Ahol több kontinens találkozik

LEJÁTSZÁS

Ahol több kontinens találkozik

Az Ébredjetek! ukrajnai írójától

SZERETED megfigyelni az állatokat a természetes környezetükben? Ha igen, biztosan lenyűgözne, ha ellátogatnál arra a helyre, ahol Afrikát, Amerikát, Ausztráliát, Ázsiát és Európát mind megnézheted. Hogyhogy? Nos, tégy egy kirándulást az Aszkanyija-Novai Természetvédelmi Területre, Ukrajna déli részére. Ott olyan vadon élő állatok csordái járják a síkságokat és élnek együtt békében és harmóniában, melyek ezekről a kontinensekről érkeztek.

A rezervátum története 1883-ra nyúlik vissza. Abban az évben egy német telepes, Friedrich Pfalz-Pfein kiválasztott egy érintetlen füves területet, és rezervátummá nyilvánította. Már akkor is működtetett ott egy magánállatkertet, melyben több mint 50 madár- és emlősfaj élt. Később, 1887-ben kiegészítette egy botanikus kerttel. Az Aszkanyija-Novai Természetvédelmi Területhez jelenleg egy botanikus kert, több mint 11 000 hektár érintetlen füves sztyepp és egy állatkert tartozik.

A rezervátumhoz közeledve a látogatók elsőként a botanikus kertet pillanthatják meg. Az évek során nagyon sok fafélét hoztak ide a tudósok a világ különböző részeiről. A fákkal tarkított park területe mintegy 200 hektár. Mivel a védett terület az ország egyik száraz térségében fekszik, artézi kutak fúrásával és öntözőárkok kialakításával gondoskodtak róla, hogy a fák és bokrok vízhez jussanak. Az eredeti kertet és öntözőrendszert aranyéremmel díjazták az 1889-es párizsi világkiállításon.

Állatok öt kontinensről

Az árnyékos botanikus kertből a napos sztyeppre utazunk. Itt egy közel 2500 hektáros elkerített síkságon mintegy 50 vadon élő állatfaj csordái élnek. Először néhány afrikai állatot vegyünk szemügyre.

A nagyvadak egyik leghíresebb és legveszélyesebb képviselője a kafferbivaly. Nemcsak a mérete lehengerlő — az állat marmagassága körülbelül 170 centiméter —, hanem a masszív, 1 méter hosszú szarvai is. A hímek kiszámíthatatlanok, és szokásuk támadásba lendülni, ezért nem ajánlatos túl közel merészkedni hozzájuk.

Ezután egy délkelet-afrikai antilopféle, az óriás jávorantilop ragadja meg a figyelmünket. Mivel a rezervátumban tilos vadászni, az óriás jávorantilop békésen éldegél itt azóta, hogy 1892-ben behozták a területre. A látogatóktól nem fél, a szemük előtt legelészik. Néhány antilopot még háziasítottak is, és ugyanúgy meg lehet fejni őket, mint ahogy a teheneket szokás. A jávorantilopok teje tápláló, és magas a zsírtartalma, ezért a gyógyászatban is felhasználják, például a gyomorfekély kezelésére.

Az emu — egy nagy testű futómadár — Ausztráliából érkezett. Ez a második legnagyobb madár a világon. Méretben csak a strucc előzi meg. Néhány emu 180 centiméter magasra is megnő, a súlya pedig csaknem 60 kilogramm. Noha az emukat drótkerítés választja el a többi állattól, elég nagy a területük ahhoz, hogy szabadon vágtázhassanak rajta.

Az emuk megkapó tulajdonsága, hogy a még ki nem kelt fiókák elkezdenek mozgolódni a tojásban, amikor meghallják a hím hangját. Például, ha röviddel a kikelésük előtt lejátszanak a fiókáknak egy felvételt, amelyen a hím madár hívóhangját hallani, a tojások állítólag elkezdenek előre-hátra hintázni. A tojó hangjára azonban meg sem moccannak. Miért?

Bár a tojó rakja a tojásokat, a hím kelti ki őket. Körülbelül 50 napig kotlik rajtuk, és a kikelt fiókáknak is a gondját viseli. Ezért a fiókák már akkor tudják, hogy ki gondozza őket, amikor még ki sem keltek a tojásból. Apropó, ezek nem holmi szokványos tojások. Sötétzöldek és hatalmasak, majdnem 70 dekagrammot nyomnak!

A védett területen ázsiai vadlovak (przewalskii lovak) is élnek. 1899-ben hozták őket ide Mongólia pusztáiról. Úgy vélik, hogy a vadászatuk miatt és legelők híján az 1960-as években az utolsó vadon élő egyedek is kipusztultak.

Jelenleg mintegy 1100 ázsiai vadló él fogságban állatkertekben és parkokban, köztük körülbelül 100 itt az Aszkanyija-Novai Természetvédelmi Területen. A tudósok igyekeznek újból meghonosítani őket a vadonban. Ennek érdekében 1992—93-ban 21 ázsiai vadlovat szállítottak vissza Mongóliába.

A rezervátum legtöbb egyedet számláló faja a Kínából, illetve Japánból származó szikaszarvas. Foltos háta miatt ezt a kecses teremtményt virágszarvasnak is nevezik. Gyönyörű állat; teste karcsú, és impozáns agancsait büszkén viseli kicsiny fején.

Békésen legelésző gayalokat — félig háziasított, hatalmas termetű indiai szarvasmarhaféléket — is látni a sztyeppen. Indiában nappal egyedül bóklásznak az erdőkben, éjszakára pedig visszatérnek a faluba. Bár Aszkanyija-Novában sem egy erdőbe, sem egy faluba nem juthatnak be, a gayalok szemmel láthatóan jól érzik magukat a helyi füves pusztákon más állatcsordákkal a szomszédságukban.

Az amerikai bölény ereje és mérete megdöbbentő. Úgy 150 évvel ezelőtt több millió óriás bölény járta az észak-amerikai prériket, de addig vadászták őket, míg szinte egy sem maradt belőlük. Európában az aszkanyija-novai amerikaibölény-csorda az egyetlen képviselője a fajnak. A bölények télen-nyáron otthon érzik magukat a sztyeppen.

Dél-Amerika a nanduval képviselteti magát. Ez a nagy testű futómadár hasonlít az ausztráliai emuhoz. Magassága eléri a 150 centimétert, a súlya pedig az 50 kilogrammot. Az emukhoz hasonlóan a nanduknál is a hímek költik ki a tojásokat. Jellegzetes különbség a két faj között, hogy míg az emuk monogámok, a nanduk poligám állatok. Így egy fészekbe 3-5 tojó is rakhat tojásokat.

A gímszarvasok és az őzek Európából származnak. Szívós állatok, és nagyon szeretik a sztyepp füvét. A hideget és a meleget egyaránt jól viselik. Az itteni állományt használják fel Európa különböző részein a vadrezervátumok, illetve vadászterületek feltöltésére. A Shetland-szigeteki pónilovak 1960-ban érkeztek Észak-Európából az Aszkanyija-Novai Természetvédelmi Területre. Azóta jelentősen megnőtt a számuk.

A rezervátum zebraféléknek, kék gnúknak (nagy testű afrikai antilopoknak), valamint ázsiai félszamaraknak és egy eurázsiai antilopfélének, a szajgának is otthont ad. Madárfajokban is rendkívül gazdag. Vannak állatok, melyek egész évben kint tartózkodnak a sztyeppen, más állatokat pedig télre istállókba terelnek.

A természetvédelmi terület fenntartása

Aszkanyija-Nova ma Ukrajna tudományos kutatóintézetének egyik központja. Az intézet munkatársai sokat fáradoznak azon, hogy megőrizzék érintetlen állapotában a sztyeppet, és hogy segítsenek az állatoknak hozzászokniuk az új környezetükhöz. A tudósok az egzotikus és ritka állatok jelenlegi gyűjteményének a minőségén is szeretnének javítani.

Természetvédelmi területek a föld minden részén találhatók: Észak- és Dél-Amerika prériin és pampáin, az afrikai szavannákon, Ausztrália füves pusztáin és Ázsia, illetve Európa sztyeppéin. Mindnek megvannak a maga sajátos tulajdonságai, valamint növény- és állatvilága. Az Aszkanyija-Novai Természetvédelmi Terület nemzetközi jellege megmutatja, hogy a föld bármelyik részéről származzon is egy állat, képes hozzászokni a környezetéhez, és békésen együtt élni más állatokkal.

Sokan nagy izgalommal várják azt az időt, amikor a bibliai próféciák szerint Isten Királysága nemcsak az emberek között fog békét teremteni, hanem a földön élő számos állatfaj között is (Ézsaiás 11:6–9; Hóseás 2:18; Cselekedetek 10:34, 35).

[Térkép a 14. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Aszkanyija-Novai Természetvédelmi Terület

[Kép a 15. oldalon]

Óriás jávorantilop

[Kép a 15. oldalon]

Kafferbivaly

[Kép a 15. oldalon]

Emu

[Kép a 16. oldalon]

Szikaszarvas

[Kép a 16. oldalon]

Ázsiai vadló

[Kép a 16. oldalon]

Amerikai bölény

[Kép a 16–17. oldalon]

A rezervátum madárfajokban is rendkívül gazdag

[Kép a 17. oldalon]

Nandu

[Kép a 17. oldalon]

Őz

[Kép a 17. oldalon]

Gímszarvas

[Kép a 17. oldalon]

Botanikus kert

[Képek forrásának jelzése a 15. oldalon]

[Kép forrásának jelzése a 16. oldalon]

[Kép forrásának jelzése a 17. oldalon]

ÉBREDJETEK!