Corcovado — Costa Rica „csiszolatlan gyémántja”

Az Ébredjetek! Costa Rica-i írójától

„CSISZOLATLAN gyémánt.” Ez a gyakran használt kifejezés jól illik a Corcovado Nemzeti Parkra, amely az Osa-félszigeten található, vagyis a közép-amerikai ország, Costa Rica Csendes-óceánnal határos partvidékének déli részén. Mivel Corcovado elszigetelt terület, s a majdhogynem érintetlen esőerdőiben leírhatatlanul gyönyörű a természet, valamint lenyűgözően sokféle fának, rovarnak, hüllőnek és emlősnek ad otthont, így hát bámulatos hely, amelyet érdemes meglátogatni.

Bár ez a park szemet gyönyörködtető, mégis „csiszolatlan gyémánt”. Közép-Amerika egyik legnagyobb trópusi esőerdejében helyezkedik el, ahol csak elvétve találsz éttermet, szállodát vagy ajándékboltot. Legfeljebb néhány ranger-, azaz vadőrállomás van, és a hosszú túraútvonalak, melyeket egy útleírás más esőerdőparkokéval összevetve a legjobb útrendszernek nevez. De amúgy nemigen van olyasmi, ami az ember jelenlétére emlékeztetne.

Erdőből park

Az 1970-es évek elején komolyan fontolgatták, hogy ezt az esőerdőt nemzeti parkká alakítsák. Maga a művelet azonban nem ígérkezett könnyű feladatnak. Tudták, hogy számottevő munkaerőre és anyagi forrásra lesz szükség. Beszámolókból kiderült, hogy az 1970-es évek közepe táján telepesek kezdtek beköltözni a területre. Emellett egy fakitermelő társaság, amely óriási területet birtokolt az erdőből, azt tervezte, hogy jelentős fakitermelésbe kezd. Ráadásul számos vadásznak az erdő jelentette a vadászterületet.

Ezzel szemben tudósok és biológusok — akik felismerték, mennyire fontos megőrizni ezt az esőerdőt — a világ minden részéről latba vetették befolyásukat. 1975. október 31-én a Costa Rica-i kormány bejelentette a Corcovado Nemzeti Park megalakulását. Azóta már nem fenyeget a nagymértékű fakitermelés és vadászat veszélye.

Corcovado különböző oldalai

Corcovado szárazföldi területe 54 000 hektárt ölel fel, és nagyon sokféle növény- és állatfaj otthona. Nem kevesebb mint nyolc természetes élőhely, azaz ökoszisztéma található a park határain belül. Ezekben az ökoszisztémákban legalább 500-féle fa él. Legnagyobb köztük a kapokfa, vagy más néven pamutfa, mely több mint 3 méter átmérőjű, magassága pedig meghaladja a 70 métert.

Szereted nézni a madarakat? Corcovado madárpopulációja majdnem 400 fajból áll, úgyhogy biztosan nem fogsz unatkozni, és lesz, ami örömet szerezzen. Itt él a parkban az ország legnagyobb arakanga-, vagyis makaópopulációja. Ahogy repülnek, és a trópusi nap megvilágítja őket, pompás színeik becsíkozzák az eget.

De lehet, hogy inkább valami olyasmit vennél szemügyre, ami közelebb van a földhöz. Semmi akadálya! Corcovadóban 116 kétéltű- és hüllőfaj él, melyek közül az egyik az igazi lándzsakígyó. Nehogy túl közelről vagy túl sokáig vizsgáld, mert ez a mérges kígyó az egyedülálló agresszivitásáról hírhedt! A kétéltűek között van egy békafaj, amely átlátszó, és ha tiszta üvegfelületre teszed, még a belső szerveinek a működését is láthatod!

Aztán az is jó időtöltés, ha a Corcovadóban élő 140 emlős némelyikét nézegeted. Lehet ez  a jaguár, az ocelot, négy majomfaj, három hangyászfaj, két lajhárfaj és két övesállat-, azaz tatufaj. De nem hiányoznak a parkból a rovarok sem, belőlük körülbelül 10 000-féle él itt.

Shirley Ramirez Carvajal, aki biológus, és Corcovado vadvédelmi programjában parkkoordinátor, elmondta az Ébredjetek! folyóiratnak, hogy most azon dolgoznak, hogy a jaguárokra és más állatokra rádiós nyakörvet tegyenek. Így a tudósok meg tudják majd figyelni az állatok táplálkozási szokásait, valamint azt, hogy meddig terjed a természetes élőhelyük. Ez az információ segíteni fog a park tisztviselőinek abban, hogy megállapítsák, kell-e bővíteni a park határait, hogy az állatok elegendő élelemhez jussanak. A park kiszélesítése ezenkívül megóvja az állatokat a beltenyészetből fakadó genetikai veszélyektől.

És ez még nem minden! Corcovado nevéhez nemcsak a gazdag vadvilág fűződik. Ellátogathatsz a Salsipuedes-barlangba, amely arról híres, hogy Sir Francis Drake angol tengerész és  felfedező kincseinek egy részét itt tartják. Innen már csak néhány kilométer, és észak felé a Drake-öbölhöz jutunk, ahol a felfedező állítólag partra szállt 1579-ben, föld körüli utazása során.

Egykor aranyláz fenyegette a területet. Az akár egy kilogrammot is nyomó aranyrögök miatt tört ki az első aranylázhullám az 1930-as években. Később, az 1960-as években újabb aranyláz söpört végig a területen, egy pedig néhány évvel a park megalakulása után. Ez utóbbi nyomában több száz bányász költözött a park területére. A kormány azonban 1986-ban kitiltotta a bányászokat Corcovadóból.

Mint mindenhol, úgy Corcovadóban is vannak gondok. Az Ébredjetek! írója beszélt Gerardo A. Chavesszel, a Corcovado Nemzeti Park aligazgatójával, aki megemlítette, hogy folyamatos nehézséget jelent az anyagi erőforrások biztosítása, a személyzet és a felszerelés pótlása, egyéb segítséghez jutás, a parkon kívüli erdőirtás, s nem utolsósorban az orvvadászat. Ha azt akarják, hogy Corcovado továbbra is virágozzon, ezeket a nyugtalanító nehézségeket egytől egyig orvosolni kell a közeljövőben.

Kétség sem fér hozzá, hogy a Corcovado Nemzeti Park a föld egyik legérintetlenebb területe mind a mai napig. Éppen úgy, ahogy a szó szerinti gyémántot is a szépségéért és tartósságáért szeretik, Costa Rica „csiszolatlan gyémántját” is biztosan több ezer olyan látogató fogja nagyra értékelni és megcsodálni az elkövetkező években, aki becsüli a föld természetes és eredeti szépségét. A keresztényeket pedig arra emlékezteti a park, hogy milyen csodálatos lesz az egész föld akkor, amikor Isten világméretű paradicsommá alakítja! (Lukács 23:43).

[Térkép a 14. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Corcovado Nemzeti Park

[Kép a 15. oldalon]

Esőerdő

[Forrásjelzés]

Steve Pace

[Képek a 15. oldalon]

Fehér és vörös gombák

[Forrásjelzés]

©kevinschafer.com

 [Kép a 16–17. oldalon]

Az esőerdő egészen a partig ér

[Kép a 16–17. oldalon]

Eperszínű fakúszóbéka

[Kép a 16–17. oldalon]

Turista a vízesés aljánál

[Kép a 17. oldalon]

Vöröshátú szaimirik

[Kép a 17. oldalon]

Ocelot

[Kép a 17. oldalon]

Diadém-motmot

[Kép a 17. oldalon]

Arakanga, vagyis makaó

[Kép a 17. oldalon]

Füstös háromujjú-lajhár

[Képek forrásának jelzése a 17. oldalon]

Part: Barbara Magnuson/Larry Kimball; béka: © Michael and Patricia Fogden; vízesés: ©kevinschafer.com; az összes többi fotó: Steve Pace