskoláskort” — jelentette ki a mexikóvárosi The Herald. A beszámoló utal egy tanulmányra, mely a Pediatrics című orvosi lapban jelent meg. A tanulmány egy vizsgálatról készült, melybe összesen 1345 gyermeket vontak be. A gyerekeket két csoportba osztották; az egyikben egyévesek, a másikban háromévesek voltak. A vizsgálat kimutatta, hogy minden egyes óra, melyet a csöppségek naponta tévénézéssel töltöttek, 10 százalékkal növelte a kockázatát annak, hogy hétéves korukra nehézségeik lesznek a figyeléssel. A kutatók úgy vélik, hogy a kicsiknél „a tévéműsorok többségére jellemző, valószerűtlenül gyors képsorok felboríthatják az agy normális fejlődését”. „Az az igazság, hogy számos indok szól az ellen, hogy a gyermekek tévét nézzenek — nyilatkozott dr. Dimitri Christakis, a tanulmány szerzője. — Más vizsgálatok szerint [a tévénézés] az elhízással és az agresszivitással van összefüggésben.”

A nevetés jót tesz az egészségünknek

„A Stanford Egyetem ideggyógyászai újabb okát fedezték fel annak, hogy miért érezzük jól magunkat, ha nevetünk — olvasható az UC Berkeley Wellness Letter című hírlevélben. — Megfigyelték alanyaik agytevékenységét, amint azok vicces képregényeket olvastak, és azt látták, hogy a humor és a nevetés ingerelte az agy »jutalomközpontjait«”, azokat a területeket, amelyekre az élénkítőszerek is hatással vannak. „A nevetés csökkenti a feszültséget, rendezi a gondolatokat, és javítja a kedélyállapotot” — írja a hírlevél. Ezenkívül fokozza a hormontermelést, a szívverést és az izomtónust, valamint javítja a vérkeringést. „Egy jóízű nevetés bizony felér egy edzéssel — jegyzi meg a hírlevél. — De azt azért nem mondhatnánk, hogy sok kalóriát éget el. Akár szét is nevethetjük magunkat, de attól még nem fogyunk le.”

Aknaérzékelő növény

„Egy dán biotechnológiai cég olyan növényt fejlesztett ki, amelynek a levelei pirosra változnak, ha elásott robbanószer van a talajban, amelybe ültették” — számol be a spanyol El País című újság. Az aknaérzékelő lúdfű (Arabidopsis thaliana) akkor változtatja meg a színét, amikor nitrogén-dioxid éri, amely az elásott aknákból szivárog. „Amikor a gyökerei felszívják ezt az anyagot — tájékoztat az újság —, biokémiai láncreakció indul be, amely előidézi egy természetes festékanyagnak, az antocianinnak a termelődését.” Simon Oostergaard, a biotechnológiai cég elnöke elmondja, hogy terveik szerint „az érintett területeken szét fogják szórni a magokat, öt hétig várnak, majd hatástalanítják az aknákat”. Oostergaard hiszi, hogy az aknaérzékelő növény széles körű alkalmazásával minden évben több ezer életet lehetne megmenteni. A XX. század háborúiból hozzávetőleg 100 millió taposóakna maradt a földben 75 országban.

A sarlósfecske tájékozódási képessége

A sarlósfecskék „április végén több mint 6000 kilométert tesznek meg Afrikától Angliáig” — közli a londoni The Sunday Telegraph. Noha „nincs műholdas helymeghatározó rendszerük, sem légiforgalmi irányításuk, sem pilótáik”, éjszaka is magabiztosan repülnek 3000 méteres magasságban, a modern repülőgépekénél bonyolultabb tájékozódási képességüket használva. A madarak repülés közben kiigazításokat tesznek, hogy ne sodródjanak el a vonulási útvonaluktól, és a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem a földi tereptárgyakhoz viszonyítják a helyzetüket, hanem a szélhez. Dr. Johan Bäckman, a svédországi Lund Egyetem munkatársa, aki 225 madarat követett nyomon radarral, azt állítja, hogy „még a legfejlettebb, kitűnő tájékozódási műszerekkel felszerelt repülőgépek sem tudnák ilyen módon érzékelni a szélmozgást”. Néhány vizsgálatból az az érdekes tény derül ki, hogy a madarak éjszakai repülés közben az agyuk felét kikapcsolják. De még vannak nyitott kérdések, ahogy Graham Madge, a Királyi Madárvédelmi Társaság munkatársa fogalmaz. Például az, hogy „mi a csudát esznek odafönn”.

Visszataszító illemhelyek

Sok francia diák nem használja az iskolai mosdót, mert „a padlón áll a víz, a csapból jéghideg víz folyik, nincs szappan”, továbbá a „rossz zárak” és „alacsony válaszfalak” miatt úgy érzik, látják őket, írja a francia L’Express című hetilap. A szülői testületek szövetsége végzett egy felmérést, amelyből kitűnt, hogy „a diákoknak több mint a 48 százaléka nem használja rendszeresen az iskolai vécéket”. Emiatt egészségi gondok alakulnak ki a gyermekeknél. A felmérés szerint „az egynegyedük emésztési és húgyúti betegségekkel küzd”. Michel Avérous gyermekurológus kijelenti: „A gyermekeknek naponta ötször-hatszor kellene vécére menniük. Ha a húgyhólyag nincs kellő gyakorisággal kiürítve, fertőzések alakulhatnak ki, amelyek zavart okoznak a működésében.”