Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mi viszi az embereket bolti lopásra?

Mi viszi az embereket bolti lopásra?

Mi viszi az embereket bolti lopásra?

„Nem tekintem lopásnak, inkább az anyagi erőforrások újrafelosztásának, amire égetően szükség van” (AZ ANGLIKÁN EGYHÁZ EGYIK LELKÉSZE).

HA HINNI lehet a legendának, Robin Hood feljogosítva érezte magát a lopásra. Az angol néphagyomány szerint kifosztotta a gazdagokat, és a zsákmányt odaadta a szegényeknek. Az előbb idézett lelkész is úgy vélte, hogy a szegénység felhatalmaz a lopásra. Ezt mondja az áruházi szarkákról: „Százszázalékosan együtt érzek velük. Sőt, azt gondolom, hogy teljesen jogos, amit tesznek.” Szerinte a nagyáruházaknak évente egyszer meg kellene engedniük, hogy a szegények fizetség nélkül bármit elvihessenek a polcaikról.

Sok bolti tolvajt azonban nem a szegénység vezérel. A japán rendőrség letartóztatott két rendőrt áruházi lopásért. Az Egyesült Államokban egy nonprofit élelmezési szövetkezet egyik igazgatósági tagját érték tetten lopás közben a szövetkezet üzletében. Olyan tizenévesek, akiknek van zsebpénzük, gyakran lopnak olyasmit, amire nincs is szükségük. Mi indítja ezeket az embereket a tolvajlásra?

„Olyan jó érzés!”

Izgalom. Félelem. Hatalom. Az előző cikkben említett két lányhoz hasonlóan, néhányaknak, akik bolti lopásra adják a fejüket, bőven kijut ezekből az érzésekből. Újra meg újra lopnak, hogy újból átéljék ezt a túlfűtött kedélyállapotot. Egy nő az első lopása után ezt mondta: „A torkomban dobogott a szívem. Nem értek tetten. Majd kiugrottam a bőrömből!” Többszöri lopást követően így beszélt az érzéseiről: „Szégyelltem magam, de fel voltam villanyozva. Úgy éreztem, hogy tele vagyok energiával. Amiatt, hogy loptam, és nem kaptak el, azt képzeltem, hogy óriási hatalmam van.”

Egy fiatal férfi, Hector * felhagyott a lopással, de elmondja, hogy még több hónappal később is kényszert érzett arra, hogy elemeljen valamit. „Ott kísértett az érzés, mint egy függőség. Ott vagyok az üzletben, látom a rádiót a kirakatban, és arra gondolok: »Milyen könnyű lenne elemelni. Meg tudnám csinálni, és nem kapnának el.«”

Néhányaknak, akik az érzelmeik hatására lopnak az üzletekben, nincs is szükségük az elemelt holmira. Egy indiai újság ezt írja: „A pszichológusok szerint a tiltott dolgok megtevésének izgalma sarkallja ezeket az embereket . . . Egyesek még vissza is viszik a lopott holmit.”

Más okok

Tízmilliókat sújt depresszió. Ezek a személyek helytelen tettekkel vezetik le a depressziójukat, például bolti lopással.

Volt egy 14 éves lány, akinek rendezettek voltak a családi körülményei, és a családja jól állt anyagilag. Bár ez a kamaszlány kedvező helyzetben volt, reménytelenség töltötte el. „Nem tudtam szabadulni ettől az érzéstől” — mondta. Inni és kábítószerezni kezdett. Egy nap lopáson kapták, azután kétszer megpróbált öngyilkos lenni.

Ha egy amúgy rendesen viselkedő fiatal egyik napról a másikra bolti lopásra adja a fejét, a szüleinek fontolóra kell venniük, hogy nem érzelmi viharok állnak-e a háttérben. Dr. Richard MacKenzie, a kamaszkorú fiatalok egészségi problémáinak a specialistája, kijelentette: „Úgy vélem, hogyha a gyermek viselkedésében bármiféle szokatlan sajátosságra lesz figyelmes a szülő, mindaddig nem szabad kizárnia a depressziót, míg be nem bizonyosodik az ellenkezője.”

Néhány fiatal a társaitól jövő nyomás hatására lop, mivel talán így válhat egy baráti kör tagjává. Másoknak a tolvajlás az unaloműzés eszköze. A „hivatásos” tolvajok a megélhetésükért lopnak. Bármi vigyen is valakit a lopásra, a naponta eltulajdonított tárgyak értéke több százmillió forintnak megfelelő összegre rúg. Valakinek pedig fizetnie kell.

[Lábjegyzet]

^ 7. bek. Néhány nevet megváltoztattunk a cikksorozatban.

[Kiemelt rész az 5. oldalon]

KLEPTOMÁNIA

„Tizenéves korom óta emelek el dolgokat a boltokból — mondja Maria. — Egyre nagyobb késztetést éreztem a lopásra, s végül már naponta 500 dollár értékű holmit lopkodtam össze.

Nem szeretek lopni, de a belső kényszer rettentő erőssé válik. Tényleg meg akarok változni.” Mivel annyira nehezen uralható a lopásra való indíttatása, Maria azt gyanítja, hogy kleptomániás.

A „kleptománia” szót így határozhatnánk meg: „Kóros lopási hajlam; [amely] elsősorban nem anyagi motivációjú.” Nem egy egyszerű függőséget takar, hiszen a jelek azt mutatják, hogy összetett érzelmi problémák idézik elő.

Néhányan helytelenül kleptomániásnak nevezik az alkalmanként lopó személyeket, ám az orvosok szerint kevés igazi kleptomániás van. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság azt mondja, hogy a bolti tolvajok kevesebb mint 5 százaléka szenved ebben a rendellenességben. Tehát körültekintéssel kell használni a „kleptomániás” jelzőt. Lehetnek más okok is, ami miatt valaki lop.

[Kép az 5. oldalon]

A gondos szülők igyekeznek megtudni, hogy miért adta a gyermekük lopásra a fejét