A napraforgó — Szép is, hasznos is

Az Ébredjetek! svájci írójától

A FÉNYES, napsütéses idő általában jókedvre deríti az embert. Nem csoda hát, hogy a világon mindenhol felragyognak az arcok, amikor az emberek meglátják a növényt, amely mindig a napot „nézi”: a napraforgót. Már egyetlen boldog, mosolygós, kerti napraforgó látványa is felvidíthat. Hát még ha az egész határban mást sem látni, mint ragyogó sárga napraforgófejeket!

De azt tudod-e, hogy hogyan vált ilyen népszerűvé ez a barátságos virág? Vajon tényleg a nap felé fordul? És csakugyan hasznos növény?

Világ körüli utazás

A napraforgó otthona valamikor Közép-Amerikától a mai Kanada déli részéig terjedt, és az indiánok termesztették. Miután i. sz. 1510-ben a spanyol felfedezők átkeltek vele az Atlanti-óceánon, Nyugat-Európában is gyorsan elterjedt. Először csak dísznövény volt botanikus és magánkertekben. De a XVIII. század közepe tájára már finom csemegének tartották a magvait. Abban az időben a leveleit és a szirmait is hasznosították, lázcsillapító teát főztek belőlük.

Egy angol férfi 1716-ban engedélyt kért, hogy kivonhassa a napraforgóból az olajat a szövőipar  és a bőrcserzés számára. Európa többi részén azonban az 1800-as évekig majdnem teljesen ismeretlen maradt a napraforgóolaj. Az igaz, hogy I. (Nagy) Péter orosz cár 1698-ban Hollandiából vitt magával Oroszországba napraforgómagokat. De a napraforgó kereskedelmi termesztése csak az 1830-as években indult be Oroszországban. Néhány évvel később Voronyezs környékén már több ezer tonna napraforgóolajat állítottak elő. A napraforgó-termesztés hamarosan a környező országokban — Bulgáriában, a korábbi Jugoszláviában, Magyarországon, Romániában és Ukrajnában — is elkezdődött.

Majd érdekes fordulatot vettek a dolgok. A XIX. század végén a napraforgó az orosz bevándorlók révén visszakerült Észak-Amerikába. A kontinens első telepesei annak idején nem vették át a napraforgó-termesztést az indiánoktól. Ma a világ minden részén hatalmas napraforgóföldek tarkítják a tájat.

A nap felé fordul

Vajon a napraforgó tényleg a nap felé fordul? Igen! A levelei és a virágai fény hatására helyzetet változtatnak (fototropizmus). A napraforgóban auxin található, egy olyan növényi hormon, amely a növekedést szabályozza. Az árnyékos oldalon lévő auxintöbblet hatására a szár a fény irányába növekszik. Amikor azonban a virágfejek teljesen kifejlődnek, többé nem változtatnak helyzetet, hanem legtöbbször folyamatosan keleti irányba néznek.

A napraforgó latin neve (Helianthus annuus) a görög ’nap’ és ’virág’ szavakból, illetve a latin ’éves’ szóból származik. A napraforgók általában úgy két méter magasak, de néhány óriás egyed akár kétszer ekkorára is megnőhet. Az erős szárat és a durva, zöld leveleket nagy, kerek virág koronázza világossárga szirmokkal. A szirmok egy sötét tányér körül ülnek, melyet kisebb, csöves virágok alkotnak. Ezekből lesznek a napraforgó ehető magvai, amikor a rovarok beporozzák őket. A napraforgó tányérjának átmérője 5 centimétertől 50 centiméteres nagyságig terjedhet, és 100-8000 mag lehet benne.

Több tucat Helianthus faj létezik, és újabbnál újabb hibrid változatokat hoznak létre. A mezőgazdaság általában csak két fajt termeszt. Az egyik a Helianthus annuus, melyet elsősorban az olajáért termesztenek. A másikat, a Helianthus tuberosust, közismertebb nevén a csicsókát burgonyához hasonló gumója miatt termesztik. Ezt állati takarmányként, illetve a cukor- és az alkoholgyártásban hasznosítják.

A napraforgó gazdasági haszna

Napjainkban a napraforgót legtöbbször a magja miatt termesztik, melyből kitűnő olajat sajtolnak. A napraforgóolajat főzéshez, salátaöntetekhez és margarinokban használják. A magoknak magas a tápértékük; 18-22 százalék fehérjét és más tápanyagokat is tartalmaznak.

Sokan szeretnek enyhén pörkölt és sózott napraforgómagot rágcsálni. A napraforgómagból készült liszt sütéshez használatos adalékanyag. Az olajat felhasználják samponokban, ajakbalzsamokban, kézkrémekben, testápolókban és babaápolási szerekben is. Még az ipari motorolajak előállításában is szerepe van. A magok madarak és kis állatok táplálékaként is szolgálnak.

Egy napraforgókkal teli mező a méhek paradicsoma. Egy 1 hektáros napraforgómezőről körülbelül 25-50 kilogramm mézet állítanak elő a méhek. A napraforgó betakarítása után hátramaradt szárak 43-48 százaléka cellulóz, melyet a papírgyártásban és egyéb termékek előállításában hasznosítanak. A megmaradt növényi részekből silótakarmányt vagy trágyát készíthetnek.

Kétségtelen, hogy a napraforgót értékes ajándéknak tekintheti az emberiség. Szépsége ihlette egyebek közt Vincent van Gogh „Napraforgók” című festményét is. A napraforgó napfényt visz az otthonainkba és a kertjeinkbe, mindenhová, ahol ott van. Biztos eszünkbe fog jutni derűs „arca” és hogy mi mindenre használják, amikor a zsoltáríró szavait olvassuk: „Sok mindent vittél véghez értünk, ó, Jehova Istenem, igen, a te csodás tetteidet és gondolataidat . . . számosabbak, semhogy elmondhatnám” (Zsoltárok 40:5).