Csakugyan szükségünk van testmozgásra?

„Hetente kétszer eddzen, hogy jó kondícióban legyen. Napi 30 perces tornára van szükség. Ne igyon alkoholt, hogy ne legyen rákos. Igyon alkoholt, hogy csökkentse a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Érezte már úgy, hogy a könyökén jönnek ki a jó tanácsok? Ma még ezt mondják az újságok, a következő héten már teljesen mást állítanak . . . Miért nem tudnak egyetértésre jutni a tudósok? Miért van az, hogy a kávé ezen a héten még veszélyes, a következő héten már ártalmatlan?” (dr. Barbara A. Brehm testnevelési és sporttudományi professzor asszony).

AZ EGÉSZSÉGÜGYI szakemberek gyakran nem értenek egyet a táplálkozással és a jó erőnléttel kapcsolatos kérdésekben. Sok embert összezavar az a töméntelen információ, amely előírja, hogy az egészségünk érdekében mit tegyünk, és mit ne tegyünk. Ugyanakkor a mértékletes testmozgást illetően úgy tűnik, minden szakember azonos véleményen van: ha egészségesebbek akarunk lenni, rendszeresen kell mozognunk!

A mozgásszegény életmód súlyos gonddá vált napjainkban, különösen a fejlett ipari országokban. Régen az ilyen országokban sokan kemény kétkezi munkát végeztek: gazdálkodtak, vadásztak, építkeztek. Persze el kell ismerni, hogy nagyon megterhelő volt elődeinknek az a megfeszített munka, amellyel a puszta létfenntartásukért robotoltak. Még az életüket is megrövidítette. A Britannica Hungarica szerint a „várható élettartam az ókori Görögországban és Rómában kb. 28 év volt”. Ezzel szemben a XX. század végére a fejlett országokban már átlagosan körülbelül 74 évet éltek az emberek. Mi járult hozzá a várható élettartam növekedéséhez?

Technikai fejlődés — Áldás vagy átok?

Ma viszonylag egészségesebbek az emberek, és tovább élnek, mint az évszázadokkal korábbi generációk. Ez részben a technikai forradalomnak tulajdonítható. A modern találmányoknak köszönhetően ma már másként csinálunk dolgokat, és számos nehéz munkafolyamat elviselhetőbbé vált. Az orvostudomány a betegségek elleni küzdelemben elért hatalmas eredményeivel az emberek nagy többségének jobb egészséget biztosított. Ám a helyzet ellentmondásosnak tűnik.

Bár a technikai fejlődéssel javult az emberek egészsége, a fejlettség az oka annak is, hogy a lakosság nagy hányada idővel elkényelmesedett. Az Amerikai Szívgyógyászok Társasága egy nemrégiben kiadott beszámolójában azt írja, hogy „a gazdasági átalakulás, az urbanizáció, az iparosodás és a globalizáció olyan életmódbeli változásokkal jár, melyek szívbetegségeket okoznak”. A beszámoló „a mozgásszegény életmódot és az egészségtelen táplálkozást” említi a legfőbb kockázati tényezők között (International Cardiovascular Disease Statistics).

Sok országban csupán 50 évvel ezelőtt a férfiak még kemény, izzasztó munkát végeztek a ló és az  eke mögött, kerékpárral jártak a faluba a bankba, este pedig a ház körüli javításokkal foglalkoztak. Az unokáik élete azonban teljesen más. A modern ember a nap túlnyomó részét valószínűleg egy számítógép előtt tölti, szinte mindenhová kocsival megy, esténként pedig a televíziót nézi.

Egy vizsgálat szerint a svéd favágók, akik annak idején naponta akár 7000 kalóriát is elégettek azzal, hogy fát vágtak és rönköket pakoltak, ma nehéz munkájuk nagy részét korszerű gépekkel végeztetik el. A világ úthálózatának sok szakaszát hajdanán csákánnyal és lapáttal felszerelkezett munkások építették és tartották karban. Ma viszont még a fejlődő országokban is buldózerek és hasonló nehézgépek végzik az ásást és a földkitermelést.

Kína néhány részén a robogó szép lassan felváltja a kerékpárt, és a legnépszerűbb közlekedési eszközzé válik. Az Egyesült Államokban az esetek 25 százalékában az embereknek egy kilométernél többet nem kell utazniuk, ám az ilyen rövid utakat is az esetek 75 százalékában gépkocsival teszik meg.

A modern technika miatt a fiatal generáció is mozgásszegény életet él. Egy tanulmány kifejti, hogy amint a videojátékok „egyre élvezetesebbé és élethűbbé válnak, úgy a gyermekek . . . mind hosszabb és hosszabb időt töltenek velük”. Ugyanezt vették észre a televíziózással, illetve a gyermekeknek szánt szórakozás egyéb, ülve élvezhető formáival kapcsolatban is.

A mozgásszegény életmód veszélyei

A fizikai munka rendkívüli csökkenése miatt számos fizikai, mentális és érzelmi gonddal küszködnek az emberek. Egy brit egészségügyi hivatal például a közelmúltban erről számolt be: „Azok a gyermekek, akik nem mozognak, hajlamosabbak az alacsony önbecsülésre, és több szorongást és stresszt élnek át. Emellett nagyobb valószínűséggel dohányoznak és kábítószereznek, mint a tevékeny gyermekek. A mozgásszegény életmódot folytató alkalmazottak többet hiányoznak a munkahelyükről, mint az aktívak. A mozgáshiány miatt az embereknek időskorukra nincs elég erejük és nem elég rugalmas a testük ahhoz, hogy el tudják végezni a mindennapi teendőket. Ennek következtében sokuk nem tudja ellátni magát, és rosszabb az elmeállapota, mint más időseknek.”

Cora Craig, egy kanadai fitnesz- és életmódkutató intézet igazgatója azt mondja, hogy „a kanadaiak jóval kevesebbet mozognak a munkahelyükön, mint korábban . . . Összességében véve az  emberek kevésbé aktívak.” A The Globe and Mail című kanadai újság szerint az ország lakosságának „körülbelül a 48 százaléka túlsúlyos, köztük 15 százalék elhízott”. Az újság hozzáteszi, hogy Kanadában a felnőttek 59 százaléka ülő életmódot folytat. Dr. Matti Uusitupa, a finnországi Kuopiói Egyetem munkatársa figyelmeztet, hogy „a világon mindenütt egyre több II. típusú cukorbeteggel találkozni az elhízottság és a mozgásszegény életmód gyakorisága miatt”.

Hongkongban egy közelmúltban végzett vizsgálat kimutatta, hogy a 35 éves és az azon felüli emberek közti elhalálozások mintegy 20 százaléka valószínűleg a mozgásszegény életmód következménye. A vizsgálat, melyet Tai-Hing Lam, a Hongkongi Egyetem egyik professzora vezetett, és melyről az Annals of Epidemiology című kiadvány közölt tanulmányt 2004-ben, azt a következtetést vonta le, hogy Hongkong kínai lakosai közt „a mozgásszegény életmódnak nagyobb a kockázata, mint a dohányzásnak”. A kutatók előrejelzései szerint Kína többi része is „hasonló elhalálozási tendenciának néz elébe”.

Vajon megalapozottak az aggodalmak? Tényleg káros a mozgásszegény életmód, még a dohányzásnál is károsabb? Széles körben elfogadott tény, hogy az aktív emberekhez képest azoknak, akik nem mozognak eleget, általában magasabb a vérnyomásuk, nagyobb valószínűséggel kapnak agyvérzést és szívrohamot, nagyobb az esélye egyes rákos betegségek kialakulásának és a csontritkulásnak, valamint hajlamosabbak az elhízásra. *

A The Wall Street Journal kijelenti: „A túlsúlyos vagy elhízott emberek száma aggasztó gyorsasággal növekszik a föld minden kontinensén, még  azokon a területeken is, ahol mindennapos az alultápláltság. Az elsődleges ok ugyanaz, mint az USA-ban — ahol járványszerű az elhízás —, mégpedig a kalóriadús táplálkozás és az ülő életmód kombinációja.” Dr. Stephan Rössner, a stockholmi (Svédország) Karolinska Intézet egyik professzora, aki az életmód és az egészség közti kapcsolattal foglalkozik, egyetért, sőt azt mondja, hogy „nincs olyan ország a földön, ahol ne lenne egyre több az elhízott ember”.

Világméretű gond

Nyilvánvaló, hogy a rendszeres, mérsékelt testmozgás elengedhetetlenül fontos az egészségünkhöz. De a mozgáshiány sokat emlegetett veszélyei ellenére a világ lakosságának nagy hányada szinte egyáltalán nem mozog. A Szívgyógyászok Világszövetsége szerint a világ lakosságának 60-85 százaléka „nem mozog eleget ahhoz, hogy az hasson az egészségére, és ez különösen a lányokra és a felnőtt nőkre igaz”. Ugyanez a szervezet kijelenti, hogy „a gyermekek közel kétharmada szintén keveset mozog ahhoz, hogy egészségesebb legyen”. Az Egyesült Államokban a felnőtteknek körülbelül a 40 százaléka ülő életmódot folytat, és a 12-21 éves fiataloknak mintegy a fele nem végez rendszeres, nagy erőkifejtést igénylő tevékenységet.

Egy vizsgálat, mely 15 európai országban mérte fel az ülő életmód gyakoriságát, kimutatta, hogy a mozgásszegény életet élők aránya Svédországban 43 százalék, Portugáliában 87, a többi országban pedig a kettő között van. A brazíliai São Paulo lakosságának körülbelül a 70 százaléka nem mozog eleget. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint „a világ különböző részein végzett egészségügyi felmérések adatai figyelemre méltóan egységesek”. Nem kell hát meglepődnünk azon, hogy körülbelül kétmillió ember hal meg évente mozgáshiányhoz köthető okok miatt.

Az egészségügyi szakemberek a világ minden részén aggasztónak tartják a jelenséget. A helyzetre való tekintettel a kormányzati szervek világszerte különféle programokat fejlesztettek ki a mértékletes testmozgás jótékony hatásainak oktatására. Ausztrália, Japán és az Egyesült Államok azt reméli, hogy az állampolgáraik 2010-re 10 százalékkal többet fognak mozogni, mint jelenleg. Skócia azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra a felnőtt lakosság 50 százaléka rendszeresen fog mozogni. A WHO egyik jelentése szerint „ezenkívül Mexikó, Brazília, Jamaica, Új-Zéland, Finnország, az Orosz Föderáció, Marokkó, Vietnam, a Dél-afrikai Köztársaság és Szlovénia számolt még be olyan országos programokról, melyeket a testmozgás előmozdításáért vezetett be”.

Bár a kormányzatok és az egészségügyi szervezetek erőfeszítéseket tesznek, hogy segítsenek, végső soron miénk a felelősség, hogy vigyázzunk az egészségünkre. Kérdezzük meg magunktól: „Aktív életet élek? Végzek elég testmozgást? Ha nem, mit tehetek, hogy szakítsak az ülő életmóddal?” A következő cikk megmutatja, hogyan iktathatsz be több testmozgást az életedbe.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 4. oldalon]

A mozgáshiánynak ára van

Sok kormányt és egészségügyi szervezetet nagyon aggaszt, hogy mekkora anyagi terheket ró a mozgáshiány a társadalomra.

● Ausztrália - Itt évente mintegy 377 millió dollárba kerülnek a mozgásszegény életmód okozta egészségi problémák.

● Egyesült Államok - Az USA-ban 2000-ben csillagászati összeget — 76 milliárd dollárt — költöttek olyan betegségekre, melyeket közvetlenül a mozgásszegény életmód okozott.

● Kanada - A Szívgyógyászok Világszövetsége szerint Kanada mindössze egyetlen év alatt több mint 2 milliárd dollárt költött „mozgáshiány okozta” egészségi gondok kezelésére.

[Kiemelt rész/képek az 5. oldalon]

A gyermekeknek szükségük van testmozgásra

Nemrégiben készült vizsgálatok kimutatták, hogy egyre több gyermek nem mozog rendszeresen, és főleg a lányokra jellemző a kényelmesség. Megfigyelték, hogy amint a gyermekek idősödnek, úgy egyre kevesebbet mozognak. Az itt közölt információ megmutatja, milyen sok jótékony hatása lehet annak, ha egy fiatal rendszeresen mozog:

● Erős lesz a csontozata és az izomzata, és egészségesek az ízületei

● Nem lesz túlsúlyos, nem hízik el

● Nem lesz magas a vérnyomása, vagy csak később lesz vele gondja

● Elkerülheti a II. típusú cukorbetegséget

● Nagyobb lesz az önbecsülése, nem lesz szorongó, stresszelő típus

● Aktív életmódot alakít ki, így kevésbé valószínű, hogy felnőttkorában mozgásszegény életet fog élni

[Kiemelt rész/kép a 6. oldalon]

Mozgással az egészségesebb időskorért

Azt mondják, minél idősebb az ember, annál inkább javára válik a mérsékelt testmozgás. Sok idős azonban nem szívesen mozog rendszeresen, mert fél, hogy megsérül vagy megbetegszik. Az biztos, hogy jó, ha az idősek kikérik az orvosuk véleményét, mielőtt rendszeres, megerőltető tevékenységbe kezdenek. Ugyanakkor a szakemberek szerint a testmozgás nagyon nagy mértékben javít az idősek életminőségén. Az alábbiakban felsorolunk néhány dolgot, melyben egy idős személy javulást tapasztalhat, ha rendszeresen mozog:

● Az elme élénksége

● Egyensúlyérzék és rugalmasság

● Lelki egészség

● Betegségből vagy sérülésből való felépülés gyorsasága

● Gyomor- és bélműködés, májfunkció

● Anyagcsere

● Immunrendszer

● Csontsűrűség

● Energiaszint