Figyeljük a világot

„Kutya” egy élet

„Ausztrália többet költ házi kedvencekre, mint külföldi segélyre — jelenti a The Sydney Morning Herald című újság. — Az ausztrálok kutyamentőmellényt, gyémánt ékszert, leheletfrissítőt meg hasonlókat vásárolnak a kedvenceiknek, emiatt rettentő sokat, évente 2,2 milliárd dollárt költenek az állataikra.” Jason Gram, aki állatkereskedést vezet, észrevette, hogy az elmúlt évtizedben megváltozott az emberek szemléletmódja az állatokról. „Régen a kutyáknak az udvaron volt a helyük, tele voltak bolhával, és csontot rágtak — mondta. — Most a lakásban vannak, puha kutyaágyon ücsörögnek, és strasszköves nyakörvet viselnek.” A bolttulajdonos megjegyzi, hogy az üzletet viszont fellendítette a szemléletmódváltás, mivel manapság a kutyákat családtagnak tekintik, és mindenféle drága holmival lepik meg őket. Bár néhány kedvenccel „úgy törődnek, mintha emberi szükségletei, vágyai és szépérzéke lenne — írja az újság —, nincs rá bizonyíték, hogy egy kutya jobban örülne az 50 dolláros játéknak, mint az 5 dollárosnak. A tulajdonosokat viszont úgy tűnik, megelégedéssel tölti el, hogy az agyonkényeztetéssel kimutathatják a szeretetüket kedvencük iránt.”

 Zajszennyezés

Az erős zaj nagyon sok esetben rontja a városlakók életminőségét. Az Egészségügyi Világszervezet szerint még az egészségre is káros hatással lehet, írja a spanyol ABC című újság. Spanyolország alkotmánybírósága is elismerte a zajszennyezés negatív hatásait, amikor jogosnak mondta ki azokat a vádakat, melyeket egy szórakozóhely ellen emeltek, amely állítólag áthágta a város zajszennyezésre felállított korlátozását. A bíróság kijelentette, hogy a túl erős „zaj sérti az emberek fizikai és erkölcsi egészségük megvédéséhez való alapvető jogát, az egyén és családja magánélethez való jogát, és az otthon sérthetetlenségének jogát”. A bíróság szerint a nagyfokú zajszennyezés „halláskárosodást, alvászavarokat, neurózist, magas vérnyomást és erőszakosabb viselkedést válthat ki”.

A háború fiatal áldozatai

Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapjának becslései szerint a ruandai etnikai lázongások során a 800 000 legyilkolt emberből 300 000 gyermek volt, számol be a Leipziger Volkszeitung című német újság. Több mint 100 000-re becsülik azoknak a ruandai gyermekeknek a számát, akik felnőtt nélküli családban élnek. „Teljes nyomorban élik a mindennapjaikat” — mondja az újság.

Úgy vág az eszük, mint a borotva

„A kétnyelvűség segít megakadályozni az elme tompulását időskorban” — mondja a Toronto Star című újság. Ellen Bialystok, a Yorki Egyetem pszichológusa száznégy 30-59 éves, illetve ötven 60-88 éves, hasonló műveltségű és jövedelmű felnőtt kognitív (megismerő) funkcióját mérte fel. A résztvevők fele mindkét korcsoportban kétnyelvű volt. Mindenkit megkértek egy egyszerű feladat elvégzésére, melyben két döntési lehetőség közül választhattak. Közben mérték a reakcióidejüket. „A kétnyelvűek gyorsabbak voltak, mint az egynyelvűek” — jegyzi meg az újság. A pszichológusnő szerint a kétnyelvű embereknek mindig két nyelv közül kell választaniuk: az agynak döntenie kell, melyik nyelven fogalmazza meg a feleletet. „Ez az agytorna idővel védelmet jelent az elmének, mert megakadályozza a végrehajtó folyamatok időskorral járó lassulását.”

„Politikailag korrekt” Biblia?

„A legkedveltebb bibliai imákat és zsoltárokat drasztikusan átírták egy új anglikán imakönyv kiadásához, melynek célja az, hogy a hívőket gondolkodásra késztesse a harmadik világ adósságát, a méltányos kereskedelmet és más kérdéseket illetően” — jelenti a Reuter hírügynökség. A The Pocket Prayers for Peace and Justice (Imák a békéért és a jogért) című könyvecskében az Úr imájából az a rész, hogy „mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma”, így szól: „Megadod nekünk mindennapi kenyerünket, ha sikerül visszaszereznünk a földjeinket, vagy ha korrektebb fizetést kapunk.” A 23. zsoltárból a „még ha a halál árnyékának völgyében járok is” rész szintén törölve lett. Ez áll a helyén: „Még ha egy mindent elsöprő, erőszakos összetűzésre kerül is sor, nem félek én, Uram.” A hagyománytisztelők azt mondják, az új, 96 oldalas könyv „kiforgatja a szavakat, s ennélfogva istenkáromló”, illetve hogy „otromba és sértő” — írja a londoni The Daily Telegraph.

Abortuszok anyagi okok miatt

Az általános felfogással ellentétben „nem az alkalmi partnerekkel háló tizenévesek teszik ki Ausztráliában az abortuszt kérők legnagyobb hányadát, hanem a házasságban élő középosztálybeli” nők, jelenti a The Sydney Morning Herald című lap. A teljes munkaidőben foglalkoztatott férjek és részidőben dolgozó feleségek gyakran anyagi okok miatt döntenek úgy, hogy nem akarnak gyermeket. „Az anyaság a nők karrierét és jövedelmét egyaránt érinti” — mondja Peter McDonald, az Ausztráliai Nemzeti Egyetem demográfiaprofesszora. „A gyermektelen [nőknek] nagyon jó kereseti lehetőségeik vannak, ha azonban gyermeket vállalnak, elesnek ettől.” Az újság szerint Ausztráliában minden harmadik terhességet megszakítanak.

„Ismerjék meg a gyermek barátait”

Az USA-ban „azok a tizenévesek, akik azt nyilatkozták, hogy a baráti társaságuknak legalább a fele nemi életet él, 31-szer nagyobb valószínűséggel isszák le magukat, 5 és félszer nagyobb az esélye, hogy dohányoznak, és 22 és  félszer valószínűbb, hogy már kipróbálták a marihuánát” — írja a The New York Times. A felmérésbe, melyet a Columbia Egyetem függőségekkel foglalkozó országos központja végzett, 500 szülőt és 1000 12-17 éves fiatalt vontak be. Ifjabb Joseph A. Califano, a központ elnöke kijelentette: „Egyértelmű az üzenet azoknak a szülőknek, akiknek 12-17 éves gyermekük van: legyenek tisztában a gyermekük randevúzási szokásaival, és ismerjék meg a gyermek barátait.” Hozzátette: „Azoknak a szülőknek, akik beszélgetnek a gyermekeikkel étkezés közben az udvarlásról és az alkohol- vagy drogfogyasztásról, nagyobb az esélyük arra, hogy segíteni tudnak nekik teljesen elkerülni a kábítószerezést.”

Fiatalok, akik kárt tesznek magukban

„A jelentések szerint az európai országok közül Nagy-Britanniában a legnagyobb azoknak a száma, akik szándékosan kárt tesznek magukban” — számol be a londoni The Times. A brit kórházak baleseti sebészetein minden évben 150 000 embert kezelnek olyan sérüléssel, melyet az illető szántszándékkal okozott magának, például megvágta magát. Az önbántalmazás a fiatalok közt a leggyakoribb. „Bár hétszer annyi lány tesz kárt magában, mint fiú, az utóbbiak száma az 1980-as évek óta megkétszereződött” — fejti ki az újság. Úgy tűnik, azért tesznek kárt magukban az emberek, „mert így próbálják enyhíteni a lelki fájdalmukat, vagy mert küzdenek a fásultság ellen”. Andrew McCulloch, a Lelki Egészség Alapítvány egyik tagja azt mondja, az adatok „lehetnek a fiatalokat érintő gondok növekedésének a mutatói, és jelenthetik azt is, hogy a fiatalok egyre kevésbé képesek szembenézni a nehézségeikkel”.