Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mindent a szépségért — A buktatók

Mindent a szépségért — A buktatók

Mindent a szépségért — A buktatók

MI ALAPJÁN lehet valakit valóban szépnek nevezni? Némelyek szerint az attól függ, hogy kinek mi a szép. Igen, a szépséget sokan ízlés dolgának tartják. Ezenkívül az egyes kultúrákban és korokban is teljesen másként gondolkodtak arról, hogy mi a szép.

Jeffery Sobal, az amerikai Cornell Egyetem táplálkozástudománnyal foglalkozó docense megállapítja: „A XIX. században majdnem minden társadalomban a státussal kötötték össze a teltséget. A gömbölydedség a jólét és az egészség jele volt, míg ha sovány embert láttak, azt a következtetést vonták le, hogy az illető annyira szegény, hogy nem futja neki ennivalóra.” Akkoriban számos művész is ezt a szemléletmódot jelenítette meg alkotásaiban. Modelljeik többnyire nők voltak, akiknek a testalkatát vastag karok és lábak, masszív hát és párnás csípő jellemezte. És sok műalkotás valós személyekről készült portré volt, olyan személyekről, akiket eszményi szépségnek tartottak.

Ez a szemléletmód még napjainkban is megfigyelhető, noha a szépség többet foglal magában, mint azt, hogy valaki telt idomú vagy vékony. A Csendes-óceán déli részén például néhány kultúra nagyon megbecsüli a telt idomokat. Afrika egyes részein az eladósorban lévő lányokat „hizlalófarmokon” tartják, ahol nagy adagokban szolgálják fel nekik a tápláló ételeket, mert úgy gondolják, hogy így vonzóbbak lesznek. Egy nigériai éjszakai mulatóhely tulajdonosa ezt mondja: „Az átlagos afrikai nő erős testfelépítésű . . . Ez benne a szép. A mi kultúránk ezt tartja vonzónak.” A telt idomokat sok, spanyol hagyományra épülő kultúrában is méltányolják; a gazdagság és a siker jelének tekintik.

Sok más helyen viszont éppen ellenkezőleg vélekednek a teltségről. Miért? Néhányan azt mondják, hogy amint a kereskedelem kiterjedt, és az iparosodás nyomán több lett az élelmiszer, és több ember közt lett szétosztva, az „alacsonyabb” osztályok is hozzájutottak olyan ételekhez, amelyeket korábban csak a gazdagoknak állt módjukban fogyasztani. Így a molettség lassanként elvesztette varázsát. Másrészről néhány vallásos nézet szerint a súlyfelesleg a falánkság velejárója, s emiatt negatív kép alakult ki a kövérségről. Azok a tudományos felfedezések is hatással voltak az emberek szemléletmódjára, melyek kimutatták, hogy milyen egészségi kockázatai vannak az elhízásnak. Ezeknek és más körülményeknek mind részük volt a szépségről alkotott elképzelés átformálásában, úgyhogy a világ legtöbb részén most már évtizedek óta a vékony testalkatot tartják ideálisnak.

A média is tett azért, hogy meggyökerezzen ez a szemléletmód, és nem is keveset. A plakátokon és a televíziós reklámokban látható emberek általában vékonyak, kisportolt fizikumúak. A cél az, hogy a megjelenésük magabiztosságot és sikert sugározzon. Ugyanezt az üzenetet közvetítik a filmcsillagok és a televíziós személyiségek is.

Milyen hatással van ez az átlagemberre, így a fiatalokra is? A közelmúltban megjelent egy cikk arról, hogy mi formálja az embereknek a saját testükről alkotott képét. Rámutatott, hogy „mire egy átlagos amerikai lány leérettségizik, több mint 22 000 órát tévézik”. Ez idő alatt jóformán mást sem lát, mint gyönyörű nőket „tökéletes” vonalakkal. A cikk megjegyezte: „Amikor a nők már sokadszorra látják ezeket a képeket, az tudatosul bennük, hogy a presztízs, a boldogság, a szeretet és a siker az ideális testalkatnak köszönhető.” Cseppet sem meglepő hát, hogy egy felmérés szerint a lányok 47 százaléka akart fogyni, miután egy magazinban manökenek képeit nézegette, holott csak a 29 százalékuk volt túlsúlyos.

A divatvilág is erőteljesen formálja az emberek szépségről alkotott fogalmát. Egy venezuelai manöken, Jennifer, aki Mexikóvárosban dolgozik, kijelenti: „A manöken dolga az, hogy vonzó legyen, ami manapság azt jelenti, hogy vékony.” Vanessa, egy francia manöken ezt mondja: „Nem annyira a szakma követeli meg, hogy vékonyak legyünk; mi követeljük meg magunktól. Az egész világ így gondolkodik.” Egy fiatal lányokkal készített felmérésben a megkérdezettek 69 százaléka beismerte, hogy a magazinokban megjelenő manökenek látványa befolyásolja abban, hogy milyen testalkatot tart szépnek.

De nemcsak a nők hajlamosak az „ideális testalkat” szerint megítélni magukat. Az El Universal című mexikói újság ezt írja: „Soha ezelőtt nem volt még ennyi termék a piacon a férfias külső ápolására.”

„Ideális testalkat” — Ideális eredmények?

Sokan esztétikai műtétnek vetik alá magukat, hogy „ideális” legyen a megjelenésük, vagy csak hogy a lehető legjobban nézzenek ki. Az orvostudománynak ez az ága egyre több és egyre olcsóbb kezelésmódokat kínál. Honnan ered az esztétikai sebészet?

A Britannica Hungarica szerint a plasztikai sebészet modern módszerei az I. világháború utáni időkben alakultak ki, amikor a sebészek igyekeztek eltüntetni a háborús sebeket és testi torzulásokat. Ezek a módszerek azóta az égések és egyéb sérülések okozta súlyos károsodások, valamint a veleszületett rendellenességek helyrehozatalában is hasznosak. Ám ahogy a Britannica Hungarica is nyugtázza, gyakran „kizárólag azért végeznek [műtétet] egyébként egészséges embereken, hogy a külső megjelenésüket javítsák”. Át lehet például alakítani az orrot, el lehet távolítani a felesleges bőrszöveteket az arcról és a nyakról, csökkenteni lehet a fül méretét, le lehet szívni a zsírt a hasról és a csípőről, növelni lehet bizonyos testrészek méretét, még a köldökön is lehet „csinosítani”.

De mi történhet, amikor egészséges emberek kockára teszik az egészségüket a megjelenésük javítása érdekében? Milyen veszélyeket rejtenek a sebészeti beavatkozások? Angel Papadopulos, a Mexikói Plasztikai, Esztétikai és Helyreállító Sebésztársaság titkára arra hívja fel a figyelmet, hogy néha olyanok hajtják végre ezeket a műtéteket, akiknek nincs elég szakképzettségük hozzá, és nagy kárt tesznek a pácienseikben. Egyes klinikákon veszélyes készítményeket adnak az embereknek, hogy formásabb vonalaik legyenek. 2003 elején egy újság arról számolt be, hogy a Kanári-szigeteken több szépségszalon botrányba keveredett amiatt, hogy egészségtelen körülmények között, nem biztonságos módszerekkel hajtott végre operációkat, melyekkel több száz nőben tett kárt. *

A férfiakat is teljesen lefoglalhatja az „ideális testalkat” megszerzése. Néhányan sok-sok órát töltenek kondicionálótermekben, és jóformán minden szabad idejüket a testformálásnak szentelik. „Idővel akkora szükségét érzik annak, hogy eddzenek, hogy egyre jobban elhanyagolják a társas életüket és a kapcsolataikat” — írja a Milenio című folyóirat. Az izmos testfelépítés érdekében sokan még olyan szereket is képesek használni, amelyek kárt tesznek a szervezetükben, például szteroidokat.

Több fiatal nőnél táplálkozási zavar — például bulimia vagy anorexia — alakul ki amiatt, hogy a külseje megszállottjává válik. Vannak, akik olyan fogyasztószereket szednek, melyek rövid időn belül bámulatos eredményekkel kecsegtetnek, de a forgalmazásukat nem engedélyezte egy elismert egészségügyi hatóság sem. Az ilyen szerek használata rettenetes károkat tehet a szervezetben.

Azok, akik a külső megjelenésük rabjai, nemcsak fizikailag szenvednek kárt. Dr. Katherine Phillips, az egyesült államokbeli Brown Egyetem munkatársa azt mondja, hogy testdiszmorfiás zavar — egy pszichológiai rendellenesség — alakulhat ki azoknál, akiket túlságosan foglalkoztat a megjelenésük. A beteg beképzel magának egy testi hibát, amely a rögeszméjévé válik. Majdnem minden 50. ember testdiszmorfiás zavarban szenved. A betegek „sokszor olyan erős meggyőződéssel hiszik, hogy csúnyák, hogy elszigetelik magukat a barátaiktól és a családjuktól — mondja dr. Phillips. — Depresszió alakulhat ki náluk, és hajlamossá válhatnak az öngyilkosságra.” Egy példát is felhoz, egy csinos fiatal lány példáját, akinek volt néhány pattanása, ő maga azonban meg volt győződve róla, hogy tele van az arca hegekkel. Nem volt hajlandó emberek közé menni, ezért 13 éves korában otthagyta az iskolát.

Csakugyan annyira fontos a megjelenés, hogy az „ideális testalkatért” megéri az embernek fizikai és pszichológiai rendellenességekkel küszködnie? Van a szépségnek egy másik oldala is, amelyet fontosabb ápolni?

[Lábjegyzet]

^ 13. bek. A keresztények saját maguk döntenek arról, hogy alávessék-e magukat esztétikai műtétnek, de néhány létfontosságú tényezőt figyelembe kell venniük. Az Ébredjetek! 2002. augusztus 22-i számának a 18—20. oldala foglalkozik részletesebben ezzel a témával.

[Oldalidézet az 5. oldalon]

A lányok 69 százalékát a magazinokban megjelenő manökenek látványa befolyásolja abban, hogy milyen testalkatot tart szépnek

[Kép a 4. oldalon]

A reklámoknak fontos szerepük van a szépségről alkotott szemléletmód formálásában

[Kép a 6. oldalon]

Néhányan kárt okoztak maguknak a rengeteg plasztikai sebészeti beavatkozás miatt

[Képek a 7. oldalon]

Néhányan keményen dolgoznak azon, hogy olyan legyen a megjelenésük, amilyennek szeretnék