A forgatókönyvtől a filmvászonig

HOLLYWOOD néhány évtizede futószalagon gyártja a sikerfilmeket. A jelenség az egész világra kihatással van, mivel sok film már hetekkel, sőt van, hogy napokkal a hazai bemutató után megjelenik Amerikán kívül is. Néhány filmnek a világ minden részén ugyanazon a napon van a premierje. „A nemzetközi piac nagyon lelkes, és egyre kiterjedtebb. Ezért a filmek készítésekor globális lehetőségekben gondolkodunk” — jelenti ki Dan Fellman, aki a Warner Brothers Picturesnél az amerikai piacért felelős részleg elnöke. Ami Hollywoodban történik, az az egész szórakoztatóiparra hatással van, most még inkább, mint korábban. *

De nagy összeget keresni egy filmmel nem olyan könnyű, mint amilyennek tűnik. Sok filmnek legalább 100 millió dolláros bevételt kell hoznia csak a gyártási költségek és a reklámozás fedezésére. És hogy sikeres lesz-e egy produkció, az kizárólag a közönség szeszélyén múlik. „Soha nem tudni, hogy jelen pillanatban mit fog a közönség izgalmasnak és szenzációsan érdekesnek tartani” — mondja David Cook, az Emory Egyetem filmtudományi professzora. Hogyan növelik a filmkészítők a sikerük esélyeit? A válaszhoz először meg kell értenünk néhány alapvető dolgot magáról a filmgyártásról. *

Előkészítés — Az alapok lefektetése

A filmkészítésnek gyakran az előkészítés a legidőigényesebb és az egyik legfontosabb fázisa. Mint minden nagy vállalkozásnál, az előkészületi munkák itt kulcsfontosságúak. A cél az, hogy az előkészítésbe fektetett pénz sokszorosan megtérüljön a forgatás alatt.

A filmhez először is kell egy történet, amely lehet kitalált sztori, vagy alapulhat  valós eseményen is. Egy író forgatókönyvet készít róla. A forgatókönyvet többször is átdolgozhatják, mielőtt elkészül a végleges változat, az úgynevezett technikai forgatókönyv. Ez a párbeszédeket, illetve a cselekvések rövid leírását tartalmazza, valamint olyan technikai részletekre is kitér, mint a kameramozgás és a jelenetek közti átmenetek.

De a producernek a forgatókönyv első változatát kínálják fel megvásárlásra. * Milyen forgatókönyv érdekelhet egy producert? A nyári filmanyagot rendszerint a tizen- és huszonéves közönségnek — vagy ahogy egy filmkritikus nevezi őket, a „pattogatottkukorica-nemzedéknek” — szánják. Ezért a producert nyilván olyan sztorik fogják érdekelni, amelyek vonzzák a fiatalokat.

Azok a forgatókönyvek még kelendőbbek, melyek minden korosztályt vonzanak. Például egy képregényhősről szóló filmet biztos, hogy nagy érdeklődéssel fogadnak majd a gyerekek, akik ugye jól ismerik a szereplőt. Nyilván a szüleik is velük fognak tartani a moziba. De hogyan csalják a vászon elé a tizen- és huszonéveseket a filmkészítők? A siker kulcsa „az izgalmak fokozása” — írja Liza Mundy a The Washington Post Magazine-ban. „A film bevételének maximalizálásához egyetlen korosztályt sem szabad az utcán felejteni”, s ennek érdekében a filmet durva nyelvezettel, rendkívül erőszakos jelenetekkel és jó sok szexszel fűszerezik.

Ha a producer úgy látja, hogy a forgatókönyv nagy lehetőségekkel kecsegtet, megvásárolja, majd megpróbál egy befutott rendezőt és egy híres színészt vagy színésznőt szerződtetni. Ha a film rendezője ismert, és szerepel benne egy híres sztár, özönleni fognak az emberek a mozikba, amikor megjelenik a film. De a nagy nevek már a kezdet kezdetén mézesmadzagként vonzhatják a befektetőket, akikre szükség van a produkció finanszírozásához.

Az előkészítés egy másik mozzanata az, amikor rajzokkal jelenítenek meg különböző képsorokat a filmből, kiváltképp a cselekvésben gazdag részeket. Ez lesz az operatőr „tervrajza”, amellyel sok időt megtakarítanak a forgatás során. Ahogy Frank Darabont rendező és forgatókönyvíró mondja, „nincs rosszabb annál, mint amikor ott vagy a jelenet helyszínén, és azzal vesztegeted a forgatásra szánt napodat, hogy megpróbálod kitalálni, hová tedd a kamerát”.

Sok egyéb kérdésben is dönteni kell az előkészítés során. Például hol forgatják a filmet? Kell majd utazni a helyszínek között? Hogyan lesznek megtervezve és felépítve a műtermi díszletek? Kosztümökre szükség lesz? Kire bízzák a világítást? Ki lesz a maszkmester, a fodrász? A hangmérnök? Lesznek különleges effektusok és kaszkadőrök? Ez csak ízelítő abból a rengeteg részletkérdésből, melyet ki kell dolgozni, mielőtt akár egyetlen filmkocka is elkészülne. Nézd csak meg egy nagy költségvetésű film végén a közreműködők névsorát: több száz ember vesz részt a háttérmunkában! „Egy játékfilm előállításához egész városnyi emberre van szükség” — mondja egy technikus, aki már számos forgatáson részt vett.

 Forgatás — A történet filmre vétele

Egy filmforgatás sok időt, kimerítő munkát és pénzt igényelhet. Egyetlen elvesztegetett perc, és több ezer dollár úszik el! Van, hogy a színészeket, a stábot és a felszerelést a föld egy eldugott sarkába kell szállítani. De a helyszíntől függetlenül minden forgatással töltött nap hatalmas összeget emészt fel.

Elsőként a világításért felelős technikusok, a fodrászok és a maszkmesterek érkeznek a helyszínre. A forgatás minden napján órák mehetnek el azzal, hogy a sztárokat előkészítik a felvételekhez. Ezután az egész nap rámegy a forgatásra.

A rendező minden jelenet forgatását gondosan felügyeli. Még egy viszonylag egyszerű jelenet felvétele is egy egész napig eltarthat. A legtöbb jelenetet egyetlen kamerával veszik fel, ezért újra meg újra meg kell ismételni, hogy minden kameraállásból rögzíthessék. Ráadásul előfordul, hogy az egyes felvételeket többször is meg kell ismételni a lehető legjobb színészi teljesítmény elérése érdekében, vagy valamilyen technikai probléma miatt. Minden ilyen felvételt beállításnak neveznek. A nagyszabású jelenetekhez akár 50 vagy még több beállításra is szükség lehet! Később — rendszerint a nap végén — a rendező végignézi az összes beállítást, és eldönti, hogy melyeket érdemes megtartani. A filmforgatás mindent egybevetve hetekig, sőt hónapokig is eltarthat.

Utómunkálatok — A kép összeáll

Az utómunkálatok során összevágják a filmanyagot, egybefüggő mozgófilmet hozva létre.  Az első feladat a kép és a hang összeillesztése. Ezután következik a nyersvágás, melynek során a vágó összeragasztja az egyes jelenetrészeket, és létrehoz egy korai változatot.

A hangeffektusok és a trükkfelvételek ekkor kerülnek rá a filmre. A különleges effektusok létrehozása — a filmkészítés egyik legbonyolultabb része — időnként számítógépes grafikával készül. Az eredmény briliáns és nagyon élethű lehet.

A filmzenét is az utómunkálatok során viszik rá a szalagra. Ezt a fázist napjaink filmjeiben fontosabbnak tartják, mint korábban. „A filmipar manapság több eredeti filmzenét követel, mint valaha, és nemcsak húszperces anyagokat vagy néhány bejátszást a drámai pillanatokhoz, hanem gyakran több mint egyórás zenét” — írja Edwin Black a Film Score Monthly-ban.

Van, hogy az újonnan összevágott filmet bemutatják egy próbaközönségnek, például a rendező barátainak és munkatársainak, akik nem vettek részt a film készítésében. A véleményük alapján a rendező úgy dönthet, hogy egyes jeleneteket újraforgat vagy kihagy a filmből. Arra is volt már példa, hogy teljesen átdolgozták a film befejezését, mert a próbabemutatón nem volt nagy sikere az eredetinek.

Végül a kész anyagot eljuttatják a filmszínházaknak. Csak ezen a ponton derül ki, hogy a film kasszasiker lesz-e vagy megbukik; vagy éppen valahol a kettő között debütál. De több forog kockán, mint a bevétel. A sorozatos kudarcok ronthatják egy színész munkalehetőségeit, és tönkretehetik a rendező hírnevét. „Több kortársam pályafutása ért már véget néhány megbukott film után — mondja John Boorman rendező, saját karrierjének kezdetéről beszélve. — A filmszakmában a zord valóság az, hogy ha nem hozol pénzt a nagyfőnökök konyhájára, szedheted a sátorfádat.”

Persze a moziműsort böngésző nagyközönséget nem a filmesek jövőbeli munkalehetőségei foglalkoztatják. Sokkal valószínűbb, hogy ilyesmin törik a fejüket: „Tetszeni fog nekem ez a film? Érdemes pénzt kiadni rá? Felháborító vagy durva lesz? A gyerekeim megnézhetik?” Hogyan kaphatsz választ ezekre a kérdésekre, amikor dönteni akarsz, hogy milyen filmeket nézz meg?

[Lábjegyzetek]

[Oldalidézet a 6. oldalon]

„Soha nem tudni, hogy jelen pillanatban mit fog a közönség izgalmasnak és szenzációsan érdekesnek tartani” (David Cook filmtudományi professzor)

[Kiemelt rész/képek a 6–7. oldalon]

SIKERFILM SZÜLETIK

A film elkészült. Nincs más hátra, mint hogy bemutassák a közönségnek — több millió embernek. Vajon sikere lesz? Lássuk, hogyan próbálja a filmkészítő eladni a produkcióját, és sikerfilmet csinálni belőle.

▪ BEHARANGOZÁS: A várakozáskeltés egyik legeredményesebb módja az, ha beszédtémává teszik a filmet. Néha már hónapokkal a film megjelenése előtt beszélni kezdenek róla. Például bejelenthetik, hogy egy korábbi sikerfilmnek folytatása lesz. Vajon ugyanazok a sztárok fognak játszani benne? Lesz annyira jó (vagy rossz), mint az első rész?

Van, hogy a beszédtémát kifogásolható képsorok adják, például szokatlanul nyílt szexjelenetek egy átlagközönségnek készült filmben. Tényleg annyira durva a jelenet? Átlépte a film a jó ízlés határát? A filmkészítők örülnek az ingyenreklámnak, melyet az ellentétes nézőpontot vallók nyilvános eszmecseréje szolgáltat. A fellobbanó vita néha csaknem garancia arra, hogy amikor a filmet bemutatják, tele lesznek a mozik.

▪ MÉDIA: A reklámozás hagyományosabb formái a hatalmas plakátok, az újsághirdetések, a tévéreklámok, a moziban a főműsor előtt bejátszott filmelőzetesek és a sztárokkal készített interjúk, melyekben ők maguk népszerűsítik a legújabb filmjüket. Jelenleg a filmek reklámozásának legfontosabb médiuma az internet.

▪ TERMÉKEK: A reklámtermékek sokak figyelmét felkelthetik egy hamarosan megjelenő film iránt. Például egy képregényhősről készült film megjelenését tízórais dobozokkal, bögrékkel, ékszerekkel, ruházattal, kulcstartókkal, órákkal, lámpákkal, egy társasjátékkal és még sok egyéb árucikkel reklámozták. „A termékek 40 százalékát az esetek nagy többségében még a film megjelenése előtt eladják” — írja Joe Sisto az Amerikai Ügyvédi Kamara szórakoztatóiparral kapcsolatos magazinjában.

▪ HÁZIMOZI: Ha egy filmből nem lesz kasszasiker, az otthoni vetítésre szánt példányok eladásából még mindig megtérülhet a veszteség. Bruce Nash, aki számon tartja a mozifilmek bevételeit, azt mondja, hogy „a bevétel 40-50 százalékát a házimozipiac hozza”.

▪ KORHATÁRRENDSZER: A filmkészítők rájöttek, hogyan fordítsák hasznukra a korhatárrendszert. Például szándékosan olyan anyagot tehetnek a filmbe, amely miatt az szigorúbb osztályozást kap, s így mintha sokkal inkább felnőtteknek szólna. Ellenkező esetben a megfelelő vágásokkal sikerülhet elérni, hogy a film a felnőtteknek szóló korhatáron alul maradjon, és eladható legyen a tizenéveseknek. Liza Mundy a The Washington Post Magazine-ban azt írja, hogy egy bizonyos, tizenéves közönséget vonzó korhatár „mostanra reklámfogássá vált: a filmstúdiók azt üzenik vele a tinédzsereknek — illetve a gyerekeknek, akik már nagyon szeretnének tinédzserek lenni —, hogy a film »óriási« lesz”. A korhatár „feszültséget teremt a nemzedékek közt — írja Liza Mundy. — Míg a szülőt figyelmezteti, a gyermeket rabul ejti.”

 [Képek a 8–9. oldalon]

A KULISSZÁK MÖGÖTT

FORGATÓKÖNYV

RAJZOK

KOSZTÜM

SMINK

A FELVÉTEL HELYSZÍNÉN

 KÜLÖNLEGES EFFEKTUSOK FELVÉTELE

A FILMZENE RÖGZÍTÉSE

HANGKEVERÉS

SZÁMÍTÓGÉPES ANIMÁCIÓ

VÁGÁS