Figyeljük a világot

A kisbabák zenei érzéke

„Figyelemre méltó a csecsemőknek az a képessége, hogy már azelőtt reagálnak a zenére, hogy elsajátítanák az anyanyelvüket” — írja a Scientific American című folyóirat. A cikk szerint a csecsemők észreveszik a zenei hangok közti különbséget, és azt is, ha változik a zene üteme, illetve ritmusa. Akkor is képesek felismerni egy dallamot, ha az másik hangnemben szól. Még a mindössze két hónapos kisbabák is kellemesebbnek tartják a konszonáns (összecsengő) hangzást a disszonáns hangzásnál. „Peter Hepper, a belfasti Queen’s Egyetem munkatársa megfigyelte, hogy a szülés előtt úgy két héttel a magzatok felismerték a különbséget egy újonnan hallott szám és [egy népszerű] tévésorozat zenéje között, melyet az édesanyjuk heteken át mindennap hallott” — mondja a cikk.

 Béke a kocsiban, biztonság az országúton

„Az egy kocsiban utazók mindenáron kerüljék a veszekedéseket — figyelmeztet a németországi műszaki felügyelőség (TÜV) a Berliner Morgenpost című újság tudósítása szerint. — A vezető önkéntelenül is agresszívabbá válik a volán mögött, s emiatt megnő a baleset kockázata.” Ha a kocsi szűkös légterében „krízis” alakul ki, gyorsan elfajulhat a dolog — jegyzi meg a cikk —, főleg mert nincs hová visszavonulni. Ezért azt javasolják, hogy az együtt utazók kerüljék a kényes témákat, amelyek veszekedést válthatnak ki. Mindegyikük jól teszi, ha egy közös cél vezérelte csapat tagjának tekinti magát. A cikk ezt tanácsolja: „Még indulás előtt legyen eldöntve, hogy az elöl ülő utas miként segíthet a navigálásban, a rádióállomás beállításában, vagy a rázós helyzetekben.”

Gyógyulóban a Fekete-tenger

A Fekete-tengerben most több a delfin, a tengeri rák és a garnéla, mint korábban, és ezek az állatok általában nem viselik el a szennyezett vizet, jelenti ki egy ukrán újság, a Demokraticsna Ukraina. Még az odesszai kikötőben is újra elszaporodtak a tűhalfélék, pedig ezt a területet rendszerint a Fekete-tenger legszennyezettebb részének tartják. „A Fekete- és az Azovi-tenger ökoszisztémái hosszan tartó betegeskedés után lassan, de biztosan haladnak a felépülés felé” — mondta Borisz Alekszandrov, a Déltengeri Biológiai Intézet odesszai kirendeltségének az igazgatója. Minek köszönhető a javulás? „A kommunizmus bukásával a nehéz gazdasági helyzet miatt Oroszország, Ukrajna, Moldova, Románia és Bulgária sokkal kevesebbet tudott költeni mezőgazdasági műtrágyára, mint addig — fejti ki a Science News. — Ennek következtében a Fekete-tengerbe mosódó nitrát mennyisége az 1990-es években hirtelen lecsökkent.” Bár a Fekete-tengernek jót tett, hogy kevesebb műtrágyát használnak, „a gazdasági összeomlás vagy a csökkentett mértékű mezőgazdasági tevékenység nem jó stratégia a [tengeri] holt zónák terjedésének a féken tartására” — írja a Science News. Laurence Mee professzor, aki az angliai Plymouthi Egyetemen a tengerek és tengerpartok fenntartásának irányelvein dolgozik, másik megoldást javasol: „Meg kellene tanulnunk egy kicsit okosabban művelni a földjeinket, hogy korlátozzuk a tengerbe mosódó tápanyagok mennyiségét.”

Szennyvízzel öntözött földek

„A világ összes, gazdaságilag hasznos növényének az egytizedét szennyvízzel öntözik” — számol be a Der Standard című osztrák napilap. Sokfajta haszonnövényt termesztenek ezzel a módszerrel, így paradicsomot és kókuszdiót is. „A szennyvíz általában nincs megtisztítva, a nagyvárosokból egyenesen az öntözőrendszerbe ömlik” — írja az újság. Az újság szaktekintélyként Chris Scottot, a Srí Lankán lévő Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet munkatársát idézi, aki ezzel magyarázza a helyzetet: „A gyorsan növekvő nagyvárosok közelében sok helyütt csak így tudják elejét venni a vízhiánynak.” Világszerte körülbelül 20 millió hektárnyi szántóföldet kénytelenek a gazdálkodók szennyvízzel locsolni, mivel az nemcsak hogy ingyen műtrágyát szolgáltat, de sokszor nincs is másmilyen víz, vagy csak ilyenre futja nekik, írja a cikk.

Embercsempészet

„A kábítószer- és a fegyverkereskedelem után most az embercsempészet a nemzetközi bűnszervezetek harmadik legnagyobb bevételforrása: úgy 6-9 milliárd dollárt keresnek vele évente” — jelenti a The Miami Herald nemzetközi kiadása. Egy sajtótájékoztatón, melyet a közelmúltban tartottak Mexikóvárosban, John Miller — az USA Külügyminisztériumában az embercsempészet nyomon követésére és megfékezésére felállított hivatal vezetője — azt mondta a riportereknek, hogy évente mintegy 17 500 embert csempésznek be az Egyesült Államokba, az egyharmadukat Mexikóból vagy Mexikón keresztül. „Nem az illegális bevándorlókról beszélek, hanem olyan férfiakról, nőkről és gyermekekről, akikre rákényszerítik, hogy rabszolga módjára éljenek” — mondta John Miller. A szexuális kizsákmányolás és kényszermunkaerő-biztosítás céljából folytatott emberkereskedelmet „a XXI. század egyik legégetőbb emberi jogi kérdésének” nevezte.

A nap és a terhes nők

„A terhes nők szervezetében lévő D-vitamin-mennyiség vizsgálatakor rájöttek, hogy aggasztóan sok nőnek vészesen alacsony a D-vitamin-szintje; még a magzatnak is baja lehet miatta” — számol be a The Sun-Herald című ausztrál újság. A D-vitamin-hiányos csecsemőknek görbén nőhet a lábuk, eszméletvesztéssel járó rohamok léphetnek fel náluk, és az angolkór nevű csontbetegségre is hajlamosabbak. Egy vizsgálat, melyet a sydneyi St. George Kórházban végeztek el 1000 terhes nőn, kimutatta, hogy „minden 10. világos bőrű, és minden 5. sötét bőrű nő D-vitamin-hiányban szenved”. A megoldás egész egyszerűnek tűnik. Az ember a D-vitamin-szükségletének úgy a 90 százalékát a bőrét érő enyhe napsütés útján állítja elő. „A legtöbb nőnek csak mintegy 10 percnyi napsütésre [van szüksége] naponta, vagy úgy egyórányira hetente ahhoz, hogy elég D-vitamin legyen a szervezetében” — írja az újság.

A sport beteggé teheti a nőket

Azoknál a nőknél, akik rendszeresen végeznek nagyon megerőltető testmozgást, csontritkulás, táplálkozási zavarok és amenorrhoea (a menstruáció kimaradása) alakulhat ki, jelentette a Folha című brazil újság. Turíbio Leite de Barros Neto, a São Paulo-i Egyetem Általános és Sportorvosi Központjának koordinátora kijelentette: „Az az optimális, ha egy nőnek 10 százalékkal több a testzsírja, mint egy férfinak. Más szavakkal nem szabadna, hogy egy nő testzsírja 15 százalék alá süllyedjen.” Ha ez megtörténik, a szervezetnek nehéz előállítania azokat a hormonokat, amelyek szabályozzák a havi ciklust, és a csontokban kevesebb kálcium halmozódhat fel, ami csontritkuláshoz vezet, írta a Folha.