Figyeljük a világot

Megváltozhatnak a nehezen kezelhető gyermekek

„Az általános iskolában még nehezen kezelhető gyermekek közül sokan kinövik a problémájukat, és jó magaviseletű tizenévesekké válnak” — jegyzi meg a The Sydney Morning Herald. Az Ausztráliai Családfigyelő Intézet nyomon kísérte 178 gyermek fejlődését, akiket 11 vagy 12 éves korukban a következő tulajdonságok közül három vagy több jellemzett: „erőszakosság, együttműködésre való képtelenség, önuralomhiány, rövid ideig tartó koncentrálóképesség, hiperaktivitás, változékony vagy mélabús hangulat.” Hat évvel később közülük 100-nak a viselkedése „szinte teljesen azonos volt a viszonylag könnyen kezelhető fiatalokból álló kontrollcsoport” viselkedésével. Mi segített nekik megváltozniuk? „Azok a gyermekek, akik örömteli tizenévesekké váltak, általában véve kevesebbet voltak együtt nehezen beilleszkedő fiatalokkal, [és] elmondható róluk, hogy a szüleik jobban odafigyeltek rájuk” — mondja a beszámoló.

 A medvemamákat nem zavarják a turisták

„Noha senki sem számított rá, mégis előfordulhat, hogy a lármás ökoturisták jelenléte hasznosnak bizonyul a vadon élő barnamedvéknek” — számol be a nagy-britanniai New Scientist magazin. A félreeső, érintetlen természeti tájakra látogatók gyakran megzavarják az állatokat, és ennek olykor katasztrofális következményei vannak. Ám brit és amerikai kutatók, akik egy nyugat-kanadai, elszigetelt lazacívó területen tanulmányozták a barnamedvéket, „azt vették észre, hogy míg a kifejlett hímek kerülték a turistákkal való találkozást . . . , addig az emberek jelenléte nem zavarta az anyákat és a bocsokat. A jelek szerint a buszok zaját úgy értelmezték, hogy a veszélyes hímek elmentek a víztől — derül ki a cikkből. — Még ha a hímek elhagyták is a területet, a nőstények csak a turisták megjelenése után merészkedtek elő.” Az anyamedvék nyilvánvalóan kihasználják a lehetőséget, hogy a legjobb helyeken táplálkozzanak, és eközben nem kell tartaniuk attól, hogy a hímek rátámadnak a bocsokra.

Betegen dolgoznak

„Azoknál, akik akkor is dolgoznak, amikor nem érzik jól magukat”, jócskán növekedhet a szívbetegség kialakulásának a veszélye, írja a nagy-britanniai Telegraph internetes híroldal. A Londoni Egyetem tudósai több mint 10 000 londoni közalkalmazott tízéves egészségi és munkajelenléti adatait vizsgálták meg. Azon dolgozók 30-40 százalékánál, akik nem feküdték ki a betegséget — még ha csak meghűlésről volt is szó —, „az elkövetkező években kétszer akkora gyakorisággal alakult ki szívkoszorúér-betegség” — jelentette ki Sir Michael Marmot, a vizsgálat vezetője.

A világ legnehezebben lefordítható szava

„A világ legnehezebben lefordítható szavának a [Kongói Demokratikus Köztársaságban beszélt] luba nyelv »ilunga« szavát találták” — írja a BBC News. Erre a szóra szavaztak a legtöbben a közül az 1000 nyelvész közül, akiknek a véleményét kikérték. Az ilunga szó jelentése: ’olyan személy, aki első alkalommal kész megbocsátani bármit, a második alkalommal eltűri a sérelmet, de akinél nincs harmadik alkalom’. Egy másik szó, amely sok szavazatot kapott, a japán naa volt, amelyet csak „Japán Kanszai nevű területén használnak, amikor hangsúlyozni akarnak egy kijelentést, vagy amikor az egyetértésüket fejezik ki”. A felmérést végző fordító- és tolmácsiroda igazgatója, Jurga Zilinskiene szerint „az emberek olykor megfeledkeznek arról, hogy a tolmácsnak . . . nemcsak az a dolga, hogy az egyik nyelvről a másikra fordítson, hanem hogy az egyik kultúra gondolatait átültesse egy másikéra, [és] időnként az adott gondolat egyszerűen nem létezik mindkét kultúrában”.

A kedvtelésből olvasók jobb jegyeket kapnak

A kedvtelésből való olvasás sokkal inkább hozzájárul a jó osztályzatokhoz, mint „a tanulással töltött órák, a szülők műveltsége, a jegyzethasználat vagy a számítógép felhasználása” — olvasható a mexikóvárosi Milenio című újságban. Több százezer középiskola felvételi tesztjeit elemezve kiderült, hogy általában eredményesebbek a tanulásban azok a tanulók, akik az iskolai tanulmányaik mellett az olvasásra is szánnak időt. A könyveknek nem kell feltétlenül az iskolai tantárgyakhoz kötődniük; lehetnek olyanok is, melyeket pusztán az élvezet kedvéért olvas valaki: életrajzok, verseskötetek vagy tudományos témákról szóló művek. Másrészt, ahogy a beszámoló kitér rá, azok a diákok, akik nem olvasnak, hanem mindennap a tévé képernyője előtt időznek hosszú órákon át, többnyire rosszabb jegyeket kapnak.

Hazugság az önéletrajzokban

Noha az állásra jelentkezők általában szeretik a lehető legjobb színben feltüntetni magukat a munkaadók előtt, némelyek szemenszedett hazugságokat írnak önmagukról. Az Australian Background elnevezésű munkaerőpiac-figyelő társaság tanulmánya szerint 1000 munkakeresőből 210-en hazudtak a lehetséges munkaadóknak a képzettségüket illetően, adja hírül a The Sydney Morning Herald. Mi több, „a büntetett előéletűek 60 százaléka nem írt rovott múltjáról, és még akkor sem vallott színt, amikor konkrétan rákérdeztek” — írja az újság. Az állásra jelentkezők „esetenként úgy beszélnek magukról, mintha a világ urai lennének, de egy kicsit tovább vizsgálódva fény derül rá, hogy az előző munkahelyükön egy iroda apró sarkát uralták csak” — mondja Gary Brack munkaügyi vezető.

A tunyaság ártalmasabb, mint a dohányzás

„A tétlen életmód ártalmasabb, mint a dohányzás” — derül ki egy ismertetőből, melyben 24 000, 1998-ban elhunyt hongkongi lakos mozgási szokásait vették nagyító alá. A tanulmány feltárta, hogy a mozgásszegény életmód a férfiaknál 59 százalékkal növelte a korai halál kockázatát, a nőknél pedig 33 százalékkal, írja a South China Morning Post című újság. „Jó dolog, ha valaki nem dohányzik, ám ha nem mozog, [még mindig] nagy veszélyben van” — jegyezte meg Lam Taj-hing, a Hongkongi Egyetem társadalom-orvoslástani szakának a vezetője. Lam professzor szerint még a mérsékelt testmozgás is jobb a teljes tétlenségnél. Azt javasolja, hogy félórányi ülést cseréljünk fel sétálással vagy takarítással.

Egyre több a szifiliszes

Olaszországban „az elmúlt két évben több mint kétszeresére nőtt” a diagnosztizált szifiliszes esetek száma — írja a Panorama című olasz hetilap erről a nemi úton terjedő betegségről. Giampiero Carosi, a Bresciai Egyetem fertőző és trópusi betegségekkel foglalkozó kutatócsoportjának az irányítója azt mondja, hogy ez a számadat főleg fiatalokat takar, akik sohasem vettek részt AIDS-megelőző programokon, és akik az első szexuális élményük után jelennek meg az orvosi rendelőben. A Panorama rámutat, hogy a szifiliszesek 40 százalékánál a betegség a harmadik stádiumig fejlődik, amikor is „a belső szervek károsodása kiterjed az agyra, szívre, csontokra, ízületekre, szemre és májra”.