Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A trópusok szárnyas csodái

A trópusok szárnyas csodái

A trópusok szárnyas csodái

Az Ébredjetek! spanyolországi írójától

VANNAK, akiket némi csalódás ér, amikor először mennek el egy trópusi esőerdőbe. Arra számítanak, hogy egzotikus állatokat fognak látni. Ám az állatok többsége éjszakai életet él, sok madár pedig elbújik a fák lombjai közt.

„Számtalan jel árulkodik arról, hogy az erdőben nyüzsög az élet. Hangok hallatszanak mindenhonnan” — írja a The Mighty Rain Forest című könyv. Majd hozzáteszi: „ha viszont a látogató nem hajlandó sok időt szánni a várakozásra és felfedezésre, megeshet, hogy semmi mással sem fog találkozni, csak pillangókkal.” A látogatók nagy örömére azonban a trópusi lepkék a szivárvány minden színében tündökölnek, és szemet gyönyörködtetők. Nekik köszönhetően feledhetetlen élmény marad a kirándulás az esőerdőben.

A trópusi pillangók figyelemre méltók mind a méretüket, mind pedig a változatosságukat és a színüket tekintve. Az erdő zöldje eszményi háttér az irtások fölött szárnyaló, ragyogóan kék, piros és sárga teremtményeknek. Dél-Amerikában a hagyományos színű pillangók mellett az ember láthat áttetsző szárnyú lepkéket is. Vannak fajok, melyeknél a szárny fonákja látványosabb, mint a felső része. Az Amazonas-lepkék fakó barna színét jókora „bagolyszem”-szerű foltok teszik mutatóssá. De egyik-másik pillangó inkább tartózkodónak mondható, és csak az élesebb szeműek veszik észre, hogy amit néznek, az egy rovar, nem pedig egy lehullott falevél.

Gyakran a pillangók tekintélyes mérete tűnik fel a látogatóknak. Némelyik pillangó méretesebb, mint egy-egy kisebb madár, és repkedésének vagy vitorlázásának a fürgeségét sem kell szégyellnie. Az esőerdőket benépesítő lepkefajok száma sem elhanyagolható. Malajzia trópusi vidékén csaknem ezer faj lel otthonra, Peru pedig négyezer fajnak nyújt menedéket, ami a világ összes fajának a 20 százalékát jelenti.

Jóllehet a lepkék szárnya számtalan színben pompázik, ezek az árnyalatok általában nem igényelnek sokféle pigmentet. A szárny lemeze áttetsző hártya, melyre több ezer apró pikkely illeszkedik, és minden egyes pikkelyben rendszerint csak egy pigment van. Ám a különböző színű pikkelyek — a televízió színes képpontjaihoz hasonlóan — együttesen keltik azt a hatást a szemlélődőben, hogy egy további színt lát.

Az ember talán arra számít, hogy a virágok fölötti szárnyalásukkor szemrevételezheti majd ezeket a szépségeket, de az esőerdőkben többnyire másképp történik. A virágok java része magasan fönn, a lombok között nyílik, és a nektárt dézsmáló lepkék nem láthatók lentről. Szerencsére a hím lepkéket a só lecsalogatja a föld közelébe. Feltételezik, hogy a hímeknek a párzás során kiürülnek az ásványianyag-tartalékaik, és ezeket pótolják a nyirkos talaj nedvességéből. Ebből következik, hogy egy sáros erdei ösvény vagy egy patakpart tökéletes hely lehet az esőerdő lepkéinek a megfigyelésére.

Vannak közös pihenőterületek is, ahol csoportban együtt üldögélnek a lepkék. A társas pihenés megszokottnak mondható a trópusi lepkéknél. Némelyikük a reggeli napfényben egy levélen sütkérezve még azt is megengedheti, hogy közel menj hozzá. Bár egyik-másik faj ritkán száll le, már színpompás röptük látványa is színessé teheti az esőerdei utadat.

[Kiemelt rész a 18. oldalon]

A lepkék szépségversenye

Bár nehéz eldönteni, hogy melyik lepke, pillangó vagy moly a legszebb, némelyikük vitán felül gyönyörűséges. *

Pillangók (Papilionidae)

Nagy család, színpompás egyedekből. Sokuknak van egy kis nyúlványuk a hátulsó szárnyukon. Gyorsan repülnek, és gyakran az erdők lombkoronájában lévő virágokból táplálkoznak.

Morfók (Morphidae)

Csak Dél- és Közép-Amerikában lelhetők fel. Feltűnő, metálkék szárnyuk van, mely a fénytöréstől függően fluoreszkál. Miközben lustán verdesnek szárnyukkal, a fény beesési szöge szerint „be- és kikapcsol” az élénkkék szín.

Madárszárnyú pillangók (Ornithoptera)

Ezek a lepkék Délkelet-Ázsiában és Ausztrália trópusi részein élnek. A név következtetni enged a kinézetükre: ezek a pillangók jókorák, szárnyuk pedig nagyobb, mint sok madáré. Olyan szépek és ritkák, hogy szó szerint aranyat érnek.

Tündérlepkék (Uraniidae)

Gyakorta a molylepkék, nem pedig a lepkék közé sorolják őket. Ezek a pompás rovarok napközben röpülnek. A madagaszkári tündérlepkét, mely a szivárvány mindegyik színét felvonultatja magán, „a világ legszebb rovarának” mondják.

[Lábjegyzet]

^ 12. bek. A Lepidopterák (lepkék) rendjét lepkék, pillangók és molyok alkotják.

[Forrásjelzés]

Morfó: Zoo, Santillana del Mar, Cantabria, España; többi fénykép a kiemelt részben: Faunia, Madrid

[Kép a 16. oldalon]

A „Hypoleria oto” áttetsző szárnya

[Kép a 16. oldalon]

Király csücsköslepke. Szárnyának fonákja (balra) éppoly látványos, mint a felső része (fent)

[Kép a 16–17. oldalon]

„Ornithoptera goliath” (életnagyságban)

[Kép a 17. oldalon]

Az Amazonas-lepke szárnyának fonákja

[Kép a 17. oldalon]

Levélutánzó lepke

[Kép a 18. oldalon]

A trópusi pillangók felszürcsölik a földről a sós nedűt

[Képek forrásának jelzése a 16. oldalon]

Hypoleria oto: Zoo, Santillana del Mar, Cantabria, España; az összes többi fénykép: Faunia, Madrid

[Képek forrásának jelzése a 17. oldalon]

Levélutánzó és a sárga lepkék: Zoo, Santillana del Mar, Cantabria, España; az összes többi fénykép: Faunia, Madrid