A játékok múltja és jelene

PÉTER * a játszótársaival boldogan figyeli, hogyan pattog a madzagdarabokból összetekert labdájuk. Lelkesen focizni kezdenek vele. Márkot teljesen lenyűgözi, ahogyan a kisautója engedelmeskedik a kezében tartott távirányítónak. Könnyedén tudja előre- vagy hátrafelé irányítani. Otthon Adrienn és a kis barátnői ruhát és cipőt adnak a játék babájukra, és közben arról beszélgetnek, hogyan fognak majd öltözködni, ha felnőnek.

Mi a közös ezekben a gyerekekben? Az, hogy játékaik vannak, melyekkel órákon át el tudnak játszani. Olykor egy játék, mint például egy kedvenc plüssmaci, már csecsemőkortól a gyermek elválaszthatatlan társa lesz. A kis kedvenc talán még a családi fotóalbumban is helyet kap. De honnan származnak a játékok? Miért olyan fontosak a gyerekeknek?

A játékok eredete

Az egyik enciklopédia ezt írja: „Játékok már réges-régóta vannak, és sokféle kultúrából származnak. Nagyon különbözőek lehetnek, a legegyszerűbbtől a legbonyolultabbig, az egyszerű bottól, amelyet a gyerekek meglovagolnak, egészen a kifinomultan megtervezett, összetett gépekig.” Tehát minden tárgy, amivel szórakozni vagy játszani lehet, az játék. És mivel az  ember természetéből fakadóan szeret szórakozni, szinte biztos, hogy a játékok egyidősek az emberiséggel.

Például játék babákra — vagy legalábbis azok részeire — bukkantak olyan országokban, mint az ókori Babilónia és Egyiptom. A játék babák feltehetően a legősibb játékok. A labda szintén ősi játék. Bár nem tudhatjuk, mikor játszottak először labdával, egy ókori egyiptomi gyermeksírban olyan kőbábukat találtak, melyekhez kőlabdát gurítottak egy golyójátékban.

A kőből készült jojó már több mint 3000 évvel ezelőtt létezett Görögországban, és a bizonyítékok azt sejtetik, hogy az ókori Kínában is játszottak ezzel a játékkal. A római gyerekek elefántcsontból készült bábukkal és olyan geometriai alakzatokkal játszottak, melyeket össze kellett rakni. A görög és római fiúk kis kocsikkal is játszottak, ami azt mutatja, hogy a közlekedési eszközökről mintázott játékok már sok-sok éve népszerűek. Egy múzeumban egy korai mexikói kultúrából származó, kerekeken álló agyag állatfigurát láthatunk, mely szintén játék lehetett. Érdekes, hogy abból a kultúrából semmilyen más kereket nem találtak. A középkorban ovális vagy kerek labdákat készítettek az állatok felfújt húgyhólyagjából. Napjaink futballjához hasonlóan ezeket is rugdosták, vagy kézben vitték a kapu felé.

Később, a XVIII. századi Angliában oktatási célból kirakós játékokat készítettek, melyek a XX. század elején nagyon közkedveltté váltak. Nem sokkal ezután a zsírkréták is kezdtek népszerűek lenni. Csak az Egyesült Államokban egyetlen cég több mint százmilliárd zsírkrétát gyártott. Láthatjuk, hogy néhány modern játékunk eredete a régmúltba nyúlik vissza, és fontos szerepet játszik az emberek életében.

Miért fontos a játék?

„A játék minden gyermek természetes tevékenysége. Sok lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermekek tanuljanak, és fizikailag, elmebelileg, valamint szociálisan fejlődjenek. Ha a játszás a gyermek munkája, akkor a játékok a gyermek munkaeszközei, és a megfelelő játékok segítenek neki, hogy jó munkát végezzen.” Így jellemezte a játékok fontosságát egy kormány által készített útmutató Amerikában, mely a megfelelő játékok kiválasztásáról szólt.

Természetesen leginkább azért oly népszerűek a játékok, mert jó velük játszani. De az sem elhanyagolható, hogy hozzájárulnak a gyermek fejlődéséhez. Gondold végig a következőket: Amikor egy gyerek meglök egy kisautót, fejleszti a mozgásképességét. Ha ugrókötelezik, az javítja a koordinációját. Amikor egy lábra áll, hogy belerúgjon egy labdába, vagy biciklizik, megtanul egyensúlyozni. Amikor kockákból épít valamit, vagy rajzolgat, megtanulja a kifinomultabb mozdulatokat.

Mit mondhatunk a gyermekek értelmi képességeiről? A nyelvi készségük fejlődik, ha játék közben énekelnek, vagy mondókát mondanak, például amikor ugróköteleznek vagy fogócskáznak. Amikor a gyermek építőkockából alkot valamit, követi egy játék útmutatásait, kirakós  játékkal bíbelődik, eljátszik különböző történeteket, vagy különféle ruhák felöltésével mások szerepébe bújik, az a gondolkodó- és alkotóképességét is serkenti. Ugyanez történik, ha valamilyen hangszeren játszik vagy kézműveskedik.

Nem kevésbé fontos az sem, hogy a játék során — például amikor egy labdajátékhoz csapatokba szerveződnek — a gyermekek elsajátíthatják a szociális készséget, vagyis hogy hogyan ápoljanak kapcsolatot másokkal. Dr. Bruce Duncan Perry ezt mondja: „A gyermek kezdi megérteni a körülötte lévőket, és talán jobban beleéli magát a helyzetükbe, kevésbé lesz énközpontú. A gyermekek, amikor együtt játszanak a társaikkal, elsajátítják a társadalmi szabályrendszert, beleértve ebbe azt is, hogyan uralkodhatnak magukon, és hogyan dolgozhatják fel a kudarcaikat mások társaságában.”

A gyerekek a játékok segítségével azt is utánozzák, amit a felnőttektől látnak. A görög filozófus, Arisztotelész ezt mondta: „Az utánzás veleszületett tulajdonsága az embernek gyermekkorától fogva.” Igen, a gyerekek a játékaik által sok mindennapos tevékenységet utánoznak, és így meg is tanulnak. Könnyen magunk elé tudunk képzelni egy kislányt, aki a babáját álomba ringatja, éppen úgy, ahogy majd évekkel később teszi azt egy igazi kisbabával. Vagy talán eljátssza, hogy ételt készít, amit majd a kis barátaival fog megenni. Ehhez hasonlóan a fiúk is körbe-körbe mennek az „autójukkal”, még a motor hangját is utánozzák, így készülve fel a valódi vezetésre. Ám vannak bizonyos szempontok, melyeket figyelembe kell venned, amikor játékokat választasz a gyermekeidnek. Miért?

 Válogasd meg a játékokat!

„A mai játékok erőszakos, vad gondolkodást mozdítanak elő a társadalomban” — olvasható a londoni The Daily Telegraph című újságban. Bár ez az állítás nem minden játékra igaz, ma minden eddiginél kevesebb hagyományos játékkal találkozunk, és egyre több a „torz, izmos bábu . . . agresszív külsővel” — jegyzi meg a La Jornada című mexikói újság egyik cikke. Ugyanez a cikk idézi Patricia Ehrlichet, a Xochimilcói Autonóm Egyetem tanárnőjének és kutatójának a szavait, aki elmondta, hogy a kereskedelemben lévő sok játék az uralkodás eszméjét támogatja, melyben az erő, agresszió, hatalom, behódolás és félelem kap hangsúlyt.

Az Egyesült Államokban az Iskolai Pszichológusok Országos Egyesülete megerősítette, hogy az erőszakot éltető játékok „rossz hatással lehetnek a gyermekek tanulási képességére és fejlődésére, valamint más káros következményei is vannak”. Vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az erőszakos video- és számítógépes játékok agresszív viselkedéshez és bűnözéshez vezethetnek. Ezért minden felnőttnek, aki gyermekekért vállal felelősséget, jól meg kell fontolnia, hogy milyen játékokat választ. (Lásd a 26. oldalon lévő  kiemelt részt.)

A modern technikai vívmányoknak köszönhetően mindenféle bonyolult játékot lehet ma kapni. Ám elképzelhető, hogy az áruk meghaladja a családi költségvetés kereteit, vagy a gyerekek hamar megunják őket. De az is lehet, hogy egyszerűen nem valók a gyerekeknek. Leanne, egy Ausztráliában élő anyuka, aki egyedül neveli öt gyermekét, megjegyzi: „Az idősebb fiaimra hatással vannak a reklámok, és gyakran drága számítógépes játékok miatt nyaggatnak. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy több órán át remekül szórakoznak és közben mozognak, ha az udvaron játszanak egy filléres ütővel meg egy gumilabdával. Az a tapasztalatom, hogy az egyszerű játékok a legtartósabbak, és ezek tudják a leginkább megmozgatni a gyerekek fantáziáját.”

Miért ne készítenéd el a saját játékaidat?

Ha gyerek vagy, és nem engedhetitek meg magatoknak a legújabb játékokat, akkor használd a kreativitásod és a fantáziád. Meglátod, mennyi örömöd lesz! A világ sok részén a hozzád hasonló gyerekek saját maguk készítik a játékaikat.

Nézd meg a képeket az előző oldalon! Ugye szerinted is jól mulatnak ezek a gyerekek? Az ilyen „autókat” nem olyan könnyű összeállítani. Régi drótokat kell gyűjtened, és megfelelő formájúra kell hajlítanod őket. Keréknek megteszi a gumiból vagy műanyagból kivágott kerek lapocska. Mit szólsz ehhez a vonathoz, amelyik üdítős- és tejesflakonokból készült? Vagy hogy tetszik az a fadarabokból álló teherautó? Néha még közlekedni is lehet ezekkel, például nézd ezt a házilag készített afrikai rollert! Ezek a gyerekek tudják, hogy a játékoknak nem kell drágáknak lenniük ahhoz, hogy jól lehessen velük szórakozni. Már az elkészítésük is jó móka. Miért ne próbálnád ki te is?

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/kép a 26. oldalon]

 Egy jó játék . . .

● a gyermek korához, képességeihez és fizikai felépítéséhez mérve megfelelő és biztonságos;

● jól bírja az igénybevételt és tartós (a gyerekek hajlamosak mindent szétszedni);

● elég vonzó és érdekes ahhoz, hogy lekösse a gyerek figyelmét;

● serkenti a gyerek kreativitását és fantáziáját;

● megfizethető;

● nem mérgező.

[Kiemelt rész/kép a 27. oldalon]

Hogy elkerüljük a játékokkal járó veszélyeket . . .

● a nagyobb gyerekek játékait tartsuk olyan helyen, ahol a kisebbek nem férhetnek hozzá;

● gondosan olvassunk el minden biztonsági címkét és útmutatót, ha lehet, a gyermekkel együtt;

● tanítsuk meg a gyermekünknek és a játszótársainak, hogy hogyan kell használni és elrakni a játékokat;

● óvakodjunk a zajos játékoktól, melyeknek a hangja már káros lehet;

● időnként ellenőrizzük a játékokat, mert sokszor előfordul, hogy egy sérült játékot meg kell javítani, vagy éppen azonnal ki kell dobni;

● a különösen veszélyes darabokat, mint például a célba dobó és elektromos játékokat, valamint a hegyes eszközöket csak nagyobb gyerekek használják, felnőtt felügyelete mellett;

● tartsuk távol a kicsiktől az olyan játékokat, melyeknek a kisebb részeit le lehet nyelni.

[Kép a 24. oldalon]

Oroszlán és sündisznó guruló talpakon, mely az i. e. II. évezredből származik, Iránból

[Forrásjelzés]

Oroszlán és sündisznó: Erich Lessing/Art Resource, NY

[Kép a 25. oldalon]

Agyagból készült baba körülbelül i. e. 600-ból, Itáliából

[Kép a 25. oldalon]

Facsiga körülbelül i. e. 480-ból, a klasszikus korból Görögországból

[Kép a 25. oldalon]

Csuhébaba a gyarmatosított Amerikából

[Kép a 25. oldalon]

Zsírkréták az 1900-as évek elejéről az Egyesült Államokból

[Képek a 26. oldalon]

Gyerekek a házilag készített játékaikkal

[Képek forrásának jelzése a 25. oldalon]

Agyagbaba: Erich Lessing/Art Resource, NY; fent: Réunion des Musées Nationaux/ Art Resource, NY; csuhébaba: Art Resource, NY