A turizmus jövője

„A föld majdnem minden országában találni példát arra, hogy a turizmussal járó fejlesztések okolhatók leginkább a környezet pusztulásáért” (Leonard J. Lickorish és Carson L. Jenkins: An Introduction to Tourism).

A TURIZMUS növekedése nemcsak a környezetre lehet rossz hatással, hanem egyéb problémákat is szülhet. Vizsgáljunk meg közülük röviden néhányat. Azután pedig azt fogjuk megnézni, hogy milyen lehetőségek nyílnak majd a jövőben e mesés bolygó beutazására, és a lenyűgöző teremtésmű — legfőképpen a szeretetre méltó emberek — megismerésére.

Környezetvédelmi problémák

Már maga az gondokat okoz, hogy roppant sok a turista. „Indiában a Tádzs Mahalon már láthatók az igénybevétel jelei” — írja két kutató, Lickorish és Jenkins. Ami Egyiptomot illeti, „a piramisok is veszélyben vannak a rengeteg látogató miatt” — írják.

Az írók arra is figyelmeztetnek, hogy ha a turizmus nincs szabályozva, a védett területek növényei elpusztulhatnak vagy megállhatnak a növekedésben, amikor a rengeteg turista átvonul a területen. Továbbá egyes fajok veszélybe kerülhetnek, ha a turisták ritka tengeri kagylókat, csigákat vagy korallokat szednek össze, vagy ha a helyiek gyűjtik össze őket, hogy eladják a turistáknak.

A turisták szennyezik a környezetet. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának becslései szerint minden turista átlagosan napi 1 kilogramm szilárd halmazállapotú hulladékot termel. Még a legeldugottabb helyeken is látszanak a turizmus nyomai. Az Akcióhálózat az Esőerdőkért egyik legújabb jelentése ezt írja: „A Himalája népszerű turistaútvonalai mentén szemét hever, és a hegyi erdőket megtizedelik azok, akik tűzifát gyűjtenek az ételük és a mosdóvizük melegítéséhez.”

Emellett a turisták gyakran aránytalanul sokat fogyasztanak az erőforrásokból a helyi lakosok kárára. James Mak például a következőket írja a Tourism and the Economy című könyvében: „Grenadában a turisták hétszer annyi vizet használnak el, mint a lakosok.” Rámutat továbbá, hogy „Hawaiin az összes energiafelhasználás 40 százaléka közvetlenül vagy közvetetten a turizmus számlájára írandó, pedig átlagosan csak minden nyolcadik Hawaiin tartózkodó ember turista”.

Jóllehet a turisták gyakran sok pénzt kiadnak, hogy ellátogassanak egy fejlődő országba, a pénz nagy részéből a helyi lakosság nem lát semmit.  A Világbank úgy becsüli, hogy a turizmusból származó jövedelemnek mindössze a 45 százaléka kerül a vendégül látó ország kasszájába. A legtöbb pénz visszafolyik a fejlett országokba a tengerentúli idegenvezetés és a külföldi kézen lévő szálláshelyek által.

Káros társadalmi hatás

A viszonylag jó anyagi körülményeknek örvendő nyugati turisták egyéb károkat is tehetnek egy fejlődő ország kultúrájában. Néha nem egyértelmű, hogy ezeket a károkat a turizmus okozza, máskor nagyon is az. A turisták például a kényelmük érdekében gyakran luxuscikkeket is magukkal visznek az útra. A helybelieknek az effajta gazdagság elképzelhetetlen. Sokuk vágyni kezd a drága holmik után, de nem tudja megvásárolni őket anélkül, hogy teljesen megváltoztatná az életmódját. Az életmódváltás pedig ártalmas viselkedésmódok kialakulásával járhat.

James Mak is rámutatott néhány lehetséges problémára, például hogy a turizmus növekedése miatt „elveszhet a kulturális és közösségi öntudat, konfliktusok alakulhatnak ki a tradicionális társadalmakban a közterületek és a természeti erőforrások felhasználását illetően, és megnövekedhetnek a társadalomellenes tevékenységek, mint például a bűnözés és a prostitúció”.

Napjainkban sok turista úgy érzi, hogy utazáskor sokkal szabadabban viselkedhet, és olyan dolgokat is megtesz, amelyeket otthon a családja és a barátai körében nem engedne meg magának. Emiatt súlyos gonddá vált az erkölcstelenség a turisták közt. Egy jól ismert példát kiemelve Mak kijelentette: „A világ minden részén egyre nagyobb aggodalommal figyelik a turizmus szerepét a gyermekprostitúcióban.” A CNN hírügynökség a következőkről számolt be 2004-ben: „»Megbízható becslések szerint 16 000-20 000« gyermeket kényszerítenek szexre Mexikóban, »főleg a határ mentén, a városokban és a turisták által látogatott helyeken«.”

Az utazás hasznos

Földünk csodálatos otthon, mely lépten-nyomon elkápráztat minket színes naplementékkel, a ragyogó csillagokkal teli égbolttal és a változatos növény- és állatvilággal. Néhányukban mindnyájunknak részünk van, és földi otthonunk egyéb csodálatos dolgokkal is megörvendeztet minket ott, ahol élünk. Mégis milyen nagyszerű, ha lehetőségünk nyílik útra kelni, és megnézni, hogy még milyen csodákat tartogat számunkra a föld!

Bár sok turistát lenyűgöznek a föld látványosságai, az utazás legkiemelkedőbb élménye szerintük  mégis az, hogy megismerkedhetnek olyanokkal, akik az övéktől eltérő kultúrában élnek. Az utazók gyakran felismerik, hogy a másokról alkotott negatív vélemények nem igazak. Az útjuknak köszönhetően jobban megértenek más rasszba tartozó és más kulturális hátterű embereket, és értékes barátságokat alakítanak ki velük.

Sok turista megtanulja, hogy az anyagi javak nem feltétlenül teszik boldoggá az embert. A másokkal való kapcsolataink fontosabbak: régi barátságok ápolása és újak kialakítása. Egy bibliai beszámoló leírja, hogy a Máltánál hajótörést szenvedett első századi utazókkal milyen emberségesen bántak az „idegen nyelvű emberek” (Cselekedetek 28:1, 2). Sokan, akik napjainkban ellátogatnak más országokba, más népek közé, megértik, hogy az emberiség tényleg egyetlen család, és hogy mi emberek békében is élhetünk együtt a földön.

Jelenleg viszonylag kevesen tehetik meg, hogy bejárják a világot. De mire számítsunk a jövőben? Elképzelhető, hogy a legtöbb embernek — de lehet, hogy mindenkinek — része lesz majd benne?

Mire számíthatunk?

Az az igazság, hogy mindnyájan rokonok vagyunk, az emberi család tagjai. Igaz, az első emberpár meghalt, ahogy meg is lett mondva nekik, hogy ez fog történni, ha nem engedelmeskednek Istennek (1Mózes 1:28; 2:17; 3:19). Ezért az összes leszármazottjuk, mi is, akik most élünk, mindannyian megöregszünk és meghalunk (Róma 5:12). De Isten megígéri, hogy beteljesíti eredeti szándékát, és a földet olyan emberek fogják lakni, akik szeretik őt. „Megmondtam” — írja a Szava. „Meg is cselekszem” (Ézsaiás 45:18; 46:11; 55:11).

Gondolj bele, mit jelent ez a jövőre nézve! A Biblia megígéri, hogy Isten Királyságának az uralkodása alatt „az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak” (Zsoltárok 37:29; Máté 6:9, 10). Arról, hogy milyen lesz az emberek élete a jövőben, a Biblia ezt írja: „maga az Isten lesz velük. És letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé” (Jelenések 21:3, 4).

Milyen nagyszerű lehetőségek lesznek majd akkor, hogy bejárjuk a világot, és megismerkedjünk a lenyűgöző teremtésművel, különösen a csodálatos emberekkel! A biztonság felől nem kell majd aggódnunk. Mindenki a barátunk lesz a földön. Igen, ahogy a Biblia írja, a világ egyetlen testvéri közösség lesz (1Péter 5:9).

[Kép a 8–9. oldalon]

Az utazás egyik legkiemelkedőbb élményévé válhat, ha összebarátkozunk olyanokkal, akik más kultúrában élnek

A jövőben nem lesz akadálya annak, hogy bárkit meglátogassunk, és bárhová eljussunk