A mai fiatalok nehézségei

A KAMASZKOR, még a legjobb körülmények között is, nyugtalan időszak lehet. Serdülőkorban a fiatalokat új érzések rohanják meg. Nap mint nap nyomás nehezedik rájuk a tanáraik és a társaik részéről. Ki vannak téve a televízióműsorok, a mozifilmek, a zeneipar és az internet szűnni nem akaró befolyásának. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik beszámolójában úgy írják le a serdülőkort, mint „egy olyan átmeneti időszakot, amelyet feszültség és nyugtalanság jellemez”.

Sajnos a fiatalok gyakran még túl tapasztalatlanok ahhoz, hogy a feszültséget és a nyugtalanságot helyesen kezeljék (Példabeszédek 1:4). Megfelelő irányítás hiányában könnyen romboló magatartásformák alakulhatnak ki náluk. Például az ENSZ beszámolója megjegyzi: „A kutatások feltárják, hogy a kábítószerre serdülőkorban vagy a felnőttkor elején szoknak rá.” Ugyanez mondható el más helytelen tettekről is, például az erőszakról és a szabados nemi életről.

Gyakran nagyon is tévednek azok a szülők, akik nem foglalkoznak ezekkel, mondván, hogy ilyenek csak „szegények” között vagy egy bizonyos etnikai csoport tagjaival történnek. A fiatalok által tapasztalt nehézségek minden társadalmi és anyagi hátterű embert érintenek, bőrszíntől függetlenül. „Ha azt hiszed, hogy a »fiatalkorú bűnöző« csak egy kisebbséghez tartozó 17 éves fiúra utal, akit az elszegényedett édesanyja tart el segélyekből, akkor mostanában nem jársz nyitott szemmel — jegyzi meg Scott Walter író. — Korunk problémás gyermeke lehet fehér bőrű, a családja a középosztályhoz vagy annak is a felsőbb köreihez tartozhat, elképzelhető, hogy (jóval) fiatalabb tizenhatnál, és az is könnyen megeshet, hogy nem fiú, hanem lány.”

De hát miért van annyi fiatal veszélyben? Nemde a régebbi nemzedékek fiataljai is szembenéztek kihívásokkal és kísértésekkel? Ez igaz, ám mi egy olyan időszakban élünk, amelyről a Biblia azt írja, hogy „nehezen elviselhető, válságos idők” (2Timóteusz 3:1–5). Vannak olyan, fiatalokat érintő körülmények és nehézségek, amelyek a történelemnek csak erre a különleges időszakára jellemzőek. Vizsgáljunk meg ezek közül néhányat!

Változások a családi életben

Figyeld meg például a családot érintő változásokat. „Az amerikai gyerekeknek több mint az  egyharmada 18 éves kora előtt átéli a szülei válását” — számol be a Journal of Instructional Psychology. Más nyugati országokban hasonló adatokkal találkozhatnánk. Amint a szüleik házassági köteléke felbomlik, a fiataloknak gyakran fájdalmas érzésekkel kell megküzdeniük. Az előbbi folyóirat hozzáteszi: „Általában azoknak a gyerekeknek, akik nemrég élték át a családjuk felbomlását, nehezebb teljesíteniük és beilleszkedniük az iskolában, mint azoknak, akik egészséges családban vagy kiegyensúlyozott egyszülős, esetleg nevelőszülős családban élnek . . . Továbbá a szülők válása gyakran kihatással van a gyermek érzelemvilágára és önbecsülésére is.”

A családi légkör megváltozásához az is hozzájárul, hogy egyre több nő megy el dolgozni. Egy Japánban készült vizsgálatból, mely a fiatalkori bűnözésről szól, kiderül, hogy azokban a családokban, ahol mind a két szülő dolgozik, nehezebb odafigyelni a gyermekekre, mint ott, ahol az egyik szülő otthon marad.

Tény, hogy sok családnak csupán a létszükségleti cikkek megszerzéséhez is szüksége van két fizetésre. Két fizetésből a fiatalok is kényelmesebb életet élhetnek. De van ennek árnyoldala is: Gyermekek milliói térnek haza az iskolából az üres lakásba. Amikor a szülők hazaérnek, gyakran fáradtak, és el vannak foglalva a munkahelyi gondjaikkal. Mi az eredmény? Sok tizenévessel egyre kevesebbet foglalkoznak a szüleik. „Mi a családban nem töltünk időt egymással” — panaszolta el egy fiatal.

Számos megfigyelőnek az a véleménye, hogy ez a helyzet nem sok jóra enged következtetni a fiatalok jövőjéről. „Nézőpontom szerint az elmúlt 30 év alatt kialakult szülői magatartásnak köszönhetőek az öntörvényű, zárkózott, tanulási zavarokkal küszködő, fegyelmezhetetlen gyermekek — mondja dr. Robert Shaw. — A szülők egy anyagias, maximalista társadalom csapdájába  kerültek. Emiatt sok-sok órát töltenek a munkahelyükön, és sok-sok pénzt költenek, ami ahhoz vezet, hogy nem marad idejük kapcsolatot ápolni a gyermekeikkel.”

Egy másik veszély is fenyegeti a tizenéveseket. A dolgozó szülők gyermekei gyakran rengeteg időt töltenek felügyelet nélkül. A megfelelő szülői felügyelet hiánya pedig bajt hozhat magával.

Változó nézetek a fegyelmezésről

A szülői fegyelmezésről alkotott változó nézetek szintén hatással vannak napjaink fiataljaira. Ahogyan dr. Ron Taffel nyíltan megfogalmazta, sok szülő „lemond a tekintélyéről”. Ahol ez előfordul, a fiatalok úgy nőnek fel, hogy alig van olyan szabály vagy irányelv — ha egyáltalán van valamilyen —, amely befolyásolná a viselkedésüket.

Némely esetben úgy tűnik, hogy a szülőkre a saját gyermekkorukban átélt rossz tapasztalatok vannak hatással. Azt szeretnék, ha a gyermekeik barátai lehetnének, nem pedig a nevelőik. „Túl engedékeny voltam — ismeri be egy édesanya. — A szüleim meglehetősen szigorúak voltak. Én másképp szerettem volna bánni a gyermekemmel. Hibát követtem el.”

Milyen messzire mennek el a szülők az engedékenységben? Az USA Today című újság erről számol be: „Készítettek egy új felmérést közel 600 olyan tizenévessel, akik drogelvonó kúrán voltak New Yorkban, Texasban, Floridában, valamint Kaliforniában. Kiderült, hogy 20 százalékuk megosztotta a drogokat a szüleivel, körülbelül 5 százalékuk pedig az anyukájuk vagy az apukájuk révén ismerte meg a drogokat, általában a marihuánát.” Mi indíthat egy szülőt arra, hogy ilyen meggondolatlan legyen? Egyikük bevallotta: „Elmondtam neki, hogy jobban örülnék, ha itthon tenné ezt, ahol figyelhetek rá.” Mások valószínűleg úgy érzik, hogy ha együtt kábítószereznek, akkor erős „kötelék” alakul ki gyermekeik és köztük.

A média ostroma

Aztán beszélhetünk a média erőteljes befolyásáról is. Marita Moll kutató szerint egy felmérés rámutatott, hogy a fiatalok az Egyesült Államokban átlagosan 4 óra 48 percet töltenek el naponta a tévé vagy a számítógép előtt.

Vajon ez feltétlenül rossz? A Science című folyóirat egyik cikke beszámolt róla, hogy „az Egyesült Államokban hat jelentős szakmai társaság”, mint például az Amerikai Egészségügyi Társaság, egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy a tömegtájékoztató eszközök által bemutatott erőszak összefüggésben van „néhány gyermek agresszív viselkedésével”. „Bár a szakértők egyetértenek abban, hogy a médiában tapasztalható erőszak erőszakosabb társadalmat szül — jegyzi meg a Science folyóirat —, úgy tűnik, az átlagemberekhez mégsem jut el ez az üzenet a hírközlő eszközökön keresztül.”

Gondoljunk például a videoklipekre. A szülők gyakran megdöbbennek, hogy ezek a klipek mennyire kendőzetlenül mutatják be a szexualitást, és mennyire szókimondóak. Valóban hatással lehetnek ezek néhány tizenéves viselkedésére? Egy 500 főiskolással készített vizsgálat feltárja, hogy az „erőszakos dalszövegek fokozzák az agresszív gondolatokat és érzéseket”. Egy másik nem régi tanulmány szerint „azok a tizenévesek, akik több időt töltenek . . . »gangsta« rap videoklipek  nézegetésével, melyek a szex és az erőszak körül forognak, sokkal valószínűbb, hogy a valós életben is követik majd ezt a viselkedési formát”. A már említett, több mint 500 lánnyal készített vizsgálat arra is fényt derített, hogy azok, akik tetemes időt szánnak a gangsta videoklipekre, sokkal valószínűbb, hogy megütik a tanárukat, börtönbe kerülnek, vagy több partnerrel is szexuális kapcsolatot létesítenek.

A tizenévesek és a számítógép

Az elmúlt években a számítógépnek jelentős szerepe lett a fiatalok gondolkodásának a formálásában. „Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megnőtt az otthoni számítógépek száma” — írja a Pediatrics című folyóirat. „Országszerte [az Egyesült Államokban], ahol iskoláskorú (6 és 17 év közötti) gyermek van, a háztartások kétharmada rendelkezik számítógéppel . . . 1998-ban a 3 és 17 év közötti gyermekek 55 százaléka élt olyan családban, ahol volt számítógép. 2000-re ez a szám 65 százalékra nőtt.” A számítógép sok más országban is tért hódít.

Ám egy fiatalnak nem feltétlenül kell hogy legyen számítógépe ahhoz, hogy használhasson egyet. „Az 5 és 17 év közötti fiataloknak körülbelül a 90 százaléka használ számítógépet, és 59 százalékuk internetezik” — állítja egy kutató. Ez hallatlan mennyiségű információval látja el a fiatalokat, ami előny, ha a számítógépet felelősségteljesen, megfelelő felügyelet mellett használják. De nagyon is sok szülő megengedte a fiataloknak, hogy kényük-kedvük szerint vegyék igénybe a világhálót.

Ennek bizonyítására a korábban említett kutató, Marita Moll a Phi Delta Kappan című folyóiratban beszámolt róla, hogy az egyik internet használatával kapcsolatos 2001-es felmérés szerint „a szülők 71 százaléka gondolta úgy, hogy »elég sokat, vagy legalábbis elegendőt« tud a gyermeke internetezéséről. Mégis, amikor ugyanerről megkérdezték a gyermekeket,  70 százalékuk azt nyilatkozta, hogy a szüleik »nagyon keveset, vagy semmit sem« tudnak a világhálón folytatott tevékenységeikről.” Ezen felmérés szerint „a 9—10 évesek 30 százaléka számolt be arról, hogy meglátogattak különböző privát és »csak felnőtteknek« típusú csevegőket. A probléma pedig csak fokozódik, hiszen a 11—12 évesek 58 százaléka, a 13—14 évesek 70 százaléka, a 15—17 éveseknek pedig már a 72 százaléka számolt be ugyanerről . . . Egy, az otthoni internetezést vizsgáló brit felmérés során hét szülőből egy elismerte, hogy sejtelme sincs arról, hogy a gyermekei mire használják a világhálót.”

Az ellenőrizetlen internetezés pornográfiának teheti ki a fiatalokat. Ám nemcsak ez a veszély fenyeget. Dr. Taffel, akitől már korábban idéztünk, így panaszkodik: „A gyermekeink az iskolában és a kibertérben szereznek maguknak barátokat, és így gyakran olyan fiatalokkal töltik az idejüket, akikkel mi még csak nem is találkoztunk.”

Nyilvánvaló tehát, hogy napjaink fiatalsága olyan nehézségekkel és gondokkal néz szembe, melyek a régebbi nemzedékek számára ismeretlenek voltak. Ne csodálkozzunk hát, ha sok fiatal viselkedése aggodalomra ad okot! Tudunk valahogyan segíteni a mai fiataloknak?

[Oldalidézet a 6. oldalon]

„Nézőpontom szerint az elmúlt 30 év alatt kialakult szülői magatartásnak köszönhetőek az öntörvényű, zárkózott, tanulási zavarokkal küszködő, fegyelmezhetetlen gyermekek” (DR. ROBERT SHAW)

[Kép a 6–7. oldalon]

Az, hogy egyre több nő megy el dolgozni, megváltoztatja a családi légkört

[Kép a 7. oldalon]

A felügyelet nélkül hagyott fiatalok könnyen bajba kerülhetnek

[Kép a 8. oldalon]

A kutatók összefüggésbe hozták az erőszakos videoklipeket az erőszakos viselkedéssel

[Kép a 9. oldalon]

Tisztában vagy vele, hogy mire használja a gyermeked az internetet?