Rámosolyoghatsz a krokodilra?

AZ ÉBREDJETEK! INDIAI ÍRÓJÁTÓL

TE MEGKOCKÁZTATNÁD, hogy rámosolyogj egy krokodilra? A Pán Péter című gyermekmese zenés feldolgozásában az egyik szereplő, Hook kapitány elmondja, miért tanácsolja, hogy „soha ne mosolyogj rá egy krokodilra”. Azt énekli, hogy a krokodil „épp arra gondol, hogy milyen jól elférnél a bendőjében”!

Bár az igaz, hogy a világ sok krokodilfaja közt vannak olyanok is, amelyek megtámadják az embert, „annyira ritkán történik ilyesmi . . . , hogy nem lehet általánosítva azt mondani róluk, hogy emberevők” (Encyclopædia Britannica). Egyesek ronda és félelmetes teremtményeknek tartják a krokodilokat, másokat viszont megigéznek. Ismerkedjünk meg azzal a három fajjal, amely Indiában honos: a bordáskrokodillal, a mocsári krokodillal és a gangeszi gaviállal.

A nagy bordáskrokodil

A bordáskrokodilok a legnagyobb hüllők a földön. Hosszuk meghaladhatja a 7 métert, és akár 1000 kilogrammot is nyomhatnak. Kizárólag sós vízben élnek. Indiától keletre a Fidzsi-szigetekig a folyótorkolatokat, tengereket és a partszakaszok mentén lévő mangrovemocsarakat lakják. Húsevő állatok; patkányokkal, békákkal, halakkal, kígyókkal, rákokkal, teknősökkel és szarvasfélékkel táplálkoznak, de nem esznek sokat. A nagyobb méretű hímek is csak 50-70 dekagramm húst fogyasztanak el naponta. Kényelmes életmódjuknak — mely abból áll, hogy sütkéreznek a napon, vagy a vízben úszkálnak — és jó emésztőrendszerüknek köszönhetően nem sok kalóriára van szükségük. Előfordulhat, hogy a nagy bordáskrokodil rátámad egy elővigyázatlan emberre. Az állatok farkukat oldalirányba mozgatva úsznak, miközben testük a víz alatt van, úgy, hogy csak az orrlyukuk és a szemük látszik ki. A parton rövid lábaikon futnak. Ennivalójukat a levegőbe ugorva is el tudják kapni, és tudvalevő, hogy időnként még vágtáznak is a zsákmány után. Az összes többi krokodilhoz hasonlóan jó a szaglásuk, látásuk és hallásuk. A hím bordáskrokodil a párzási időszak alatt bőszen védelmezi a területét, a nőstény pedig ugyanolyan bőszen őrködik a tojásai felett.

Odaadó anyák

A nőstény krokodilok víz közelében építenek fészket, amely rendszerint egy rothadó növényzet és iszap alkotta dombocska. A krokodil akár 100 ovális, kemény héjú tojást is rakhat, melyeket aztán betakar, és őriz a ragadozóktól. Vizet is fröcsköl a fészekre, hogy elősegítse a növények rothadását, mivel a folyamat során képződő hő melegen tartja a tojásokat.

 Valami bámulatos dolog történik ekkor, ugyanis a fészekben lévő hőmérséklettől függ, hogy hím krokodil fog-e kikelni a tojásból vagy nőstény. Képzeld csak el! A 28-31 Celsius-fokon fejlődő tojásokból körülbelül 100 napon belül nősténykrokodilok kelnek ki. Ugyanakkor ha a hőmérséklet 32,5 Celsius-fok, 64 nap elteltével hímek bújnak elő. Ha a fészek 32,5-33 Celsius-fokos, bármelyik nem kifejlődhet. Egy olyan fészeknek, amelynek egyik oldala a víz szélén van, a másikat pedig a forró nap süti, a melegebbik felében hímek fejlődhetnek ki, a hűvösebb felében pedig nőstények.

Mihelyt az anya vartyogást hall a fészekből, eltávolítja a fészektakarót, és néha még a tojásokat is feltöri, ha a krokodilbébik ezt még nem tették meg a csakis erre a célra kifejlődött fogukkal. Az anya a hatalmas szájával nagyon finoman kiemeli a kicsiket a fészekből, és a nyelve alatt egy tasakszerű képződményben a víz széléhez viszi őket. A krokodilok már világra jöttükkor önállóak, azonnal elkezdenek rovarok, békák és apróbb halak után kutatni. Néhány anya mégis féltve őrzi kicsinyeit. Több hónapig a közelükben marad, és olyan helyet készít nekik a mocsárban, ahol gondoskodhat róluk. Az apa is részt vesz a csemeték gondozásában és védelmezésében.

A mocsári krokodil és a hosszú orrú gaviál

A mocsári krokodilok és a gangeszi gaviálok kizárólag a Hindusztáni-félsziget lakói. A mocsári krokodil — 4 méter körüli hosszúságával — sokkal kisebb, mint a bordáskrokodil. Édesvízi mocsarakban, tavakban és folyókban él India-szerte. Erős állkapcsával kisebb állatokat fog magának, vízbe fojtja őket, majd ide-oda lóbálja a tetemet, falatnyi húsdarabokat szaggatva le róla.

Hogyan talál egymásra párzáskor két mocsári krokodil? Amikor a hím párt keres magának, az állával a vizet csapkodja, és morog. Később segít a nősténynek őrizni a fészket, kisegíteni a kicsinyeket a tojásból, és egy ideig vigyáz is rájuk.

A több szempontból is sajátos gangeszi gaviál ritka faj, nem valódi krokodilféle. Könnyű felismerni rendkívül hosszú és keskeny orráról, amely nagyszerűen alkalmas a halfogásra — fő táplálékának a megszerzésére. Bár az állat hossza megegyezik a bordáskrokodiléval, úgy tudják, a gaviál nem támad emberre. Sima, áramvonalas testének köszönhetően gyorsan mozog Észak-India mély, sebes folyóiban. A hím gaviál orrán egy kupolaszerű kiemelkedés nő a párzási időszak alatt. Ennek segítségével a szokásos fújtatás helyett ilyenkor hangos mormogást hallat, hogy magához csalogassa a nőstényeket.

Az ökoszisztémában betöltött szerepük

Mennyire fontosak környezetünknek a krokodilfélék? Dögevők lévén megtisztítják a folyókat és  a tavakat, valamint az azokat körülvevő területeket az elpusztult állatoktól. Ezzel segítenek tisztán tartani a vízrendszert. Ragadozókként gyenge, sérült, életképtelen teremtményekre vadásznak. Olyan halakat is megesznek, mint az ártalmas harcsák, melyek emberi fogyasztásra is alkalmas, így kereskedelmi szempontból nagyon fontos pontyokkal és tilapiákkal táplálkoznak.

Harc a fennmaradásért — Ezek nem krokodilkönnyek

Hallottad már azt a mondást, hogy valaki krokodilkönnyeket hullat? Azt jelenti, hogy az illető könnyei nem őszinték, csak megjátssza, hogy szomorú. Egyébként a krokodil könnyei valójában megszabadítják a testét a felesleges sótól. Az 1970-es évek elején azonban őszinte könnyeket lehetett volna hullatni a krokodilokért, ugyanis Indiában néhány ezerre csökkent a számuk, ami az eredeti állománynak körülbelül a 10 százaléka. Miért történt ez? Az emberek a krokodilok élőhelyére költöztek, és sokat megöltek, mert úgy vélték, veszélyt jelentenek a fiatal és gyenge háziállatokra. A krokodil húsát és tojásait ugyanakkor többen nagyon ízletesnek találták. A krokodil pézsmamirigyéből nyert anyagot a parfümgyártásban hasznosították. A gátépítés és a vízszennyezés is hozzájárult a krokodilpopuláció zsugorodásához. De ami a kipusztulás szélére sodorta őket, az alighanem a bőrük iránti kereslet volt. A krokodilbőrből készült cipők, retikülök, bőröndök, övek és más cikkek szépek, tartósak és nagyon vonzóak. Mindez továbbra is veszélyezteti a krokodilokat, ám a fennmaradásukért tett erőfeszítések nagyon eredményesek voltak! (Lásd a lenti részt.)

Ne felejts el mosolyogni!

Most, hogy egy kicsit jobban megismertél néhány krokodilfélét, hogyan érzel irántuk? Reméljük, hogy a rossz érzések helyébe kíváncsiság lépett. Sok állatbarát várja már világszerte azt az időt, amikor még a hatalmas bordáskrokodiltól sem kell majd félni. Amikor a hüllők Teremtője újjáalakítja a földet, rámosolyoghatunk az összes krokodilra (Ézsaiás 11:8, 9).

[Kiemelt rész/kép a 13. oldalon]

A Madrászi Krokodilbank

A Madrászi Kígyópark 1972-ben programot indított a krokodilok megóvására, miután egy felmérés kimutatta, hogy Ázsia néhány részén nagyon lecsökkent a szabadon élő krokodilok száma. Indiában több mint 30 hüllőközpont működik, melyek közül a Madrászi Krokodilbank a legrégebbi és legnagyobb. Romulus Whitaker hüllőszakértő hozta létre 1976-ban. A krokodilbank 3,5 hektárnyi területen fekszik a Koromandel-parton, és 150 fafaj gazdagítja, melyek gyönyörűbbnél gyönyörűbb madarakat és rovarokat csalogatnak a területre.

A fogságban született krokodilokat és gaviálokat később szabadon engedik egy mocsárvidéken vagy folyóban, vagy más tenyésztő- és kutatóközpontoknak adják. A bankban krokodilnevelde is működik, ahol egyszerre akár 2500 krokodilbébit is gondozhatnak. Mesterséges tavakban tartják őket, és mindennap friss, feldarabolt halat kapnak enni, melyet a helyi halászok fognak. A tavakat hálóval fedik be, hogy a portyázó madarak ne tudják ellopni a halakat vagy a gyengébb krokodilkölyköket. A nagyobbacskákat aztán nagyobb tavakba helyezik át, ahol egész hallal etetik őket, amíg úgy háromévesek és 1,25-1,5 méter hosszúak nem lesznek. Innentől kezdve egy nagy húsfeldolgozó vállalattól szállítanak nekik hulladék marhahúst. Eredetileg csak az Indiában honos 3 fajból tartottak a bankban, mára azonban már 7 új fajjal gyarapodott az állomány, és azt tervezik, hogy idővel a világ jelenleg ismert összes fajából tartanak majd néhányat. Abban még nem sikerült megegyezésre jutni, hogy kereskedelmi céllal is tenyésszenek-e hüllőket a bőrükért és a húsukért, amely — ahogy a bank alapítója nyilatkozta az Ébredjetek!-nek — finom és alacsony koleszterintartalmú. Hála a fennmaradásukért létrehozott programok sikerének, ezek a hatalmas teremtmények a kipusztulás széléről immáron a túlnépesedés határára jutottak. A Madrászi Krokodilbank, mely népszerű turisztikai látványosság is egyben, szeretné eloszlatni a krokodilokról kialakult tévhiteket, és kedvezőbb képet kialakítani róluk az emberekben.

[Forrásjelzés]

Romulus Whitaker, Madras Crocodile Bank

[Kép a 11. oldalon]

Nagy bordáskrokodil

[Kép a 12. oldalon]

Egy nőstény bordáskrokodil a szájában viszi a kicsinyét

[Forrásjelzés]

© Adam Britton, http://crocodilian.com

[Kép a 12. oldalon]

Mocsári krokodil

[Forrásjelzés]

© E. Hanumantha Rao/Photo Researchers, Inc.

[Kép a 12. oldalon]

Gangeszi gaviál