Figyeljük a világot

Az időt helyezik letétbe, nem a pénzt

A banki ügyleteknek egy új formája kezd elterjedni Spanyolországban. Több helyi önkéntes szervezet „időbankokat” hozott létre, melyek lehetővé teszik, hogy az emberek szolgáltatásokat cseréljenek egymással. „Az »Időbank« az első olyan bank, mely nem bonyolít le pénzforgalmat” — jelenti ki Elvira Méndez, a spanyol Egészség és Család nevű szervezet igazgatónője. Ezek a bankok nyilvántartást vezetnek azokról, akik bizonyos feladatok ellátására vállalkoznak, például szívesen gondoskodnak idősekről, vigyáznak kisgyermekekre, főznek, takarítanak vagy tanítanak. A szolgáltatásokért órában számolnak el, és mindegyik tevékenység ugyanannyit ér. Egyórányi kvantumfizika-oktatás például egyenlő egyórányi fodrászkodással vagy gyermekfelügyelettel. A szolgáltatást igénybe vevő valamilyen más szolgáltatással fizet, és az időt, amelyet arra fordított, nyilvántartják. Az időbankok ezzel a módszerrel próbálják megszervezni és előmozdítani, hogy az emberek szívességeket tegyenek egymásnak, ami régebben megszokott volt a jó szomszédok között.

 Klónozott házi kedvenc rendelésre

Manapság házi kedvenceket klónoznak rendelésre. Az Egyesült Államokban egy texasi asszony volt az első megrendelő, aki egy cicát kért — számol be a The New York Times. Nicky nevű macskája, melynek tizenhét éven át volt a gazdája, végül elpusztult, de a DNS-mintája már megvolt egy génbankban. Az asszonynak mindez 50 000 dollárjába került, amely hozzávetőleg 9 és fél millió forintnak megfelelő összeg. Nickyke, a kiscica állítólag „megszólalásig” hasonlít, még egyéniségében is, az eredeti négylábúhoz. A Nickykét létrehozó társaság kutyák klónozását is tervezi, „ami sokkal jövedelmezőbb lesz, mint a macskáké” — írja az újság. David Magnus, a kaliforniai Stanford Egyetem Orvosbiológiai Etikai Központjának társigazgatója, aki bírálja az effajta klónozásokat, ezt mondta: „Erkölcsi kérdésről van szó, amely valamelyest kifogásolható. A hölgy rengeteg kóbor állatról gondoskodhatott volna 50 000 dollárból.”

A kutyák figyelmeztetnek az epilepsziás rohamokra?

Egyik-másik kutya, mely már több mint egy éve van a gazdájánál, figyelmeztet a családban lévő gyermek epilepsziás rohamaira, derül ki a spanyol Diario Médico című újságból. A kutatók azután jutottak erre a következtetésre, miután 45 család bevonásával vizsgálatot folytattak. Több szülő, akinek epilepsziában szenvedő gyermeke van, felfigyelt arra, hogy a rohamok előtt a kutyájuk „furcsán kezdett viselkedni”. A kutya kényszerítette a gyermeket, hogy üljön le, vagy nekidőlt a gyermek oldalának, hogy ha elesik, tompítani tudja az esést.

Bhutánban tilos dohánytermékeket árusítani

Bhután királysága, mely a Himalája India és Kína között fekvő részén található, megtiltotta a dohánytermékek forgalmazását. A tilalom nem vonatkozik külföldi diplomatákra vagy turistákra, és azokra sem, akik magánszervezeteknek dolgoznak. Úgy tartják, hogy Bhután az első ország a világon, mely ilyen intézkedést hozott. Ugyancsak tilos közterületen dohányozni. A BBC News közli, hogy „ezzel és más lépésekkel a kormány azt akarja elérni, hogy Bhután dohányzásmentes nemzetté váljon”.

A gyermekkori traumák szívbeteggé tehetnek

Ha valakit testi-lelki bántalom ér gyermekkorában, később nagyobb valószínűséggel alakul ki nála szívbetegség. Erre a következtetésre jutottak azok az atlantai (Georgia) és San Diegó-i (Kalifornia) kutatók az Egyesült Államokban, akik 17 337 felnőtt egészségi adatait vették nagyító alá. A Science News című folyóirat szerint a kutatók a vizsgálatban azt vették alapul, hogy az érintettek „gyermekként szemtanúi voltak-e erőszaknak az otthonukban, bántalmazták-e őket testileg vagy lelkileg, elhanyagolták-e őket, vagy egy fedél alatt éltek-e börtönviselt, kábítószer-fogyasztó, alkoholista vagy elmebeteg személlyel”. Kiderült, hogy minél több nyomasztó élmény ért valakit élete kezdeti szakaszában, „annál nagyobb volt az eshetősége, hogy szívbetegség fejlődik ki nála” felnőttkorára.

Fertőzött vér Japánban

A japán egészségügyi minisztérium szokatlan lépésre szánta el magát, amikor nyilvánosságra hozta „6916 kórház és 17 egészségügyi ellátó szervezet nevét, amelyek vélhetően egy hepatitis C-vel fertőzött vérkészítményt tároltak” — jelent meg a The Japan Times című napilapban. Ez a véralvadást elősegítő szer „Japán háború utáni történelmének egyik legnagyobb orvosi katasztrófáját” idézte elő. A lap szerint 1980 és 2001 között mintegy 290 000 embert kezeltek a véralvadást fokozó szerrel. A becslések szerint 10 000-en fertőződtek meg. Sokan közülük terhes nők voltak, akik azért kapták a szert, hogy szülés közben ne vérezzenek. A minisztérium bejelentésére azután került sor, hogy az áldozatok kampányt folytattak azért, hogy az ügy a nyilvánosság elé kerüljön. A kampány másik célja az volt, hogy a termékkel kezelt személyek mind elmenjenek hepatitis C-szűrésre, mivel kezelés nélkül a fertőzés halálosnak bizonyulhat.

Békavész

Több millió béka pusztul el, és senki sem tudja, hogy pontosan miért, olvasható a New Scientist című folyóiratban. A békákat a madaraknál vagy az emlősöknél is inkább fenyegeti a kipusztulás veszélye. Az 5743 ismert kétéltűfajnak csaknem az egyharmada veszélyben van. Minderre a kétéltűekről készített, első világméretű felmérés világít rá. A folyóirat azt írja, hogy „a tudósok 1989 óta aggódnak a kétéltűekért, amikor is az első Herpetológiai Világkonferencián egybevetették a tapasztalataikat, és észrevették, hogy az egész világon hirtelen és rejtélyes körülmények között megcsappant sok faj egyedeinek a száma”. Kilenc hüllőfajról tudják, hogy kipusztult 1980 óta, és tudomásuk szerint további 113 faj, amely akkor még létezett, „ma már nincs sehol”. „Egyszerűen nem tudjuk, hogy mi a baj” — mondja James Hanken, a Harvard Egyetem zoológusa.

Hiányzik a bizalom

A világon sehol sem bíznak az emberek a politikusokban és az üzleti világ vezetőiben, jegyzi meg az International Herald Tribune című párizsi napilap. A Gallup Intézet 60 országra kiterjedő felmérése szerint az emberek nagy része úgy véli, hogy a politikai vezetők „becstelenek”, „túl nagy hatalmat” sajátítanak ki, „túlontúl befolyásolhatók”, és „etikátlanul viselkednek”. Afrikában, Nyugat-Ázsiában és Latin-Amerikában a válaszadók több mint 80 százaléka vonta kétségbe a politikusok becsületességét. Az üzleti élet irányítóinak kicsit jobb a hírnevük: a válaszadóknak csak körülbelül a 40 százaléka gondolta őket becstelennek és etikátlannak. Ami az egész világ biztonságát illeti, Nyugat-Európában a megkérdezettek 55 százaléka ítélte elszomorítónak a jövőt. Egyiptomban a felmérésben részt vevők 70 százaléka látta „sötétnek az elkövetkező időket”. A legoptimistábbnak más afrikai országok válaszadói bizonyultak; ott a megkérdezettek 50 százaléka érezte úgy, hogy a helyzet javulni fog.