Újra megépítették az alexandriai könyvtárat

KORÁNAK egyik leghíresebb könyvtára volt. Városát, az egyiptomi Alexandriát a világ legcsiszoltabb elméinek Mekkájává tette. Amikor eltűnt — hogy pontosan hogyan, senki sem tudja —, felbecsülhetetlen értékű munkák váltak semmivé, aminek a tudomány látta kárát. Most ez a hatalmas könyvtár lényegében újra életre kelt.

Alexandria híres könyvtára szokatlan formába bújt újjászületésekor. A hivatalosan Bibliotheca Alexandrinának nevezett új könyvtár fő épülete egy óriási, ferde dobhoz hasonlít. Az üvegből és alumíniumból készült tetőzetbe (1) — mely közel két futballpálya méretű — északra néző tetőablakok vannak illesztve, s így fény árad be a fő olvasóterembe (2). A részben tengerszint alá ereszkedő terjedelmes, csonka hengerben kaptak helyet a nyilvánosság előtt megnyitott fontosabb helyiségek. A lapos és fénylő tetejű épület hét emelet magasságból enyhe dőlésszögben ereszkedik alá, és egy mély üregben ér véget. Amikor a napfény visszaverődik fém felszínéről, a távolból figyelve az épület úgy néz ki, mint a felkelő nap.

A központi, dobszerű épület meredek, szürke gránitfala nagy ívű kört alkot. Ókori, valamint mai jelekből és betűkből álló sorokat véstek bele egymás fölé (3), amelyek találóan jelképezik az ismeret építőköveit.

A henger belsejének nagy hányadát egy nyitott, többszintes olvasóterem foglalja el (4). A 8 millió kötet befogadására alkalmas raktár az épület föld alatti részében kapott helyet. Vannak még itt kiállítási és előadótermek, különleges felszerelés a gyengén látóknak (5) és egy planetárium,  vagyis egy különálló, gömb alakú építmény, mely egy forgás közben megállított bolygóra hasonlít (6). Bonyolult számítógépes és tűzvédelmi rendszer teszi teljessé ezt az ultramodern létesítményt.

Hogyan jött létre a legendás könyvtár?

A hajdani Alexandria olyan látványosságokkal büszkélkedhetett, mint a ma már nem létező, állítólag 110 méter magas pharoszi világítótorony, mely egyike volt az ókori világ hét csodájának, valamint Nagy Sándor sírjával. Sándortól a görög Ptolemaiosz-dinasztia örökölte Egyiptomot, és ők egészen addig uralták az országot, ameddig Octavianus i. e. 30-ban vereséget nem mért Antonius és Kleopátra seregeire. A Ptolemaioszok uralma alatt átalakult Alexandria. Az Atlas of the Greek World című kiadvány szerint „egy időre a világ kereskedelmi és kulturális központja lett”. Fénykorában mintegy 600 000 ember élt itt.

A város legnagyobb vonzereje a királyi könyvtár volt. Az i. e. III. század elején alapított és a Ptolemaiosz-család által bőkezűen támogatott könyvtár a Muszeionnal (Múzsák templomával) együtt a hellenisztikus világ szellemi központja lett, és számos találmány született itt.

A könyvtárban állítólag 700 000 papirusztekercset őriztek. Az összehasonlítás kedvéért: a Sorbonne könyvtára a XIV. században a kor legnagyobb gyűjteményével dicsekedhetett, de mindössze 1700 könyvet tudhatott magáénak. Az egyiptomi uralkodók annyira elszántan igyekeztek gazdagítani a gyűjteményüket, hogy a kikötőjükbe érkező összes hajót átkutattatták a katonáikkal, hátha találnak rajtuk tekercseket. Ha rábukkantak egy példányra, az eredetit megtartották, és egy másolatot adtak érte cserébe. Egyes források szerint, amikor Athén kölcsönadta III. Ptolemaiosznak a klasszikus görög drámák felbecsülhetetlen értékű eredeti példányait, az uralkodó óvadékot adott értük, és ígéretet tett a lemásolásukra. Ehelyett azonban lemondva az óvadékról az eredeti példányokat tartotta meg, és a másolatokat küldte vissza.

 Hosszan sorolhatnánk az ókor lángelméit, azt a sok-sok nagy gondolkodót, akinek a munkássága az alexandriai könyvtárhoz és múzeumhoz kötődik. Az alexandriai tudósok kiváló munkákkal jeleskedtek a geometria, trigonometria, csillagászat, valamint a nyelvészet, irodalom és orvoslás területén. A hagyomány szerint 72 zsidó tudós itt fordította le a Héber Iratokat görög nyelvre, létrehozva a híres Septuaginta fordítást.

Egy könyvtár, melynek nyoma vész

A helyzet fintora, hogy a krónikások nem érezték szükségesnek, hogy részletezzék, milyenek az alexandriai közintézmények. Athénaiosz harmadik századi történetíró szavai tipikusnak mondhatók: „Miért is szólnék a könyvek számáról, a könyvtárak felépítéséről és a Múzsák csarnokában lévő gyűjteményről, hiszen mindenki mindent tud róluk.” Az efféle megjegyzések kedvét szegik korunk tudósainak, akik vágyva vágynak rá, hogy még többet tudjanak erről a rendkívüli, ókori könyvtárról.

I. sz. 640-ben, amikor az arabok meghódították Egyiptomot, az alexandriai könyvtár már valószínűleg nem létezett. A tudósok még mindig vitatkoznak arról, hogy pontosan hogyan és mikor semmisült meg. Némelyek úgy tartják, hogy az őrzött tárgyak nagy része akkor veszett oda, amikor Julius Caesar i. e. 47-ben felgyújtotta a város egy részét. Bárhogy történt is, a könyvtár pusztulásával hatalmas tudásanyag veszett oda. Örökre eltűnt görög drámaírók több száz munkája, és a görög történetírás első 500 évének gyümölcse, kivéve Hérodotosz, Thuküdidész és Xenophón néhány művét.

Az i. sz. III. és VI. század között Alexandria gyakran élt át viharos időszakokat. A pogányok, a zsidók és az úgynevezett keresztények sűrűn egymásnak estek misztikus tanok miatt, de harcok folytak a berkeiken belül is. Gyakran maga az egyház uszított pogány templomok kirablására. Sok-sok ősi szöveg pusztult el ekkor.

Visszatükrözi a múlt dicsőségét

2002 októberében mintegy 400 000 könyvből álló készlettel megnyílt az újra felépített könyvtár. Van egy gondosan kialakított számítógépes rendszere, mellyel más könyvtárakkal is tartani lehet a kapcsolatot. A legjelentősebb gyűjtemény a kelet-földközi-tengeri civilizációkat állítja középpontba. A 8 millió kötet tárolására alkalmas alexandriai könyvtár arra hivatott, hogy növelje az ősi város nagyságát.

[Kiemelt rész a 14. oldalon]

KI KICSODA AZ ÓKORI ALEXANDRIÁBAN?

ARKHIMÉDÉSZ: I. e. III. századi matematikus, feltaláló. Számos felfedezés fűződik a nevéhez. Már akkoriban tudományos kísérletet tett arra, hogy meghatározza a pi (π) értékét.

SZÁMOSZI ARISZTARKHOSZ: I. e. III. századi csillagász. Elsőként állította, hogy a bolygók a Nap körül keringenek. A trigonometria segítségével megpróbálta kiszámolni a Nap és a Hold Földtől való távolságát, valamint a méretüket.

KALLIMAKHOSZ: I. e. III. századi költő és könyvtárvezető. Ő állította össze az alexandriai könyvtár első katalógusát, ami alapján hiteles lista készíthető a klasszikus görög irodalmi művekről.

KLAUDIOSZ PTOLEMAIOSZ: I. e. II. századi csillagász. Földrajzi és csillagászati írásai mérvadónak számítottak.

ERATOSZTHENÉSZ: I. e. III. századi polihisztor, valamint az első könyvtárosok egyike. Elfogadható pontossággal kiszámította a Föld kerületét.

EUKLEIDÉSZ: I. e. IV. századi matematikus. A geometria atyja és az optika úttörője. Az Elemek című művét a XIX. századig alapműnek tekintették a geometriában.

GALÉNOSZ: I. sz. II. századi orvos. Az orvostudományról szóló 15 könyve több mint tizenkét évszázadon át alapvető műnek minősült.

[Képek forrásának jelzése a 13. oldalon]

Mindkét oldalon a fényképek: Courtesy of the Bibliotheca Alexandrina: Mohamed Nafea, Photographer