„A világ legfőbb munkaadója”

Minden évben több mint 600 millió ember utazik külföldre. Több száz millióan az országhatárokon belül utaznak, munkaügyben vagy kikapcsolódásként. Emiatt a turisztikai iparról — a szállodák, üdülőhelyek, légitársaságok, utazási irodák és más utazással kapcsolatos szolgáltatók összességéről — azt mondják, hogy „a világ legfőbb munkaadója”.

A TURIZMUSBÓL származó bevételt világszerte évi négybillió dollárra becsülik. A turisták talán nem tartják magukat egy globális békemozgalom tagjainak, de az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezete ezt állítja a turisztikai iparról. Francesco Frangialli, a szervezet főtitkára a következőket mondta egy elnöki konferencián a Közel-Keleten 2004-ben: „A turizmust és a békét nem lehet különválasztani. A turizmus hatása olyan erőteljes, hogy még látszólag megmásíthatatlan helyzeteket is visszájukra tud fordítani, és békét tud teremteni olyan dolgokban is, amelyekben ezt nem tartották lehetségesnek.”

Hogyan alakult ki ez a befolyásos iparág? Tényleg jó hatással van a világra? És valóban képes békét teremteni?

A turizmus aranykora

A modern turisztikai ipar kezdete Nyugaton főként a XIX. századra tehető. Ahogy az ipari forradalom hatására megnőtt Európában és Amerikában a középosztályhoz tartozók száma, egyre több embernek telt anyagilag és az idejéből is utazásra.

Ezenkívül a tömegközlekedés is hatalmas fejlődésen ment át. Nagy teljesítményű mozdonyok vontatta szerelvények szállították az utasokat  a fontosabb városok között, és hatalmas gőzhajók szelték a vizeket a kontinensek között. A növekvő utasforgalom igényeinek a kielégítésére egyik nagy szálloda épült a másik után a vasútállomások és kikötők közelében.

Thomas Cook angol vállalkozó 1841-ben meglátta a lehetőséget ezeknek a szolgáltatásoknak az egybeolvasztásában. Ő volt az első, aki társasutazásokat szervezett, tehát az utazással együtt szállást és programokat is biztosított vonzó helyszíneken. „A Cook úr által létrehozott szisztémának köszönhetően első ízben nyílt meg a lehetőség egész társadalmi osztályok előtt, hogy könnyűszerrel eljussanak idegen országokba, s így valamelyest megismerkedjenek ezekkel, ami megvetés helyett jóindulatot szül” — jegyezte meg William Gladstone brit államférfi az 1860-as években.

XX. századi fellendülés

Sajnálatos módon az, hogy a turizmus révén az emberek egyre inkább megismerkedhettek más országok lakóival, nem állta útját két világháború kirobbanásának a XX. század első felében. De a háborúk nemhogy nem vetettek véget a turizmusnak, a nyomukban tapasztalható társadalmi változások és technikai fejlődés még fel is gyorsította a turisztikai ipar növekedését.

A légi utazás gyorsabb és olcsóbb lett, a kontinenseket úthálózatok szőtték be, és elszaporodtak a gépjárművek. A XX. század közepére a nyaralás és a turisztika megszokott részévé vált a nyugati kultúrának, és a társadalom majdnem minden rétege számára elérhető volt. Ezenfelül több millió család vásárolt tévékészüléket, és hagyta magát elbűvölni egzotikus tájak képeivel, ami fokozta az utazási lázat.

Az 1960-as évek elején a külföldi turisták száma már 70 millió volt évente. Az 1990-es évek közepére ez több mint 500 millióra növekedett! A föld minden részén megjelentek az üdülőhelyek a külföldi és hazai turisták igényeinek a kielégítésére. Azok az iparágak is hasznot húztak a turizmusból, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban vele, mivel a turisták hatalmas mennyiségű ételt és italt elfogyasztanak, és számos más termékre és szolgáltatásra is költenek.

Ma a turizmus több mint 125 ország gazdaságának fontos. Azt ecsetelve, hogy milyen előnye lehet a turizmusnak, az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezetének egy 2004-es sajtóközleménye kifejtette, hogy a turizmus csökkentheti a szegénységet azáltal, hogy kis és közepes nagyságú turisztikai cégek létrehozását mozdítja elő. Amellett, hogy új munkahelyeket teremt, „beépítheti a köztudatba a fontos környezetvédelmi, kulturális és társadalmi kérdéseket”.

„De hogyan képes minderre a turizmus, és hogyan lehet jó hatással a környezetre?” — kérdezheted.

Pénzzé teszik a természetet, hogy megmenthessék

Az 1980-as évek elején néhány tudós és filmproducer érdeklődése megnőtt az esőerdők és a korallzátonyok, valamint az olyan élőlények megmentése iránt, amelyek fennmaradása ezektől függ. Az általuk készített jelentések és dokumentumfilmek nyomán az emberek kíváncsiak lettek ezekre a természeti csodákra. A tudósok és filmkészítők igényeire berendezkedett kisvállalkozások kibővültek, hogy el tudják látni az ökológia iránt érdeklődő turisták áradatát.

 Az ökoutazások gyorsan felkapottá váltak, és ezzel az ökoturizmus a turisztikai ipar leggyorsabban növekvő ágazata lett. A természeti csodák népszerűsítése valóban nagyon jövedelmezőnek bizonyult. Martha S. Honey újságírónő beszámolója szerint „számos országban a természetre irányuló turizmus lett egyszeriben a legtöbb valutát hozó ipar. Túltesz a banánexporton Costa Ricában, a kávéexporton Tanzániában és Kenyában, és a textil- és ékszerexporton Indiában.”

Így a turizmus értékes anyagi ösztönző erő a növények és az állatok megmentésére. Az újságírónő kifejtette, hogy „Kenyában egy oroszlán értékét 7000 dollárra becsülik a turizmus éves bevételéből, egy elefántcsorda értékét pedig 610 000 dollárra”. A Hawaii korallzátonyaiból származó ökoturisztikai bevétel évente körülbelül 360 millió dollár!

Mi nevezhető ökoutazásnak?

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának egyik beszámolója szerint „sok utazási és turisztikai cég előszeretettel használja az »ökoturizmus« kifejezést a kiadványaiban, és a kormányok is sokszor élnek ezzel a kifejezéssel országuk népszerűsítésére, anélkül hogy megpróbálnának [az ökoturizmus] legalapvetőbb irányelvei közül akár csak egynek is megfelelni” (Ecotourism: Principles, Practices and Policies for Sustainability). Hogyan állapíthatod meg, hogy az út, amelyet kinéztél magadnak, valóban ökoutazás-e?

Megan Epler Wood, az imént idézett beszámoló szerzője a következőket sorolja egy valódi ökoutazás kritériumai közé: az utasokat még az utazás előtt tájékoztatják úti céljuk kultúrájáról és környezetéről, valamint az öltözködésre és viselkedésre vonatkozó irányelvekről; részletezik a vendéglátó ország földrajzi, társadalmi és politikai helyzetét, és tájékoztatnak, hogy milyen lehetőségek vannak a helyi lakosokkal való érintkezésre a kereskedelmi helyszíneken kívül; gondoskodnak róla, hogy minden park belépődíja előre, egy összegben ki legyen fizetve; környezetbarát szálláshelyet biztosítanak.

Az ökoturizmus eddigi eredményei

Az ökoturizmus gyakran több mint egy szervezett kirándulás valahová a természetbe. Egy meghatározás szerint „természeti területre tett utazás azzal a konkrét céllal, hogy megértsék a kultúrát és a hely biológiáját, miközben az ökoszisztéma sértetlen marad, és gazdasági lehetőségeket teremtenek, hogy a helyieknek kifizetődő legyen a természeti erőforrások megóvása”.

Megvalósította az ökoturizmus ezeket a nemes elképzeléseket? Martin Wikelski, a Princeton Egyetem (USA) munkatársa ezt mondja: „Az ökoturizmusnak meghatározó szerepe van a Galápagos-szigetek megóvásában.” Ruandában az ökoturizmus sikeres  előmozdításának tudják be, hogy a hegyi gorillák populációi nem pusztultak ki, mivel a helyi lakosság előtt az orvvadászaton kívül így más kereseti lehetőségek is nyitva állnak. Máshol Afrikában a vadvédelmi területeket a turisták vásárlásaiból tartják fenn.

Az ökoturizmus a világ minden részén hozzájárult a környezetvédelem és a társadalom fejlődéséhez, és vitathatatlan, hogy a turizmusnak számos anyagi haszna is van. De vajon az idegenforgalom csak jó hatással van a világra? Milyen lehetőségek lesznek a jövőben a világ beutazására?

[Kiemelt rész/kép a 6. oldalon]

Külföldre utazók figyelmébe *

Az utazás előtt

1. Készíts listát a fontosabb adatokról: útlevél-információ, hitelkártyaszámok, repülőjegy száma és utazási csekkel kapcsolatos adatok. Hagyj egy másolatot otthon, és vigyél magaddal is egyet.

2. Nézd meg, hogy érvényes-e az útleveled és a vízumod; oltasd be magad az előírt védőoltásokkal.

3. Győződj meg róla, hogy van-e megfelelő betegbiztosításod, mert ha sürgősségi betegellátásra lesz szükséged, vagy arra, hogy a tengerentúlról hazaszállítsanak, az csillagászati összegekbe kerülhet. Ha van valamilyen egészségi problémád, kérj az orvosodtól egy levelet az állapotodról és a gyógyszeres kezelésedről. (Néhány országban a törvény tiltja egyes gyógyszerek bevitelét. A részletekről a célország hozzád legközelebbi nagykövetségén vagy konzulátusán érdeklődhetsz.)

Utazás alatt

1. Ne vigyél magaddal olyan tárgyakat, amelyeket semmiképpen sem szeretnél elveszíteni.

2. Az útleveledet és a többi értékedet ne egy kézitáskában vagy nyitott zsebben tartsd, inkább viseld őket magadon. Ne egyetlen családtagnál legyen az összes irat.

3. Ha a pénztárcádat a zsebedben hordod, tegyél rá befőttes gumit, úgy nehezebb a zsebtolvajoknak kihúzniuk a zsebedből.

4. Tartsd számon a hitelkártyával történő vásárlásokat, és ne költs többet, mint amennyit megengedhetsz magadnak. Ha túlléped a hitelkeretet, néhány országban letartóztathatnak érte.

5. Vigyázz, ha katonatiszteket vagy katonai, illetve ipari létesítményeket, például kikötőket, vasúti épületeket vagy repülőtereket akarsz fényképezni. Néhány országban azt feltételezhetik, hogy veszélyt jelentesz a biztonságra.

6. Ne kézbesíts csomagokat olyanok megbízásából, akiket nem ismersz jól.

Amikor ajándékokat vásárolsz

1. Ne feledd, hogy sok ország tiltja az elefántcsont, a teknőspáncél, a növények, az állati szőrme és más cikkek bevitelét, még ha csak apró ajándékokról van is szó.

2. Vigyázz a zománcozott kerámiatárgyakkal, mert ha nem megfelelően készítik el őket, ólommérgezést okozhatnak.

[Lábjegyzet]

[Kép az 5. oldalon]

Az ökoutazások gyorsan felkapottá váltak