Figyeljük a világot

Internetes zaklatás

Sok fiatal mobiltelefonon és az interneten él társasági életet. „De ugyanezek az eszközök tönkre is tehetik a kapcsolataikat” — jelenti ki a kanadai Maclean’s folyóirat. A „kiberzsarnokok” ugyanis e-mailben, azonnali üzenetküldés által és SMS-ben kínozzák áldozataikat. „A fiatal kanadai internetezők egynegyede a saját elmondása alapján már kapott olyan üzenetet, amelyet áthatott a mások iránti rosszindulat” — közli a folyóirat. Az effajta elektronikus zaklatásra felfigyelve a rendőrség figyelmeztetett arra, hogy az írott halálos fenyegetések bűncselekménynek minősülnek. A Maclean’s azt tanácsolja a szülőknek, hogy kérdezzék meg gyermekeiktől, kikkel és hol találkoznak a számítógépen keresztül, valamint hogy olyan látható helyre tegyék a számítógépet a lakásban, ahol könnyen ellenőrizhető, hogy mi mindent olvasnak és küldenek a gyermekek. A cikk arra inti a gyermekeket, hogy soha ne válaszoljanak, ha zaklatják őket, és soha „ne adják meg a felhasználói azonosítójukat és a jelszavukat másoknak, még a legjobb barátaiknak se”, nehogy azok továbbadják ezt a bizalmas információt.

 Több autó, több gond

„Kína a biciklik királyságából lassan autós társadalommá válik” — jelenti ki a China Daily című újság. Jelenleg minden 1000 kínaira 20 kocsi jut, világviszonylatban pedig 1000 emberre 120. Azt mondják, Kínában ugrásszerűen megnő majd a gépkocsik száma. Csen Csing-taj, az Államtanács Fejlesztési Kutató Központjának igazgatóhelyettese úgy véli, hogy a járműtulajdonosok számának növekedésével sok ember élete kényelmesebbé válik. De Csen úr a várható nehézségekről is szót ejt: „A városokban a szennyezés nagy részét nem a szén, hanem az autók okozzák majd, hacsak nem találunk valami hatékony módszert a kipufogógázok kibocsátásának korlátozására.” Néhány kínai városban már most is a járművekből származik a szén-monoxid és a nitrogén-oxidok legnagyobb része. Igyekeznek még a 2008-as pekingi olimpiai játékok előtt mérsékelni a szennyezést.

Tisztességtelen házasság

Több mint 3000 dél-afrikai nőt vettek rá csalással, hogy „menjen férjhez”, olvasható a Sowetan című johannesburgi újságban. Például egy olyan papírt íratnak alá velük, amelyet ők munkaszerződésnek vélnek, de amely igazából házassági anyakönyvi kivonat. Ez az okirat lehetővé teszi a külföldi „vőlegénynek”, hogy letelepedjen az országban. Előfordul, hogy a „menyasszony” csak akkor fedezi fel a csalást, amikor elveszett személyazonossági iratainak pótlását igényelve azt látja, hogy megváltozott a családneve, vagy amikor az igazi esküvőjén szeretné bejegyeztetni a házasságát, és megtudja, hogy már férjezettként van nyilvántartva! A „házasság” felbontása kész tortúra lehet. Ennek ellenére körülbelül 2000 asszonynak sikerült semmissé tennie a tudta nélkül létrejött házasságát. Most egy új törvény előírja, hogy a külföldi házasfelek csak öt év elteltével folyamodhatnak letelepedési engedélyért, hátha így sikerül elejét venni a csalásnak.

Ritka régészeti lelet

A Holt-tenger közelében lévő barlangokat vizsgálva a régészek olyan ékszerekre és más tárgyakra bukkantak, amelyek állítólag 2500 évesek, vagyis abból a korból valók, amikor a zsidók visszatértek a babiloni fogságból a hazájukba. A jeruzsálemi Héber Egyetemen és a Ramat Gan-i Bar Ilan Egyetemen dolgozó régészek fémdetektorokkal találták meg a tárgyakat. Az Associated Press arról tudósít, hogy a kincsek között volt egy kis bronztükör, egy ezüst fülbevaló, egy arany nyaklánc féldrágakő gyöngyökkel, egy babiloni achátmedál és egy pecsét, mely egy babiloni papot ábrázol, aki meghajol a hold előtt. „Igen ritka leletről van szó. Szinte hallatlan, akár arra gondolunk, hogy milyen gazdag, akár arra, hogy melyik korból való” — mondta Tsvika Tsuk, az Izraeli Természetvédelmi Területeket és Nemzeti Parkokat Felügyelő Hatóság vezető régésze.

Gyermekeket is fenyeget a szélütés

„Kanadában naponta legalább egy gyermek szélütést kap” — jelenti a The Vancouver Sun című újság. Gabrielle deVeber idegorvos, egy olyan adatbázis-kezelő testület vezetője, mely az isémiás szélütéses gyermekeket tartja nyilván Kanadában, azt mondja, hogy a szélütés gyermekáldozatainak azonnali kezelésre van szükségük, különben „nagyobb szélütésekre és idegi károsodásra számíthatnak”. Az újság szerint „a vérrögöket feloldó gyógyszereket a szélütés kezdetétől számított három órán belül be kell adni”. De a gyermekeknél a szélütést „gyakran tévesen epilepsziás rohamnak vagy migrénnek diagnosztizálják”. Az újság megjegyzi, hogy a szélütés tünetei „között van a zsibbadtság vagy gyengeség, különösen a test egyik oldalán, tájékozódási zavar, csökkent beszédképesség, látásvesztés, szédülés és hirtelen fellépő, erős fejfájás”. A gyermekkori szélütést kiválthatják a szívbetegség és a rák bizonyos kezelési módjai, és némelyik szakértő arra gyanakszik, hogy „a gyermekek elhízása és a magas zsírtartalmú étrend” ugyancsak kockázati tényezőnek számít.

Szennyezett ételek és italok

A Toxics Link nevű, környezettel foglalkozó szervezet egyik vizsgálata szerint a dél-ázsiai emberek veszélyes szennyező anyagokat fogyasztanak el a mindennapi ételükkel, italukkal, jelenti az indiai The Hindu című újság. A vizsgálat során alapvető élelmiszerekben, például húsban, fűszerekben és olajban betiltott anyagokat találtak, illetve olyanokat, amelyeknek a felhasználható mennyisége szabályozva van. A tudósításban az olvasható, hogy lassan lebomló, szerves szennyező anyagok, például poliklórozott bifenilek (PCB-k) kerülnek a környezetbe, „talán amiatt, hogy a [PCB-k] betiltása előtt importált, régi transzformátorokat és kondenzátorokat válogatás nélkül kidobálják”, vagy pedig olyan telepeken bocsátanak ki szerves szennyező anyagokat, ahol hajókat szerelnek szét. Más vizsgálatok során DDT-t találtak zöldségekben és szárított halban. A beszámoló szerint az efféle veszélyek csökkentését célzó nemzetközi egyezmények ellenére az anyatejben, a zsírmintákban és az emberi vérből vett mintákban magas a szennyezettségi fok a DDT, HCB, aldrin, dieldrin, dioxin, furánok és PCB-k miatt.

A fegyverek átformálják a települések arculatát

„A fegyverek, különösen a kézifegyverek annyira széles körben elterjedtek, hogy [világviszonylatban] percenként egy ember halálát okozzák, évente pedig több mint 500 000-ét” — jelenti ki a londoni The Independent című újság. „2001-ben 16 milliárd egységnyi lőszert gyártottak, ami elég lenne ahhoz, hogy a világon mindenkit kétszer lelőjenek.” Évente közel nyolcmillió lőfegyvert állítanak elő, többségüket civil használóknak. Az Amnesty International, az Oxfam és a Kézifegyverek Elleni Nemzetközi Hálózat (IANSA) közös tanulmánya rámutat, hogy „az egykor nagyjából békés települések arculatát — ahol azelőtt minden vitát ököllel vagy késsel rendeztek — átformálták a fegyverek”. Az egyik országban fizetőeszközként használják a géppisztolyokat. Egy másikban egy angoltanár, aki órákat adott egy idős hölgynek, kézigránátban kapta a fizetségét. Egy harmadik országban pedig „Uzinak és AK-nak nevezik el az újszülötteket az apjuk kedvenc géppisztolya után” — írja az újság.