A stressz okai és hatása

MI A stressz? Egy szakember szerint „bármilyen fizikai, kémiai vagy érzelmi hatás, amely testi vagy idegi feszültséget okoz”. Ezek szerint a stressz alapvetően ártalmas? Nem. Ahogy Dr. Melissa C. Stöppler mondja, „egy kis stressz és nyomás időnként jó hatással van ránk. Ha az ember enyhe stresszt érez a feladatai és megbízatásai végzésekor, az gyakran arra készteti, hogy jól és energikusan dolgozzon.”

Mikor jelent gondot a stressz? „Negatív hatások csak akkor észlelhetők — mondja dr. Stöppler —, ha a stressz túlzott mértékű, vagy ha valaki nem tudja, hogyan legyen úrrá rajta.” Nézzünk meg néhány gyakori stresszforrást.

A megélhetés előteremtése

Salamon király ezt mondta: „Nincs jobb az embernek, mint hogy egyen, igyon és élvezze az ő lelke a fáradságos munkájából fakadó jót” (Prédikátor 2:24). Csakhogy sok dolgozónak a munkahely nem más, mint rendkívüli stressz és feszültség forrása.

Az Európai Ügynökség a Munkahelyi Biztonságért és Egészségért egyik beszámolója kijelenti, hogy a dolgozókat gyakran éri stressz a munkahelyükön, egyebek közt amiatt, hogy nincs jó kommunikáció a beosztottak és a vezetőség között, hogy a vezetőség sokszor nem kéri ki az alkalmazottak véleményét olyan kérdésekben, amelyek magukat az alkalmazottakat érintik; továbbá stresszt okoznak a dolgozók közti konfliktusok is, valamint az állás esetleges elvesztéséből adódó bizonytalanságérzés és/vagy az alulfizetettség. Függetlenül attól, hogy mi a stressz forrása, a dolgozó szülőknek annyi energiája megy el a munkahelyi stressz feldolgozására, hogy nem tudnak eleget tenni a családjuk iránti felelősségeiknek. Ezek a felelősségek pedig roppant súlyosak lehetnek. Az Egyesült Államokban például egy egyéves időszak alatt mintegy 50 millió ember gondozott beteg vagy idős családtagot. Az anyagi gondok is rendkívül igénybe vehetik  a családot. Rita, egy kétgyermekes anya, szorult helyzetbe került anyagilag, amikor a férje, Leandro autóbaleset következtében tolószékbe került. Rita elismeri: „Az anyagi gondok feszültséget szülnek. Ha az embernek nincs elég pénze arra, hogy a család összes kiadását fedezze, az hatással van a hangulatára.”

Az egyedülálló szülőkre nehezedő nyomás

Az egyedülálló szülők is nagyfokú stresszt élnek át, miközben megpróbálják kielégíteni a család szükségleteit. Korán kelni, hogy kész legyen a reggeli, felöltöztetni és iskolába vinni a gyerekeket, rohanni, hogy az ember időben odaérjen a munkahelyére, majd még ott is eleget tenni az elvárásoknak — mindez fizikailag és érzelmileg kimeríthet egy egyedülálló szülőt. És amikor vége a munkanapnak, újabb stresszhullám következik, amint az anya elrohan a gyermekeiért az iskolába, vacsorát készít, és ellátja az otthoni teendőket. María, aki egyedül neveli négy tizenéves lányát, egy kuktafazékhoz hasonlítja az életét, és ezt mondja: „A nyomás annyira felfokozódhat, hogy úgy érzem, szétrobbanok.”

Stresszes gyermekek

Ronald L. Pitzer szociológus ezt mondja: „Sok fiatal nagyfokú stresszt él át.” Először is fel kell dolgozniuk a pubertáskorral járó fizikai és érzelmi változásokat. Az iskolában is nyomás nehezedik rájuk. A Childstress! című könyv szerint egy átlagos  tanítási nap „tele van feszültséggel és problémákkal, melyek stresszt idéznek elő: stresszt él át a gyermek tanulás közben, sportoláskor, valamint a társaival és a tanáraival ápolt kapcsolataiban”.

Néhány helyen iskolai erőszak fokozza a szorongást a tanulókban, nem is beszélve arról, hogy sok fiatalban most már a terrortámadások és más katasztrófák is félelmet keltenek. „Ha a szülők egyfolytában arról beszélnek, hogy milyen félelmetes mostanában a világ — írja egy tizenéves lány —, akkor mi is félni fogunk.”

A szülőknek erőt kellene önteniük a gyermekeikbe. Ehelyett, ahogy Pitzer mondja, „gyakran inkább lekicsinylik, tagadják, kimagyarázzák vagy semmibe veszik azokat az erőteljes érzéseket, amelyeket a gyermekek és a tizenévesek szeretnének kifejezésre juttatni”. Előfordul, hogy a szülőket megbénítják a saját házasságukban tapasztalt feszültségek. „Úgy tűnt, mintha a szüleim mindig csak veszekedtek volna” — mondja a fiatal Tito, akinek a szülei végül elváltak. Ahogyan a Childstress! című könyv megjegyzi, „nemcsak a tettlegesség és a szóbeli összecsapások okoznak traumát. A lappangó neheztelés, amely még a mézesmázos szavak ellenére is érződik a szülőkön, nyugtalanságot okoz a gyermekeknek.”

A stressz következményei

Akár fiatal vagy, akár idős, és függetlenül attól, hogy a munkahelyed vagy az iskola okoz stresszt, ha ez az állapot hosszan tart, súlyos kárt tehet az egészségedben. Egy orvos író kifejti: „Az, ahogy a test reagál a stresszre, olyan, mint amikor egy repülőgép felszállni készül.” Igen, amikor valami stresszel minket, a pulzusunk felgyorsul, és a vérnyomásunk megemelkedik. A vércukorszintünk is megugrik, és hormonok kerülnek a vérbe. „Ha a stressz állandósul — folytatja az író —, a test összes stresszkezelő szerve (az agy, a szív, a tüdő, a véredények és az izomzat) folyton vagy túl sok, vagy túl kevés ingert kap. Ez idővel fizikai és pszichikai károkat okozhat.” A stresszel is kapcsolatba hozható betegségek listája aggasztóan hosszú: szívbetegségek, stroke, immunrendszeri betegségek, rák, csont- és izomrendszeri betegségek és cukorbetegség, hogy csak néhányat említsünk.

Az különösen nyugtalanító, hogy milyen egészségtelen módszerekkel próbálnak meg sokan — kiváltképp a fiatalok — védekezni a stressz ellen. Dr. Bettie B. Youngs sajnálattal jelenti ki: „Nagyon elszomorító, hogy a tizenévesek úgy próbálnak megszabadulni a fájdalmuktól, hogy alkoholt és kábítószert fogyasztanak, kerülik az iskolát, bűnöznek, váltogatják a szexpartnereiket, agresszíven és erőszakosan viselkednek, és elszöknek otthonról. Mindez még nyomasztóbb problémákat idéz elő, mint azok, amelyektől menekülni akartak.”

A stressz hozzátartozik a modern élethez. Nem lehet teljesen kiküszöbölni. De ahogyan a következő cikkben látni fogjuk, sok mindent tehetünk, hogy fel tudjuk dolgozni a stresszt!

[Oldalidézet a 6. oldalon]

„A nyomás annyira felfokozódhat, hogy úgy érzem, szétrobbanok”

[Kép az 5. oldalon]

Az egyedülálló szülők élete gyakran nagyon stresszes

[Kép a 6. oldalon]

Az iskola nagyon nagy terhet róhat a fiatalokra