Vigyázzunk a bőrünkre!

„Az emberekben nem tudatosul, hogy a nap tényleg veszélyes . . . , és roncsolhatja a bőr DNS-ét. Ha a bőrt sokszor éri ilyen károsodás, csak idő kérdése, hogy mikor jelennek meg a rákos sejtek” (dr. Mark Birch-Machin, bőrrák-specialista).

A BŐR az ember legnagyobb szerve. Egy átlagos férfi bőre mintegy 1,8 négyzetméter nagyságú, egy átlagos nőé pedig 1,6 négyzetméteres. A bőrben idegvégződések vannak, melyek érzékelik a fájdalmat, az érintést és a hőmérsékletet. A bőr a test első védelmi vonala a meleggel, a hideggel, a sérülésekkel, valamint a vegyszerekkel és a mérgező, illetve a szennyező anyagokkal szemben. Vízhatlanná és szivárgásmentessé teszi a testet. Ám a nap ellenségévé válhat a bőrnek. Hogyhogy? Hiszen napfény nélkül nincs élet.

Ez igaz. A növények — melyek nélkül nem létezhetünk — a napfény hatására növekednek. Ezenkívül egy kevés napfény serkenti a szervezetben a D-vitamin-termelődést, amely a kalcium átalakításával erősíti a csontokat. De ez nem jelenti azt, hogy ha egy kevés napfény jót tesz, akkor sok napfény még jobbat fog tenni. A nap ultraibolya (UV) sugárzást bocsát ki, amely helyrehozhatatlan kárt tehet a bőrben. Az egyik következménye a bőr korai öregedése.

A Saving Your Skin című könyv egy még nagyobb veszélyre figyelmeztet: „Az ultraibolya sugárzás roncsolja a DNS-t [azt a genetikai anyagot, amely szabályozza a sejtműködést, köztük a sejtosztódást is], elnyomja az immunválaszt, és olyan vegyi anyagokat aktivizálhat a szervezetben, amelyek beindítják a rák kialakulásához vezető láncreakciót.” A „rák” szó ijesztően hangzik. De vajon mennyire gyakori a bőrrák? Van ok az aggodalomra?

Bőrrák — Egy modern kori csapás

A The Merck Manual azt írja, hogy az egész világon ez a rák leggyakoribb fajtája. Az Egyesült Államokban minden 6. vagy 7. embernél kialakul valamilyen bőrrák. És a rákos esetek száma növekvőben van. Dr. I. William Lane a The Skin Cancer Answer című könyvben azt írja, hogy „a jelenlegi becslések szerint azoknak az embereknek a felénél, akik elérik a hatvanöt éves kort, kialakul a bőrrák valamelyik fajtája”. Évente mintegy 7500-an halnak meg az USA-ban melanomában, és az Amerikai Bőrgyógyászati Társaság szerint szaporodik az esetek száma. A sötét bőrű emberek között kevesebb a bőrrákos beteg, de ők is veszélyben vannak.

 Miért vált ekkora csapássá a bőrrák? Sok tényező közrejátszhat a rák kialakulásában, így például az, hogy a tengerszint felett milyen magasan és melyik szélességi foknál él valaki, mennyire felhős ott az ég, és milyen állapotban van az ózonpajzs. De a legnagyobb baj valószínűleg az, hogy egyszerűen túl nagy mennyiségű napsugárzás éri az embereket. Megváltozott az életmód. A tengerparti nyaralások és a természetben való kikapcsolódás, mint például a hegymászás és a síelés népszerűbbé és elérhetőbbé vált azoknak, akik négy fal között dolgoznak. Megváltozott a divat is. Míg korábban az illem azt diktálta, hogy a férfiak és a nők is hosszú fürdőruhát viseljenek, ma egyre parányibb darabokban látni a strandolókat, így a nap nagyobb felületen éri a testüket. A bőrrákos esetek száma ezzel arányosan növekedett. Vajon a sivatagok hosszú, bő ruhás, fejfedős lakói — a beduinok például — tudtak valamit, amiről mi mintha nem akarnánk tudomást venni?

Bőrrák — A veszély valós

A bőrrák három leggyakoribb fajtája a basalioma (alapsejtes bőrrák), a spinalioma (elszarusodó laphámrák) és a melanoma (pigmentsejtes rák). A basalioma és a spinalioma a bőr külső rétegében alakul ki, amely átlagosan mindössze 1 milliméter vastagságú. Ezeket a rákokat feltételezhetően az állandó napon tartózkodás okozza — mint például a kinti munkások esetében —, és majdnem kizárólag olyan testtájakon jelennek meg, amelyek szabadon vannak, így például az arcon és a kézfejen. * Rendszerint először egy kis csomó vagy seb látható a bőrön, amely növekszik, sok esetben vérzik is, és nem gyógyul be teljesen. A rák a környező szövetekre is átterjedhet. A bőrrákoknak körülbelül a 75 százaléka basalioma. Jóllehet a spinalioma előfordulása ritkább, ez a bőrrák nagyobb valószínűséggel képez áttéteket a szervezet más részeiben. Fontos, hogy a bőrrákot idejében felismerjék, mert bár a nem melanomás daganatok a bőrrák legkönnyebben gyógyítható fajtái, ha nem kezelik őket, halálhoz vezethetnek.

A bőrrákos eseteknek csupán az 5 százaléka melanoma. A melanoma is a bőr külső rétegében keletkezik. Kialakulásában az egyik fő tényező valószínűleg az alkalmankénti, erős napsütés, amilyen például egy vakációzó irodai dolgozót érhet. A melanomák körülbelül 50 százaléka anyajegyből fejlődik ki, főleg a hát felső részén és a lábszáron.

Ez a fajta bőrrák a legveszélyesebb, mert ha nem kezelik még az elején, a bőr alsó rétegét, az irhát is megtámadhatja, ahol a vér- és a nyirokerek futnak. Innen pedig gyorsan áttétet képezhet. „A melanoma paradoxonja az, hogy ha idejében kezelik, roppant könnyen gyógyítható — mondja dr. Larry Nathanson onkológus. — Ha viszont a daganat áttétes, elég makacsul ellenáll a gyógyszeres és sugárterápiás kezeléseknek.” Ezt az is bizonyítja, hogy az áttétes melanomában szenvedők mindössze 2-3 százaléka él még öt évet a rák kifejlődése után. (A 7. oldalon lévő bekeretezett részből megtudhatod, hogy mik a melanoma korai figyelmeztető jelei.)

Kiknél alakulhat ki bőrrák? Azokon kívül, akik állandóan napon tartózkodnak, vagy akiket csak alkalmanként, de erősen ér a nap, különösen vigyázzanak azok, akiknek világos a bőrük, a hajuk  és a szemük, anyajegyeik és szeplőik vannak, és a családjukban volt valakinek bőrrákja. A sötétebb bőrű emberek sokkal kevésbé veszélyeztetettek. Vajon ez azt jelenti, hogy minél jobban sikerül lebarnulnod, annál kisebb az esélye, hogy bőrrákod lesz? Nem, mert bár a barnulás azt jelzi, hogy a bőr védekezik az UV-sugárzás ellen, napozáskor a bőr megsérül, és a többszöri sérülés növeli a rák kockázatát.

A bőrrák kezelése

A daganat fajtáját, elhelyezkedését és méretét, illetve az esetleges korábbi kezeléseket figyelembe véve a bőrrák többféleképpen is kezelhető. Eltávolítható kimetszéssel vagy lekaparással, kiégethető elektromos tűvel, és alkalmazható krioterápia (fagyasztás) vagy sugárkezelés is. A beavatkozás nem könnyű, mert minden rákos sejtet el kell távolítani. Az úgynevezett Mohs-módszerrel — melynek során a kimetszés mikroszkopikus ellenőrzés mellett történik — hatékonyan el lehet távolítani a basaliomás és a spinaliomás sejteket (a betegek 95-99 százaléka meggyógyul). Ezzel a módszerrel sokkal kevesebb egészséges sejt roncsolódik, és kevésbé feltűnő heg marad a bőrön. De a beavatkozás módszerétől függetlenül lehet, hogy utána a szöveteket rekonstruálni kell.

Az USA Országos Öregedéskutató Intézete kijelenti: „Minden bőrrák gyógyítható lenne, ha még azelőtt észrevennék és megmutatnák egy orvosnak, mielőtt a rák továbbterjedne.” Ezért életbe vágóan fontos, hogy a bőrrák idejében fel legyen ismerve. De miként lehet megelőzni a rákot?

Tájékozódjunk a nap elleni védekezés lehetőségeiről

Gyermekkortól kezdve szükség van a nap elleni védekezés oktatására. A Bőrrák Alapítvány szerint a legtöbb embert 18 éves kora után körülbelül negyedannyi napfény éri egész hátralevő életében, mint azt megelőzően. A becslések szerint csak egyszer kell hogy valaki hólyagosra égjen gyermekkorában, és duplájára nő a kockázata, hogy később melanomás lesz. Ez azért van, mert 20 vagy még több év is beletelhet, mire a bőrrák kifejlődik. (Lásd a 8. oldalon lévő kiemelt részben a nap elleni védekezés módszereit.)

Ausztráliában több a bőrrákos eset, mint másutt, kiváltképp a melanoma. * Ennek az az oka, hogy az országban főleg világos bőrű észak-európai bevándorlók élnek, nagy többségük a partvidék mentén, amely tele van napsütötte strandokkal. Egy róluk készült vizsgálatból arra lehet következtetni, hogy minél fiatalabban érkezik valaki Ausztráliába, annál nagyobb a kockázata a melanomának, ami alátámasztja, hogy még gyermekkorban fontos megtanulni, hogyan védekezhetünk a nap ellen. Ausztrália kormánya elszánt kampányt indított a napsugárzás veszélyeinek az oktatására. A szlogenjük: „Kapj! Csapj! Rakj!”, azaz „kapj magadra egy pólót, csapj a fejedbe egy sapkát, és rakj magadra krémet”. Ez nem sok életmódbeli változtatással jár, de azóta csökkent a melanoma előfordulása az ausztrál fiatalok közt.

Ami a fényvédő krémeket illeti, jó, ha olyan terméket használunk, amely teljes védelmet nyújt, tehát mind az UVA-, mind az UVB-sugárzást megszűri. A krém használata a felhős napokon is fontos, mert az UV-sugarak 85 százaléka áthatol a felhőkön. A napsugarak a tiszta vízen is át tudnak hatolni. Néhány szakember legalább 15-ös faktorszámú (FF vagy SPF) fényvédő krém használatát javasolja. Ha szeretnéd tudni, hogy ez mekkora védelmet nyújt, szorozd be a 15-öt annyi perccel, ahány perc alatt általában leégsz. Legalább kétóránként újra krémezd be magad. Ezzel persze nem fog megduplázódni a védettség időtartama.

A The Skin Cancer Answer továbbá figyelmeztet,  hogy ne higgyük, hogy csak azért, mert fényvédő krém van rajtunk, teljes biztonságban vagyunk. Nincs olyan krém, amely 100 százalékos védelmet nyújtana a leégés ellen, és a bőrrákot sem lehet velük minden esetben kiküszöbölni. Sőt, közvetve még növekedhet is a bőrrák kockázata, ha valaki tovább marad a napon, csak mert fényvédő krém van rajta. „Az elővigyázatosságot semmivel sem lehet pótolni — mutat rá a könyv. — Viseljünk védőruházatot, és maradjunk fedél alatt a nap legmelegebb szakában. Ezeket a módszereket »eredményes« fegyvereknek tartják a bőrrák ellen.”

Vajon bölcs dolog kvarclámpával vagy napággyal próbálkozni? A becslések szerint csupán 20 perc a szoláriumban nagyjából négyórai napozásnak felel meg. Korábban úgy gondolták, hogy a szolárium nem veszélyes, mert a napágyak főleg UVA-sugárzást bocsátanak ki, és a tapasztalatok azt mutatták, hogy ez nem okoz leégést. Ám a The Skin Cancer Answer kijelenti: „Ma már ismeretes, hogy az UVA mélyebbre hatol a bőrbe, mint az UVB, bőrrákot okozhat, és elnyomhatja az immunrendszert.” Egy vizsgálat, melyről a The Miami Herald nemzetközi kiadása tájékoztatott, megállapította, hogy azok a nők, akik havonta egyszer vagy többször szoláriumot vesznek igénybe, „55 százalékkal növelik az eshetőségét annak, hogy melanomásak lesznek”.

Fontos tehát komoly figyelmet fordítani a nap elleni védekezésre. Ne feledd: ha ma leégsz, abból huszonegynéhány év múlva bőrrák lehet. Hogyan vívtak néhányan harcot a bőrrákkal, és mi segített nekik a küzdelemben?

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész/képek a 7. oldalon]

A MELANOMA LEGFONTOSABB FIGYELMEZTETŐ JELEI

1. ASZIMMETRIA. A fejlődőben lévő melanomás daganatok legtöbbjének szabálytalan az alakja (nem egyforma a két oldala). Egy normál anyajegy kerek és szimmetrikus.

2. SZABÁLYTALAN KÖRVONAL. A fejlődőben lévő melanomás daganatok körvonala gyakran egyenetlen, esetleg cakkozott, csipkézett. Egy normál anyajegy körvonala egyenletesebb, szabályosabb.

3. VÁLTOZÓ SZÍN. A melanoma első jele gyakran a barnás, sárgásbarnás, illetve fekete színű elváltozás. Amint a rák előrehalad, vörös, fehér és kék elszíneződés is látható rajta. Egy normál anyajegy általában egyszínű barna.

4. ÁTMÉRŐ. A fejlődőben lévő melanomás daganatok nagyobbak, mint egy anyajegy. Általában több mint 6 milliméter nagyságúra nőnek meg.

[Forrásjelzések]

Forrás: Bőrrák Alapítvány

Bőrminták: Images courtesy of the Skin Cancer Foundation, New York, NY, www.skincancer.org

 [Kiemelt rész/képek a 8. oldalon]

HOGYAN VIGYÁZHATUNK A BŐRÜNKRE?

1. Ne tartózkodjunk sokat a napon, különösen 10 és 16 óra között. Akkor a legerősebb a káros ultraibolya (UV) sugárzás.

2. Háromhavonta legalább egyszer tetőtől talpig vizsgáljuk meg a bőrünket.

3. Ha kint tartózkodunk, olyan fényvédő krémet használjunk, amely teljesebb védelmet nyújt; a faktorszám minimum 15-ös legyen. Bőven kenjük be magunkat, s tegyük ezt 30 perccel azelőtt, hogy napra megyünk, majd kétóránként ismételjük meg. (Hat hónaposnál fiatalabb gyermekek bőrére ne kenjünk fényvédő krémet.)

4. Még kiskorukban tanítsuk meg a gyermekeinket a nap elleni védekezésre, mert a bőrkárosodás, amely felnőttkorban bőrrákká alakul, gyermekkorban kezdődik.

5. Viseljünk védőruházatot: hosszúnadrágot, hosszú ujjú inget, széles karimájú kalapot és olyan napszemüveget, amely kiszűri az UV-sugarakat.