„Mintha csak tervezve volna”?

Volt már alkalmad megfigyelni az éjszakai égboltot egy teleszkópon keresztül? Ha megkérdezel olyanokat, akik ezt megtették, sokuk azt fogja mondani, hogy még mindig emlékszik arra, amikor először pillantotta meg a Szaturnuszt. A látvány szinte meghökkentő. A végtelennek tűnő feketeségben, számtalan tündöklő csillag közt egy fényes égitest, melyet lapos, elegáns gyűrűk koszorúznak.

Mik ezek a gyűrűk? Amikor a csillagász Galilei 1610-ben kézzel készített teleszkópjával első ízben megvizsgálta a Szaturnuszt, a homályos képen, amit kapott, a bolygó úgy nézett ki, mintha fülei lennének: egy közbülső égitestet látott két kisebbel közrefogva. Ahogy teltek az évek és tökéletesedtek a teleszkópok, a csillagászok szeme előtt kirajzolódtak a gyűrűk, de abban még mindig nem tudtak megegyezni, hogy mi alkotja őket. Sokuk azt állította, hogy a gyűrűk tömör, szilárd korongok. Csak 1895-ben sikerült meggyőző bizonyítékkal alátámasztaniuk, hogy a gyűrűket számtalan kő- és jégdarab alkotja.

A The Far Planets című könyv kijelenti: „A Szaturnusz gyűrűi — milliónyi jeges törmelék alkotta keskeny csíkok — a Naprendszer legkülönlegesebb csodái közt említhetők. Irdatlanul nagy ez a ragyogó glória: valamivel a bolygó légköre felett kezdődik, és 400 000 kilométerre nyúlik ki a világűrbe. Külső pereme olyan ritka, hogy alig lehet kivenni. Az is döbbenetes, hogy a glória átlagosan mindössze 30 méter vastag.” Azóta, hogy 2004 júniusában a Cassini—Huygens űrszonda megérkezett a Szaturnuszhoz, és adatokat meg képeket küldött vissza a földre, a csillagászok még több információhoz jutnak a gyűrűk százainak bonyolultságáról.

A Smithsonian folyóirat egyik közelmúltban megjelent száma kijelentette: „Olyan a Szaturnusz, mintha csak tervezve volna, mégpedig matematikai pontossággal.” Mi is osztjuk az író álláspontját, de csak találgatni tudunk, hogy miért a feltételes mód. Ez a szemrevaló bolygó valójában csak egy a között a számtalan égitest között, amelyre ráillik ez a több ezer éve feljegyzett ihletett leírás: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét; keze művéről ad hírt az égboltozat” (Zsoltárok 19:1).

[Képek forrásának jelzése a 31. oldalon]

Háttér: NASA, ESA and E. Karkoschka (University of Arizona); kis képek: NASA and The Hubble Heritage Team (STScl/AURA)