Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Gyere velünk a Man szigetre!

Gyere velünk a Man szigetre!

Gyere velünk a Man szigetre!

AZ ÉBREDJETEK! NAGY-BRITANNIAI ÍRÓJÁTÓL

HOVÁ menj, ha óriáscápákat akarsz látni? Nos, az egyik legjobb cápafigyelő hely Man szigetétől nem messze, az Ír-tengerben van. Az Angliától, Írországtól, Skóciától és Walestől nagyjából egyenlő távolságra levő Man sziget látogatói kihajóznak a tengerre, hogy láthassák ezeket a szelíd, öttonnás halakat egyetlen táplálékukon, a planktonokon csemegézni. Ez itt „tökéletes hely az ökoturizmushoz” — közli Bill Dale helyi természetkutató.

Mit mondhatunk magáról a szigetről? Ötszázhetven négyzetkilométernyi terület zöldellő völgyekkel, barna, mocsaras pusztákkal, tavakkal és folyókkal, festői öblökkel, sziklákkal és szaggatott partvonallal. Hetvenezer ember otthona. Gyere, fedezzük fel együtt a Brit-szigetek e történelmi helyének néhány kincsét!

Turisztikai érdekességek

A gazdag múltú Man sziget látogatói gyakran az itt honos macskákat szeretnék szemügyre venni. Ennek a szokatlan fajnak macskapofája van, a hátsó lábai azonban jóval hosszabbak, mint a mellsők, így az állat testtartása nyúlszerű. És farka sincs. Bár az állat leszármazásáról nincsenek biztos adatok, azt mondják, hogy évszázadokkal ezelőtt a tengerészek kismacskákat hoztak a szigetre Ázsiából — ahol léteznek farkatlan macskák —, és így honosodott meg a Man szigeti fajta.

Egy másik élmény az évente megrendezett Man Szigeti Turistatrófea motorverseny. A versenyzők több mint 60 kilométeres távot tesznek meg főútvonalakon. Az első versenyen, 1907-ben, a leggyorsabb versenyzők átlagsebessége nem haladta meg a 65 kilométer/órát. Ma a győztesek több mint 190 kilométeres óránkénti átlagsebességgel száguldanak. Természetesen ez a sportág veszélyes, és az évek során több motorversenyző is halálos balesetet szenvedett.

A múlt szép emlékeit idézik a sziget fővárosában, Douglasben a sétányon ingázó lófogatok, és a 24 kilométeres távon közlekedő gőzvasút is. Ennyi maradt meg a keskeny nyomtávú sínpályából, amely egykor az egész szigetet behálózta. A Man Szigeti Villanyvasút járatai valamivel több mint 100 éve közlekednek; néhány szerelvény még ma is felkapaszkodik a Snafellre, a sziget legmagasabb csúcsára, leküzdve a több mint 600 méteres szintkülönbséget.

A Nagy laxey-i vízikerék

Az ólom, az ezüst és a cink szerepet játszott a sziget fejlődésében, főleg a Nagy Laxey-i Bánya történetében. A Nagy laxey-i vízikerék — mely 1854-ben készült — hatalmas, fenséges mivoltával építőinek, a Viktória korabeli mérnököknek a zsenialitását és a kerék tervezőjét, egy helyi kerékgyártó fiát, Robert Casementet dicséri. A vízikerék átmérője több mint 20 méter, és a működtetéséhez fentről, a hegyoldalból egy víztározó szolgáltatta a gravitáció hatására a vizet. A kerék annak idején két és fél kört tett meg percenként, s közben 950 liter vizet hozott fel 360 méter mélyről, így a víz nem öntötte el a bánya aknáit. A mintegy 180 méternyi rúdrendszerhez erősített forgattyúkar hozta működésbe a bányában üzembe helyezett pumpaszerkezetet. Csak a tengelye tíz tonnát nyomott.

A kerékház déli falán egy 2 méter átmérőjű embléma, a „Man sziget három lába” látható öntöttvasból. Mi az eredete és jelentősége ennek az emblémának, mely ma a sziget jelképeként szolgál?

A „Man sziget három lába” 1246 után tűnt fel a kiváltságlevelek pecsétjein mint a sziget hivatalos jelképe. Az alakzat egy i. e. hatodik századi görög vázán látható, és rokonságban van a görögkereszttel, vagyis a horogkereszttel. Általánosan elfogadott az az álláspont, miszerint az embléma a nap sugarait jelképezi, és a napimádattal kapcsolatos. Hogyan jutott el ez a jelkép a Man szigetre? Talán a Szicíliával folytatott kereskedelem által érkezett a Földközi-tenger vidékéről a szigetre, ugyanis Szicíliában is használatos volt ez az embléma. De az is lehet, hogy a vikingek érméin látták meg először. A mai formáját, tehát a fegyverzetbe öltöztetett három lábat, Man szigetének későbbi királyai hagyták jóvá.

Változatos történelem

A rómaiak i. sz. 43-ban elfoglalták Angliát, és úgy 400 évig ott is maradtak, de a Man sziget — melyet Julius Ceasar Monának nevezett — nem keltette fel az érdeklődésüket. A IX. században a vikingek vették birtokba a szigetet, és egészen a XIII. század közepéig ők uralták. Ezek a bátor skandináv felfedezők úgy gondolták, hogy a sziget jó lesz bázisnak, ahonnan lebonyolíthatják a kereskedelmüket, és támadást indíthatnak a szomszédos területek ellen. Ez idő alatt jött létre a Tynwald, a sziget parlamentje. Ezt tartják a világ legrégebbi, megszakítás nélkül működő parlamentjének. *

A későbbiekben Man szigete előbb skót, majd walesi, ír, angol, illetve norvég fennhatóság alá került. Végül 1765-ben a brit parlament megvásárolta a szigetet. Ma egy alkormányzó-főparancsnok áll az élén, aki a brit királynő személyes képviselője. A sziget önálló kormányzattal rendelkező brit koronabirtok, s mivel off-shore (területen kívüli) pénzügyi központ, így némi függetlenséget élvez. Saját levélbélyegei vannak, és saját pénzérméket, illetve bankjegyeket használnak, melyek árfolyama megegyezik az angol pénzével.

Man sziget kelta múltja

A sziget ősi nyelve a manx, amely a hatalmas indoeurópai nyelvcsalád kelta ágához tartozik. Az ír kelta nyelvből fejlődött ki, és a skóciai keltával is rokonságban áll. Körülbelül 100 évvel ezelőtt valaki ezt mondta a manx nyelvről: „Halálra ítélt nyelv; egy jéghegy, mely déli vizek felé sodródik.” És igaza is lett. Az utolsó manx anyanyelvű ember 1974-ben 97 évesen meghalt. De a nyelvet a sziget egyik örökségeként tartják számon, és ma ismét tanítják az iskolákban.

Az ír kelta és a skóciai kelta nyelvvel ellentétben a manx egészen 1610-ig kizárólag beszélt nyelv volt. Egy 1707-ben kiadott anglikán imakönyv volt az első manx nyelvű könyv. Ezt rövid időn belül más kiadványok követték.

1763-ban már nagyon sürgették egy manx Biblia kiadását, mivel akkoriban a sziget lakóinak kétharmada csak ezt a nyelvet beszélte. Azt megelőzően, 1748 óta — felszerelések és szakemberek hiányában — apránként jelentek meg a Biblia egyes könyvei manx nyelven. 1775-ben a papság számára negyven példányban kinyomtatták a teljes Bibliát, majd 1819-ben a nagyközönségnek is közreadtak további 5000 példányt. Hogyan fogadták a Bibliát az emberek? Egy nő ezeket a szívbe markoló szavakat mondta, amikor a fia első ízben olvasott fel neki a manx nyelvű Bibliából: „Mindeddig sötétségben éltünk.”

Huszonöt férfi működött közre ennek a Bibliának a lefordításban. Az angol nyelvű King James Version 1611-es kiadását vették alapul, és néhányuk a Septuagintát, a Héber Iratok görög nyelvű fordítását is fel tudta használni. Az isteni név ugyanaz, mint az angolban: Jehovah *. W. T. Radcliffe fején találta a szöget, amikor 1895-ben azt írta, hogy az új Biblia „a tudást magasztalja, és egyetlen tanult szigetlakó sem fogja alábecsülni”.

A keresztényiség ma

A Biblia iránti tisztelet ma is erőteljes a szigeten, és a helyiek jól ismerik Jehova Tanúit a bibliaoktató munkájukról. A legújabb Királyság-termük 1999 májusában épült egy gyönyörű helyen Douglasben, a Belmont domb lábánál. Miután a terem felépült — mindössze hat nap alatt, önkéntesek keze által, akik mind egy szálig Jehova Tanúi voltak —, az Isle of Man Examiner című újságban megjelent egy cikk, amely ezt írta: „Ez egy kisebb csodának is beillene.”

Ha lehetőséged nyílik ellátogatni erre a kedves szigetre, biztos lehetsz afelől, hogy a szelíd helybeliek emlékezetessé és élvezetessé fogják tenni az ott töltött időt számodra. Egy dolgot viszont tarts észben, ha a sziget lakóival beszélgetsz: amikor „a központi szigetről” beszélnek, Man szigetére gondolnak; Anglia „csak a másik sziget”.

[Lábjegyzetek]

^ 14. bek. Két másik parlament, a feröeri Løgting és az izlandi Alting megalakulása korábbra tehető ennél, de egyik sem funkcionált folyamatosan.

^ 20. bek. Az isteni név mind az ír, mind a skóciai keltában Yehobhah, a walesi nyelvben pedig Jehofah.

[Térkép a 14. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

ÍRORSZÁG

SKÓCIA

ANGLIA

WALES

Ír-tenger

MAN SZIGET

[Kép a 15. oldalon]

A Man Szigeti Villanyvasút egyik kocsija

[Kép a 15. oldalon]

A Nagy laxey-i vízikerék

[Kép a 14–15. oldalon]

Man szigeti gőzvasút

[Kép a 15. oldalon]

A Man szigeti farkatlan macska

[Kép a 16. oldalon]

Óriáscápa

[Kép a 16. oldalon]

A tengerpart a peeli dombról

[Kép a 16–17. oldalon]

A peeli öböl, háttérben a kastéllyal

[Képek forrásának jelzése a 15. oldalon]

Minden fotó, kivéve az embléma középen: Copyright Bill Dale, IsleOfManPhotos.com

[Képek forrásának jelzése a 16. oldalon]

Cápa: The Basking Shark Society; jobb oldali kis kép és háttér: Copyright Bill Dale, IsleOfManPhotos.com