Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mobiltelefon — Barát vagy ellenség?

Mobiltelefon — Barát vagy ellenség?

Mobiltelefon — Barát vagy ellenség?

AZ ÉBREDJETEK! AUSZTRÁLIAI ÍRÓJÁTÓL

NÉHÁNY évvel ezelőtt a névben szereplő „mobil” jelző még meglehetősen félrevezető volt. A telefon csak annak volt „hordozható”, aki elég erős volt hozzá, hogy cipelje, vagy aki beszereltette az autójába. A telefonok akkumulátorai ugyanis rendkívül nehezek voltak. A készülék nagyobb volt, mint egy cipősdoboz, és rengeteg pénzbe került.

Ma már közel 1,4 milliárd mobiltelefon van. Néhány országban a lakosságnak több mint a fele mobiltulajdonos. A legtöbb telefon elfér a tenyeredben, és időnként akár ingyen is megkaphatod. * Az ausztráliai The Bulletin című újság erről számol be: „Ezekből az eszközökből majdnem annyi van már forgalomban, mint a televíziókból és személyi számítógépekből együttvéve.” Több mint 20 olyan ország van, ahol a mobiltelefonok száma mára már meghaladja a vezetékes telefonok számát. Az iparág egyik szakértője nemcsak technikai, hanem „társadalmi csodaként” is jellemzi a mobiltelefonokat.

Milyen hatással van a mobiltelefon a társadalomra? Vajon barát vagy ellenség?

A mobiltelefon jó üzlet

Az eladott mobiltelefonok számának ugrásszerű növekedése rengeteg üzlet forgalmát fellendíti. Az egyik nagy cég szóvivője ezt mondja: „A mobiltelefon-üzlet az eddigi legnagyobb résztvevő a szórakoztatóelektronikai cikkek piacán.” Más szavakkal, manapság az emberek több pénzt költenek mobiltelefonokra, mint bármilyen más elektronikus készülékre ezt megelőzően.

Például Ausztrália 20 millió lakosa közül több mint 15 milliónak van mobiltelefonja. Az ország számtalan telefontársasága közül csupán az egyiknek az ügyfelei 7,5 milliárd mobilhívást bonyolítottak le nemrégiben egyetlen év alatt. A mobiltelefonok használata minden évben dollármilliárdokat hoz a telekommunikációs cégeknek világszerte. Könnyen látható, hogy az üzleti világ miért üdvözli barátként a mobiltelefont.

Új nyelv születik

A csúcstechnikát képviselő készülékek között sok millió üzenet nem beszéd formájában cserélődik ki, hanem írásban. Ahelyett, hogy a készülék mikrofonjába beszélne, egyre több — leginkább fiatal — mobiltulajdonos használja azt a szolgáltatást, amely rövid szöveges üzenet (SMS) néven ismert. Ez lehetővé teszi számukra, hogy aránylag kis költséggel írjanak és küldjenek rövid üzeneteket egymásnak. Mivel a kommunikációnak ez a formája megköveteli, hogy begépeljék az üzeneteket a telefon apró billentyűzetén, az SMS megszállottjai a nyelvnek egy olyan rövidített formáját használják, amely betűk és számok kombinációjával adja vissza a szavak értelmét. Annak ellenére, hogy megszerkeszteni és begépelni az üzenetet körülményesebb, mint beszélni a fogadó féllel, minden hónapban körülbelül 30 milliárd üzenet íródik világszerte.

Miről szólnak ezek az üzenetek? Egy brit tanulmány rávilágít, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok 42 százaléka flörtölésre használja az SMS-t, 20 százalékuk arra használja a kommunikációnak ezt a divatos formáját, hogy randevúra hívjon valakit, 13 százalékuk pedig arra használta az SMS-t, hogy véget vessen egy kapcsolatnak.

Néhány társadalomkutató amiatt aggódik, hogy a megcsonkított szavak és mondatok használata az SMS üzenetekben ártalmas hatással van a fiatalok írni-olvasni tudására. Mások nem osztják ezt a véleményt, azt állítva, hogy az SMS-láz „elősegíti az írás iránti érdeklődés felelevenedését egy új generációban”. Egy szótárkészítéssel foglalkozó ausztrál cég szóvivője a következőket nyilatkozta a Sun-Herald című napilapnak: „Ritkán adódik alkalom egy teljesen új stílusú nyelv kifejlesztésére . . . [A] szöveges üzenetek [SMS] és az internet használata folytán a fiatalok sokkal többet írnak. Elég gördülékenyen és tisztán kell beszélniük ahhoz, hogy elsajátítsák ezt a stílust, és megtanulják az éppen divatos kifejezéseket, valamint a műfaj szabályait.”

Néhány barátságtalan irányzat

Habár a mobiltelefon hasznos eszköz mind a baráti kapcsolatok ápolásához, mind az üzleti tevékenységek irányításához, sok munkavállalónak ez a készülék néha inkább béklyónak tűnik, semmint barátnak. Úgy érzik, hogy a telefon odaláncolja őket az irodához. Egy felmérés kimutatta, hogy a reklámszakmában dolgozók 80 százaléka, az építkezési vállalkozóknak pedig a 60 százaléka érez kényszert arra, hogy állandóan elérhető legyen a munkaadója vagy az ügyfelei számára. A nyomás, amit az emberek éreznek, hogy válaszoljanak egy mobiltelefonon érkező hívásra — függetlenül attól, hogy hol vannak és mit csinálnak —, létrehoz valamit, amit egy kutató „félbeszakítós kultúrának” nevez. Erre válaszul a mérnökök olyan anyagot fejlesztettek ki éttermek és színházak építéséhez, amely nem engedi át a mobiltelefonjeleket. (Lásd a „ Javaslatok a mobiltelefon használatához” című részt.)

Azonkívül, hogy bosszantó módon befurakodnak a magánéletbe, ezek a mindenhol felbukkanó készülékek magukban hordozzák azt a veszélyt is, hogy közellenséggé válnak. Egy kanadai tanulmány kimutatta, hogy a mobiltelefon használata vezetés közben legalább annyira veszélyes, mint ittasan vezetni. Mark Stevenson professzor, aki a Nyugat-ausztráliai Egyetem Baleseti Kutatóközpontjának munkatársa, elmagyarázza, hogy telefonon beszélgetni valakivel jóval bonyolultabb feladat, mint csupán társalogni az autóban ülőkkel. Egy nemrég készült felmérés szerint, annak ellenére, hogy ismerik a veszélyt, sőt tudják, hogy bizonyos helyeken a rendőrség megbírságolhatja a vétkes gépkocsivezetőt, minden ötödik ausztrál autós SMS-t küld, a harmaduk pedig hívásokat kezdeményez vagy fogad kézben tartott telefonjával vezetés közben.

A mobiltelefonok helytelen használata a légi közlekedést is veszélyezteti. Habár az újabb repülőgépek kábelezése védett a mobiltelefonok jelétől, néhány még ma is használatban levő régebbi típusú gép egyesek szerint érzékeny az interferenciára. A New Scientist című folyóirat erről számol be: „Az angliai Polgári Légiközlekedési Hatóság (CAA) kísérleteket végzett két utasszállító fedélzetén. A mérések azt igazolták, hogy a mobiltelefonok sugárzása zavarja azokat az elektronikus műszereket, melyek nélkülözhetetlenek a biztonságos repüléshez.” Rámutatva a telefonok által okozott egyik fő veszélyforrásra, a CAA egyik szóvivője megjegyezte: „A mobiltelefon annál több energiát bocsát ki, minél messzebb kerül a bázisállomástól. Így a repülőgép felszállása közben a telefon jele egyre erősödik, megemelve ezáltal a zavaró hatás szintjét, pont a repülésnek ebben a kritikus szakaszában.” Egy ausztrál tanulmány szerint a különböző elektronikus eszközök — köztük a mobiltelefonok — sokszor zavarták meg az utasszállító gépek repülését. Mindez azért történt, mert az utasok figyelmen kívül hagyták a felszólítást, hogy kapcsolják ki készülékeiket, amíg a fedélzeten tartózkodnak.

Okozhat-e rákot?

Még mindig vitatott kérdés, hogy a mobiltelefon és a jelét továbbító bázisállomások által kibocsátott rádiófrekvencia előidézheti-e rák kialakulását az emberben. Mivel emberek százmilliói használják ezeket a készülékeket, még ha csak kis százalékuk betegedne is meg, akkor is rengeteg ember egészsége kerülne veszélybe. Ezért mélyreható tudományos vizsgálatok tucatjai kutatják, milyen hatással van a mobiltelefonok sugárzása az élő szövetekre. Milyen eredmények születtek?

A Mobiltelefon-szakértők Független Csoportja (IEGMP) kiadott egy jelentést, melyben ezt írja: „A szakértői csoport úgy gondolja, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján a lakosságnak nincs oka aggodalomra a mobiltelefonok használatát illetően.” A New Scientist című folyóirat pedig a következőket közli: „Az utóbbi években napvilágot látott ijesztő történetek ellenére az eddig összegyűlt bizonyítékok többsége arra mutat, hogy a mobiltelefonok által kibocsátott rádiófrekvencia nincs káros hatással az egészségre. A káros hatásra utaló kísérleteket nehéz volt megismételni.”

Mivel a mobiltelefonok egészségkárosító hatásának kérdését még mindig kételyek övezik, további dollármilliókat költenek a kutatások folytatására. Addig is, amíg a végleges válasz megszületik, az IEGMP a következőket ajánlja: „A mobiltelefonon folytatott beszélgetés a lehető legrövidebb ideig tartson. Olyan telefont használjon, amelynek alacsony a specifikus energiaelnyelési rátája (SAR). Használjon kihangosító készletet vagy egyéb eszközöket, ha azok bizonyítottan csökkentik a SAR értékét.” A szakértői csoport azt is ajánlja, hogy „a 16 évesnél fiatalabb gyermekeket le kell beszélni a mobiltelefon használatáról”, mivel fejlődésben levő idegrendszerük „védtelenebbé teheti őket bármely eddig nem ismert egészségügyi kockázattal szemben”.

Habár a viták kereszttüzében van, a mobiltelefon óriási hatást gyakorol mind a gazdaságra, mind a társadalomra. Miként elektronikus unokatestvérei — a televízió és a személyi számítógép —, a mobiltelefon is engedelmes szolgáddá vagy önkényeskedő uraddá válhat. Annak a lehetősége, hogy eldöntsd, vajon a barátod vagy az ellenséged lesz, szó szerint a te kezedben van.

[Lábjegyzet]

^ 4. bek. Időnként a telefonhoz ingyen is hozzá lehet jutni, ha az ügyfél aláír egy szerződést a szolgáltatóval, vállalva, hogy egy bizonyos összeget mindenképpen telefonálásra költ egy meghatározott ideig.

[Kiemelt rész/kép a 19. oldalon]

 JAVASLATOK A MOBILTELEFON HASZNÁLATÁHOZ

1. Az átlagosnál halkabban beszélj, amikor nyilvános helyen telefonálsz. A telefonba épített mikrofon nagyon érzékeny, továbbá nem valószínű, hogy a körülötted levőket érdekli a magánbeszélgetésed tartalma.

2. Kapcsold ki vagy állítsd néma/rezgő üzemmódba a telefont vallási összejöveteleken, üzleti tárgyalásokon, valamint moziban, étteremben vagy más hasonló helyeken.

3. Ne telefonálj kézben tartott készülékkel vezetés közben.

[Kép a 18. oldalon]

Világviszonylatban körülbelül 30 milliárd SMS-t küldenek minden hónapban

[Kép a 20. oldalon]

Vezetés közben telefonálni ugyanolyan veszélyes lehet, mint ittasan vezetni