Figyeljük a világot

Az európai férfiak egyre többet szépítkeznek

„Az elmúlt öt év során átlagosan heti 3,1 órára nőtt az az idő, amelyet a férfiak az ápoltságukra fordítanak. Viszonyításképpen a nők átlagban 2,5 órát töltenek szépségápolással” — jelenti a The Daily Telegraph című londoni újság. A személyes megjelenésre fordított fokozott figyelem abban is megmutatkozik, hogy egyre nagyobb a kereslet a férfiaknak gyártott bőr- és hajápolási termékek, valamint higiéniás cikkek és illatszerek iránt. „Tavaly 13,6 milliárd font értékű szépségápolási szert adtak el, és 2008-ra ez az összeg várhatóan 16,1 milliárd fontra fog emelkedni.” Egy férfiak által látogatott szépségszalon igazgatója az újságnak adott interjújában elmondta: „Az üzlet jövedelmező. Az ügyfelek rendszeresen költenek akár 200 fontot is [több mint 70 000 forintot] arcápolásra, manikűrre és pedikűrre.” Az újság azt is megjegyzi, hogy „a férfiaknak készült parfümök 60 százalékát közvetlenül férfi vásárlóknak adják el, nem pedig barátnőknek vagy feleségeknek”.

 Tele vagyunk diplomásokkal

„Az, hogy valakinek diplomája van, mostanában nem garancia arra, hogy munkahelye is lesz” — írja az El Universal című mexikóvárosi lap. Egy nemrégiben készült mexikói vizsgálatból kiderült, hogy „1991 és 2000 között a szakképesített emberek 40 százaléka volt kénytelen olyan munkakörben elhelyezkedni, amely nem kapcsolódik ahhoz a szakterülethez, amelyből diplomát szerzett”. Vagyis körülbelül 750 000 egyetemi diplomás szakember végez olyan munkát, amelyhez nincs szükség diplomára, például „telefonközpontban híváskezelő, gépjárművezető, bűvész, bohóc [vagy] csapos”. A beszámoló úgy becsülte, hogy 2006-ra 131 000-rel több menedzser, 100 000-rel több könyvelő, 92 000-rel több számítógépes szakember, 92 000-rel több általános iskolai tanár és 87 000-rel több ügyvéd lesz Mexikóban, mint amennyi álláslehetőség van ezeken a szakterületeken.

Kocsik, kerékpárok és Kína

A kínai gazdaság fejlődésével az emberek szívesebben ülnek autóba, mint kerékpárra. A pekingi lakosságnak például most már csak a 25 százaléka közlekedik elsősorban biciklivel, míg mindössze tíz évvel ezelőtt még a 60 százalékuk kerékpározott. „Csak Pekingben több mint 400 000-rel nő minden évben az utakon az autók száma” — írja a The Toronto Star című kanadai újság. Ennek következtében „12 kilométer/órás átlagsebességnél gyorsabban nem tudnak haladni a kocsik” a városban. A National Geographic azt írja, hogy 2003-ban „a kínai újgazdagok kétmilliónál több autót vásároltak — 70 százalékkal többet, mint tavalyelőtt”. Hozzáteszi, hogy azzal, hogy az ingázók a motorizált járműveket részesítik előnyben a pedálozással szemben, „Kína alighanem már megelőzte Japánt, s a földkerekség második legnagyobb olajfelhasználója lett”. De a becslések szerint azért még mindig 470 millió kerékpár van Kínában.

Jót tesz az újszülötteknek a hangos olvasás

„Olyan óriási hatással van az ember egész életére, ha kisgyermek korában olvasnak neki, hogy a szakemberek azt tanácsolják a szülőknek, hogy a gyermekük világra jötte után egy-két órával már el is kezdhetnek felolvasni neki” — jelenti a The Toronto Star. Dr. Richard Goldbloom, aki két évvel ezelőtt első ízben vezetett be Kanadában olvasási programot újszülötteknek, ezt mondja: „Egyebek közt arra jöttünk rá, illetve azt figyeltük meg, hogy amikor az ember olvas, a kisbabák valóban odafigyelnek, még az újszülöttek is. Hallgatják a történetet.” A kutatásokból kiderült, hogy a gyermekeknek már azzal is bővül a szókincsük és javul az olvasási készségük, ha életük korai szakaszában könyvet kapnak a kezükbe. Az újság megállapítja, hogy „a cél nem az, hogy arra kényszerítsék a kicsiket, hogy megtanuljanak olvasni, hanem hogy választékos és nagy mennyiségű irodalom útján kapcsolatba kerüljenek a nyelvvel, s ezáltal gyarapodjon a szókincsük, illetve fel tudják ismerni a betűket és a hangokat, és később jól tudjanak majd olvasni”.

Kihalóban vannak a nem védett fajok

Az utóbbi években a környezetvédőknek sikerült a földnek több mint a 10 százalékát megoltalmazniuk, jelenti ki az El Comercio című perui napilap. Dicséretes erőfeszítéseik ellenére azonban „legalább 300 fokozottan veszélyeztetett madár-, emlős-, teknős- és kétéltűfajt” egyáltalán nem oltalmaz a védett területek mostani rendszere. Gustavo Fonseca, a Conservation International nevű nemzetközi természetvédelmi szervezet programszervező és tudományos vezérigazgató-helyettese szerint a probléma az, hogy a jelenlegi természetvédelmi célok „politikailag jól hangzanak” ugyan, de elégtelenek. „Azokat a területeket kell védetté nyilvánítanunk, ahol a legnagyobb számú veszélyeztetett bennszülött faj él” — jelenti ki az igazgató. Az újságcikk egy másik veszélyforrásról is beszél: a veszélyeztetett fajokkal való kereskedés az egyik legnagyobb illegális üzleti tevékenység a földön a kábítószer- és a fegyverkereskedelem után. A nemzetközi feketepiacon eladott állatfajoknak közel a fele Dél-Amerika erdőiből származik.

Vigyázz, mit tesznek a poharadba!

Ausztráliában „naponta öt emberrel is előfordulhat, hogy nemi erőszakot követnek el rajta, miután egy bárban, klubban vagy házibuliban a tudtán kívül kábítószert vagy alkoholt kevernek az italába” — figyelmeztet a The Australian című újság. A kábítószerek némelyikének nincsen színe, íze vagy szaga. Az ember zavarttá, magatehetetlenné válhat, vagy elveszítheti az eszméletét. Vannak halálos áldozatok is. Egy országos vizsgálat, melyet az Ausztrál Kriminológiai Intézet végzett, kimutatta, hogy „a becslések szerint évente 4500 ember italába kevernek idegen anyagot, s azt követően a 40 százalékukon követnek el nemi erőszakot” — jelenti ki az újság. Amikor az ital hatása elmúlik, az áldozatok talán nem is emlékeznek arra, hogy mi történt velük.

Megmarad a föld ózonpajzsa?

„A légkörben lévő klór-fluor-karbonok (CFC-k) szintje végre-valahára csökkenésnek indult” — számol be az ECOS című folyóirat, melyet Ausztrália tudományos és ipari kutatóintézete (CSIRO) ad ki. A CFC-vegyületek kárt tesznek a földet védelmező ózonrétegben. A légkör felső rétegében található CFC-k mennyisége több mint 50 éven át, egészen 2000-ig folyamatosan növekedett. 2000 óta a CFC-k koncentrációja „évente majdnem 1 százalékkal csökken” — jelenti ki az ECOS. A beszámoló szerint a csökkenés „azt sejteti, hogy az ózonlyuk a század közepe tájára eltűnhet”. Jelenleg azonban ezek a vegyszerek még mindig károsítják az atmoszférát. A beszámoló kijelenti: „A csökkenés ellenére az ózonlyuk nagysága az Antarktika felett ez évben . . . közel 29 millió négyzetkilométeres volt, ami több mint a háromszorosa Ausztrália területének.”