Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A karóra története

A karóra története

A karóra története

AZ ÉBREDJETEK! NAGY-BRITANNIAI ÍRÓJÁTÓL

MENNYI az idő? Csak rá kell pillantanod a karórádra, és máris megtudod. De vajon a pontos időt mutatja az órád? Talán hajlamosak vagyunk természetesnek venni ezeket az időmérőket, pedig sokkal bonyolultabbak, mint hinnénk.

Bár az idő nem kézzelfogható és mulandó, az ember mindig is szerette volna mérni. Az évszakok körforgása, a hold fázisai, a nappalok és éjszakák váltakozása mind természetes időmérő. De az ember régóta törekszik rá, hogy kisebb egységekben és pontosabban tudja mérni az időt.

Az óramű

Az időjelző eszközök készítésének tudománya a legrégebbi mesterségek között van. Ezeknek a gépeknek a „szíve” a gátlómű, mely azt szabályozza, hogy milyen sebességgel szabaduljon fel a szerkezetet hajtó energia. Ha csak kis mennyiségekben, rendszeres időközökben szökhet meg, akkor mérni lehet az időegységeket. Pontosan nem tudni, mikor találták fel az első mechanikus órát, de 1500 körül mérföldkőnek számított, hogy először készítettek hordozható időjelzőket.

A manapság használatos karóra viszonylag új találmány. Az 1800-as évek végén terjedt el, különösen női körökben. Az első világháború alatt a tüzérségi tisztek praktikusabbnak látták, hogy a csuklójukon viseljék az órájukat, mint hogy a zsebükben hordják. Azután egyre nőtt a karórák népszerűsége.

Mostanában a legtöbb óra elektronikus, és kvarckristállyal működik. Ha egy kvarcdarabot különleges formájúra alakítanak, és megfelelő áramkörbe helyeznek, állandó frekvencián rezeg, és ezáltal úgy viselkedik, mint egy gyorsan lengő inga.

Rendkívül nehéz úgy beállítani a mechanikus és a kvarcórákat, hogy pontosan járjanak. Ezért bármilyen órád van is, valamivel gyorsabban vagy lassabban jár a kelleténél. Ma már azonban lehet kapni olyan kvarcórákat, amelyek rendszeres időközönként beállítják magukat atomóráktól érkező jelek alapján. * A reklámok szerint az ilyen rádióvezérlésű órák annyira pontosak, hogy egymillió év alatt csupán egy másodpercet tévednek!

Még mindig kedvelik a mechanikus órákat

Tekintettel erre a nagy pontosságra, és arra gondolva, hogy a mechanikus órákban használt gátlóművet több mint kétszáz évvel ezelőtt fedezték fel, olyan érzésed támadhat, hogy a mechanikus óráknak leáldozott. Végtére is, ki használna mechanikus számológépet, ha már van elektronikus? Sokan mégis kedvelik az olyan órát, amely ketyeg. Minden évben több milliót gyártanak belőle. Az utóbbi években Svájc nagyobb értékben exportált mechanikus órákat, mint elektronikusakat. Új, hatékony, kis súrlódású gátlóműveket fejlesztettek ki, és az emberek még mindig szívesen viszik mechanikus óráikat hozzáértő órásmesterekhez javíttatni.

Mi a titka a mechanikus órák népszerűségének? Michael, akinek harmincéves tapasztalata van az órásmesterségben, úgy gondolja, hogy részben azért kedvelik őket, mert sokáig jól használhatók. Elmondja, hogy míg egy kvarcóra körülbelül 15 évig működik megbízhatóan, addig egy gondosan elkészített mechanikus óra több mint 100 évig is pontosan mutathatja az időt. Egy ilyen órához, ha szülőről gyermekre száll, szoros érzelmi szálak fűzhetik a tulajdonosát.

Mások azokért a bonyolult technikai megoldásokért és a precizitásért vannak oda, amelyekre szükség van ahhoz, hogy egy mechanikus óra parányi fogaskerekek és rugók segítségével jelezze az időt és különféle csillagászati adatokat. És mivel ezek a szerkezetek elkészíthetők kézzel, egy szenvedélyes órás képes megérteni és megjavítani őket.

A legtöbb géptől eltérően az óráktól elvárják, hogy éveken át megállás nélkül működjenek. Sőt, a karóráknak különböző hőmérsékleteken és minden elképzelhető helyzetben — még gyors helyzetváltoztatások ellenére is — járniuk kell, méghozzá módfelett pontosan. Az az óra, amelyik naponta legfeljebb 20 másodpercet siet vagy késik, mindössze 0,023 százalékos hibával dolgozik, ami olyan érték, mely óvatosan használt tudományos eszköztől várható el. Nem csoda, hogy sokan értékelik a mechanikus karórában rejlő nagy szakértelmet, találékonyságot és művészi kivitelt.

Természetesen egyéb szempontok is léteznek. Michaeltől, akit már említettünk, megtudjuk, hogy némelyeknek egyszerűen nincs kedvük cserélgetni az elemet, erre pedig a legtöbb kvarcóra esetében szükség van. Hogyan döntsd hát el, hogy milyen órát hordj?

Melyiket válaszd?

Kétségkívül fontos, hogy olyan órád legyen, ami tetszik neked. Sokan ezért nemcsak azt szeretnék, hogy az órájuk praktikus és pontos legyen, hanem azt is, hogy jól nézzen ki. Michael továbbá azt javasolja, hogy arra is gondolj, hogy mik az elvárásaid. Mindennapos használatra szánod az órát, vagy csak kivételes alkalmakkor fogod viselni? Ki lesz téve ütésnek vagy szélsőséges hőfokoknak? Némelyik szíj vagy foglalat például megrongálódhat, ha rendszeresen érintkezik vegyszerekkel vagy tengervízzel. Ésszerű figyelembe venni ezeket.

Ami az óra árát illeti, előre határozz meg egy keretet, és maradj azon belül. A mechanikus órák általában drágábbak a kvarcóráknál. De ne felejtsd el, hogy számos különböző órában ugyanaz az alapszerkezet található meg, mely az időt méri. Ezt a szerkezetet rendszerint gondosan tervezik meg és készítik el. Az árak javarészt a működést nem érintő részek miatt különböznek, mint amilyen a foglalat vagy a szíj. Azért, mert egy óra drágább, még nem biztos, hogy pontosabb vagy megbízhatóbb is. (Lásd a fenti kiemelt részt.)

Ha rajtad van az órád, egy pillanat alatt megtudhatod, mennyi az idő. Talán még jobban értékeled ezeket a hasznos szerkezeteket, ha tudsz valamit a karóra történetéről. Különben is, nem érzed magad elveszettnek az órád nélkül?

[Lábjegyzet]

^ 9. bek. Az atomórák azért a legpontosabb időmérők, mert azokban az atomok rezgése adja a rezgésszám mértékét.

[Kiemelt rész/képek a 24. oldalon]

MELYIK A LEGMEGFELELŐBB NEKED?

TÍPUS: A stopperórában rövid időtartamok mérésére alkalmas számláló van, mely akkor jó, ha szeretnéd megállapítani bizonyos események hosszát. Sportoláshoz vízálló óra viselése ajánlott. Ha hajlamos vagy elfelejteni, hogy fel kell húznod az órádat, gondolj arra, hogy a kvarcórát nem kell felhúzni, sem azokat a mechanikus órákat, amelyek önműködően felhúzódnak, amint a viselőjük mozgatja a karját.

PONTOSSÁG: Ha ezt lényeges szempontnak tartod, talán egy kronométeren, vagyis precíziós időmérőn gondolkodsz, amely megfelel a jól megalapozott, hivatalos pontossági követelményeknek. A kvarctechnika azonban nagyobb pontosságot képes megvalósítani. Egy modern mechanikus óra, melynek gyors ütésű szerkezete óránként 28 800-at ketyeg, másodpercenként négy rezgést végez. Ehhez képest egy szabványos kvarcóra 10 000-100 000 rezgést végez másodpercenként!

KIJELZÉS: A digitális óra számokkal jelzi az időt, az analóg kijelzőn pedig mutatók járják körbe a számlapot. A digitális kijelzők sokféle információt mutathatnak, mondjuk a dátumot, az ébresztés időpontját, más időzónákat és stoppert. Az analóg jelzést könnyen és gyorsan tudomásul lehet venni, elég csupán egy pillantást vetnünk a mutatók állására.

KARBANTARTÁS: Mivel a mechanikus órákat erős rugó hajtja, nem olyan könnyen állítja le őket a piszok és a por, mint a kvarcórákat. Ennek ellenére a zökkenőmentes működés érdekében rendszeresebben van szükségük karbantartásra, mint a kvarcóráknak. A digitális kijelzővel ellátott kvarcórákat — mozgó alkatrészeik nem lévén — egyáltalán nem kell karbantartani, mindössze az elemet kell cserélni bennük.

[Ábra/képek a 23. oldalon]

NÉHÁNY NEVEZETES KARÓRA

▪ 1810—12

Az első karóra, melyről írásos bizonyítékunk van (Abraham-Louis Breguet)

▪ 1945

Karóra, mely a számlapján jelzi a dátumot (Rolex)

▪ 1957

Villamos karóra (Hamilton Watch Company)

▪ 1960

Elektronikus alapú karóra (Bulova)

▪ 1972

Teljesen elektronikus karóra digitális kijelzővel (The Hamilton Watch Company)

[Forrásjelzés]

Második és negyedik kép: Courtesy of Hamilton Watches

[Kép forrásának jelzése a 23. oldalon]

OMEGA