Figyeljük a világot

Fényvédelem víziló módra

„A vízilovak olyan fényvédő anyag termelésével védik meg szőrtelen bőrüket a naptól, mely hasonló az emberek által használt naptejhez” — jelent meg a londoni The Independent című újságban. Kiotói tudósok egy tokiói állatkertben megvizsgálták az egyik állat által kiizzadt váladékot, és rájöttek, hogyan védi meg a víziló bőrét a trópusi napsütés és a szennyeződés veszélyeitől. Ez az olajos, színtelen váladék fokozatosan átszíneződik vörösre, majd barnára, állaga pedig olyan lesz, mint a műanyagé. Amikor bebarnul, kémhatása már nem lúgos, hanem igen savas, ezért erősen fertőtlenít. A barna réteg fényvédő hatást is kifejt, mivel elnyeli az ultraibolya sugárzást, éppúgy, ahogy a kereskedelemben kapható fényvédő krémek. Ám az újság azt a megállapítást tette, hogy a kozmetikai cégek a közeljövőben bizonyára nem forgalmazzák majd a víziló „naptejét”, mivel kevés víziló él a világon, ezenkívül a váladék rettentő büdös.

 A súlyzózás jobb kedvre deríti a nyugdíjasokat

Egy tanulmányból az derül ki, hogy „a súlyzózás 50 százalékkal mérsékelheti a depresszió súlyosságát az időseknél” — olvasható a The Australian című napilapban. A sydneyi Royal Prince Alfred Kórház gerontológusa, dr. Nalin Singh szerint ezért a súlyzózás az idősek depressziójának a kezelésében ugyanannyira hatásos, mint a gyógyszeres terápia. A tanulmány — mely 60 férfi és nő bevonásával készült, akiknek az átlagéletkoruk 72 év — rávilágít, hogy még azoknál is „csökkent 30 százalékkal a depresszió súlyossága”, akik mérsékelt testmozgást végeztek; „ugyanekkora a javulás azoknál, akik nem súlyzóztak, hanem hagyományos orvosi kezelésben részesültek” — írja a The Australian. A súlyzózás nemcsak a depresszióra gyógyír. További üdvös hatása az, hogy megerősíti „a korosodó csontokat és izmokat, így az idősek kevesebbszer esnek el. Kedvezően hat az ízületi gyulladásban, cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenvedőkre is” — jelenti ki a napilap. Dr. Singhnek az a véleménye, hogy a súlyzózást „kellene elsődleges kezelési módként alkalmazni a depresszió kezelésére, főképp az idős embereknél”.

A tévé agresszióra tanít

A londoni The Times beszámolt egy tanulmányról, mely szerint „a szappanoperák nézésével a gyermekeknél különféle antiszociális viselkedési formák alakulnak ki. Egyebek között rágalmazók, pletykálkodók, áskálódók, bántó beszédűek lesznek, és megmérgezik mások kapcsolatait.” A Nagy-Britanniai Pszichológiai Egyesület elé tárt tanulmányból látszik, hogy „jelentős kapcsolat van” a televízióban nézett közvetett agresszió és a kamaszok antiszociális viselkedése között, jegyzi meg az újság. A legrosszabb filmsorozatokban óránként átlagosan 14-szer rágalmazzák meg egymást a szereplők. Az angliai Central Lancashire Egyetem tanára, Sarah Coyne amiatt aggódik, hogy nem jó példa a fiataloknak, ha „állandóan, szinte vég nélkül” jogosnak, vonzónak mutatják be a közvetett agressziót, vagy olyasminek, ami kedvező kimenetellel zárul.

A szénhidrátszegény diéta hosszú távú hatása

Bár a fogyókúrázóknak talán sikerül kilókat leadniuk, ha kevés szénhidrátot fogyasztanak, nem nagyon van adatunk arról, hogy milyen hosszú távú hatásai vannak egy ilyen diétának. Néhány kutató amiatt nyugtalankodik, hogy a fehérjedús étrend máj- és vesekárosodáshoz, csontritkuláshoz és egyéb súlyos egészségi problémákhoz vezethet. „A szénhidrátszegény étrend finomságainak java része — gondoljunk például a besamelmártással meglocsolt borjúszeletre — tele van érelzáródást okozó, telített zsiradékokkal . . . , és ez nagyban megnöveli a szívbetegség és a stroke kialakulásának kockázatát” — jegyzi meg a Time magazin. Ezzel szemben a Yale Egyetem orvosi karának a munkatársa, dr. David Katz erre mutat rá: „Számtalan tanulmány megerősíti, hogy a rostban és teljes szénhidrátokban gazdag ételek — ilyenek a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonafélék — összefüggésbe hozhatók a hosszú élettel, tartós súlycsökkenéssel, valamint a rák, a szív- és érrendszeri betegség, a cukorbetegség és a gyomor-bél rendszeri rendellenességek veszélyének a csökkenésével, sőt általában véve a jó egészséggel.”

Festett szobrok

„A régészek és művészettörténészek nem szívesen változtatnak azon a nézetükön, hogy az ókor lenyűgöző régiségei [például az ókori görög szobrok] festetlenek voltak — írja a német Spektrum der Wissenschaft című folyóirat. — Az igazság az, hogy ezek a műalkotások tobzódtak a színekben.” A tudósok mindeddig nem fordítottak nagy figyelmet a témára, noha történelmi utalások vannak festett szobrokra, és egyes szobrokon festéknyomok lelhetők fel. Nemrégiben azonban a réteges színkopás tanulmányozásával közvetett bizonyítékokra bukkantak arra vonatkozóan, hogy a szobrokat annak idején befestették. A festékanyagok nem egyforma gyorsan bomlanak le, így a szobor egyes részei előbb válnak a természeti erők martalékává, mint más részei. Emiatt különféle kopási mintázatok alakultak ki, ami azt mutatja, hogy a szobrot többféle színnel festették be. Úgy tűnik, hogy „a görögök és a rómaiak csak akkor tekintettek késznek [egy szobrot], amikor színek kerültek rá” — vonja le a következtetést a folyóiratcikk.

Gyors nyelvű kaméleonok

Miért tudja a kaméleon villámgyorsan kiölteni a nyelvét, amikor vadászik? „Ennek titka egy rugószerkezet, melyben energia összpontosul, ugyanúgy, mint a csúzli gumijában a kilövés előtt” — írja a New Scientist magazin. A tudósok előtt nem ismeretlen, hogy a kaméleonok nyelvének burokszöveteit „gyorsítóizom” veszi körül. Most lassított felvételek alapján holland kutatók rájöttek, hogy a nyelv kiöltése előtt mindössze 0,2 másodperccel „a kaméleon arra használja a gyorsítóizmot, hogy energiát összpontosítson a nyelvének burokszöveteibe, egymásba csomagolva őket, mintha egy távcső darabjai lennének. Amikor a kaméleon lecsap, a felgyülemlett energia mindössze 0,02 másodperc alatt felszabadul, kivetve a nyelvet” az áldozat elfogására.

Hitetlen britek

Tíz országban, 10 000 ember bevonásával felmérést végeztek, és ebből kiderült, hogy Nagy-Britannia „a legistentelenebb országok közé tartozik . . . , ott hiányzik az emberekből legjobban a vallási meggyőződés, és ott vesznek részt legkevesebben vallási tevékenységekben” — számol be a londoni The Times. Bár a megkérdezett britek 46 százaléka mondta, hogy mindig is hitt Istenben, csak két országban, Oroszországban és a Dél-Koreai Köztársaságban mondták kevesebben magukról ugyanezt. Nigériában, Indonéziában és Libanonban a válaszadóknak több mint 90 százaléka hitte, hogy az ő istenük az egyedüli igaz Isten, a britek közül viszont 10-ből csupán 3-an gondolták ezt. A legtöbb országban a válaszadók több mint 80 százaléka jelentette ki, hogy az istenhit jobbá teszi az embert, a briteknek mindössze 56 százaléka értett ezzel egyet. Míg a számadatok szerint az Egyesült Államokban 85 százalék, Indonéziában 99 százalék és Mexikóban 83 százalék hitt abban, hogy Isten teremtette a világegyetemet, Nagy-Britanniában ez a szám csak 52 százalék. Arra a kérdésre, hogy a világ békésebb lenne-e vallás nélkül, Amerikában a megkérdezettek 6 százaléka, Indiában a 9 százaléka, Izraelben a 11 százaléka válaszolt igennel, Nagy-Britanniában azonban a 29 százalékuk!