Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Az arany még mindig aranyat ér

Az arany még mindig aranyat ér

Az arany még mindig aranyat ér

AZ ÉBREDJETEK! AUSZTRÁLIAI ÍRÓJÁTÓL

AZ AUSZTRÁLIAI pusztaságban egy aranyásó száraz patakmederben baktat. A déli nap perzselően süti a hátát. Piszkos inge nedves az izzadtságtól. Tántoríthatatlanul markol egy hosszú fémrudat, melyhez egy tányér nagyságú eszköz van erősítve. A korszerű fémdetektort oda-vissza lengeti a talaj felett. Az eszköz mágneses mezője egyméteres mélységig hatol a köves talajba. Az aranyásó fülére erősített fejhallgató fogja a fémdetektor által kibocsátott jelzést, és egy folyamatos, éles, sípoló hangot ad ki.

A férfi pulzusa hirtelen felgyorsul, amint az éles sípoló hang átmegy mély kattogásba, mely biztosan jelzi, hogy a műszer alatt a földben fém rejtőzik. Letérdel, és elkezd ásni. Kis csákányával sűrű ütéseket mér a kemény talajra. Valószínű, hogy csak egy rozsdás szög. Talán egy régi érme. Ám amint egyre mélyebbre ás, a szemeivel arany után kutat.

A szűnni nem akaró aranyláz

Az aranykeresés módszerei talán változtak, de az tény, hogy az emberiség a történelem folyamán mindig mohón kutatott e sárgán fénylő fém után. A Nemzetközi Aranytanács szerint az elmúlt 6000 évben több mint 125 000 tonna aranyat bányásztak ki. * Noha az ősi civilizációk Egyiptomban, Ofírban és Dél-Amerikában arról voltak híresek, hogy sok aranyuk volt, a valaha kifejtett arany több mint 90 százaléka az utóbbi 150 évben lett kibányászva (1Királyok 9:28).

Az arany iránti kereslet 1848-ban ugrott meg, amikor az American Riverben Sutter’s Millnél, Kaliforniában aranyat találtak. Ez a felfedezés elindította az aranylázként emlegetett lavinát, amikor is bizakodó aranyásók tömege lepte el a vidéket. Mindannyian arról álmodoztak, hogy a szerencséjüket Kalifornia földjében találják majd meg. Sokan kudarcot vallottak, míg mások látványos sikerrel jártak. 1851-ben 77 tonnát termeltek ki csak a kaliforniai aranymezőkről.

Ezzel egy időben a világ másik végén is felfedeztek egy aranylelőhelyet: az új gyarmaton, Ausztráliában. Edward Hargraves, aki értékes tapasztalatokat szerzett a kaliforniai aranymezőkön, aranyat talált egy folyóban, közel Bathurst városához, Új-Dél-Wales-ben. Szintén 1851-ben nagyobb lelőhelyekre bukkantak még Ballaratban és Bendigóban, Victoria államban. Amikor a felfedezéseknek híre ment, beindult az aranyláz. A területre érkezők közül egyesek hivatásos bányászok voltak. Sokan azonban mezőgazdasággal vagy irodai munkával foglalkoztak, még csákány sem volt korábban a kezükben. Egy aranylázban égő városról egy akkori lap a következőket írta: „Bathurst újra megbolondult. Az aranyláz őrülete most még jobban elhatalmasodott. A férfiak összejönnek, ostoba tekintettel bámulnak egymásra, összefüggéstelenül össze-vissza beszélnek, és csak azt várják, hogy mi fog történni.”

Hogy mi történt? Népességrobbanás. Az 1851-et követő évtizedben az Ausztráliában élők száma megkétszereződött, amint a világ minden szegletéből érkező bizakodó aranyásók ellepték az országot. A kontinensen különböző mennyiségben találtak aranyat. Amikor az egyik helyen a láz kezdett alábbhagyni, a másikon kitört. Csak 1856-ban az ausztráliai aranyásók 95 tonna aranyat találtak. Majd 1893-ban a bányászok kezdtek a nyugat-ausztráliai Kalgoorlie-Boulder földjéből aranyhoz jutni. Azóta több mint 1300 tonnát bányásztak ki „a világ aranyban leggazdagabb négyzetmérföldjén”, ahogyan azt a helyet jellemezni szokták. Ez a terület, ahol még mindig van arany, a világ legmélyebb külszíni aranybányájával büszkélkedhet. Ez egy mesterséges kanyon, mely közel 2 kilométer széles, úgy 3 kilométer hosszú, és eléri a 400 méteres mélységet!

Ma Ausztrália a világ harmadik legnagyobb aranykitermelője. Az aranyiparban 60 000 ember dolgozik, és körülbelül 300 tonna, azaz 3 milliárd euró értékű aranyat fejtenek ki évente. Az Egyesült Államok a világ második legnagyobb kitermelője. A világ vezető aranykitermelője pedig már 100 éve a Dél-afrikai Köztársaság. A valaha kibányászott aranynak közel a 40 százaléka ebből az országból származik. Világszerte több mint 2000 tonna aranyat bányásznak ki minden évben. De mi történik ezzel a rengeteg értékes nemesfémmel?

A gazdagság és a szépség egyesülése

Egy bizonyos mennyiségű aranyból még ma is érméket készítenek. A nyugat-ausztráliai perthi pénzverde az egyik olyan hely a világon, ahol a legtöbb ilyen típusú pénzt készítik. Ezek az érmék nincsenek forgalomban, inkább a gyűjtők szerzik be őket. Továbbá a világon valaha kibányászott arany egynegyedéből aranyrudak, vagyis tömör aranytömbök készültek, melyek bankok páncélszekrényeiben vannak elzárva. A világon az Egyesült Államokban lévő bankokban van a legtöbb aranyrúd.

Jelenleg az évente kibányászott arany 80 százalékából, azaz 1600 tonnából ékszert készítenek. A bankokban az Egyesült Államokban van a legtöbb arany, de ha az ékszereket is számításba vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy India határain belül van a legtöbb arany. Amellett, hogy ez a lágy fém értékes és szép, olyan tulajdonságokkal rendelkezik, melyek alkalmassá teszik a kemény munkára is.

Egy ősi fém, mely napjainkban is hasznos

Az ókori Egyiptom fáraói valószínűleg rájöttek, hogy az arany ellenáll a korróziónak, ezért ebből készíttették a halotti maszkjukat. Az arany tartósságáról tanúskodik az, hogy amikor a régészek Tutanhamon fáraó halála után évezredekkel feltárták a sírját, láthatták, hogy a fiatal uralkodó aranyból készült halotti maszkja nem fakult meg, megőrizte fénylően sárgás színét.

Az arany megőrzi a ragyogását, hiszen a víz és a levegő, melyek kárt tesznek más fémekben, például a vasban, nincsenek hatással rá. Mivel ellenáll a korróziónak, és egyben remekül vezeti az áramot, kiválóan alkalmas arra, hogy elektronikai alkatrészekben felhasználják. Minden évben úgy 200 tonna aranyat dolgoznak fel televíziók, videomagnók és mobiltelefonok, továbbá úgy 50 millió számítógép elkészítéséhez. Ezenfelül a jó minőségű CD-ken is van egy vékony, tartós aranybevonat, melynek köszönhetően sokáig lehet rajta adatokat tárolni.

Az aranyból készült vékony rétegeknek van néhány szokatlan tulajdonságuk. Gondoljunk például arra, hogyan reagál ez a fém a fényre. Amikor leheletvékony lapokat készítenek az aranyból, átlátszóvá válik. Ennél a vastagságnál átereszti a zöld sugarakat, de visszaveri az infravörös fényt. Az arannyal bevont ablakok áteresztik a fényt, de visszaverik a hőt. Ezért a modern repülőgépek pilótafülkéjének ablakait arannyal vonják be, éppen úgy, mint ahogy az újabb irodaépületek ablakait is. Az űrhajók sérülékenyebb részeit pedig nem áttetsző aranyfólia borítja, mely hatékony védelmet nyújt az erős sugárzás és hő ellen.

Az arany kiválóan ellenáll a baktériumoknak is, ezért a fogorvosok ezzel javítják vagy helyettesítik a megsérült vagy szuvas fogakat. Az utóbbi években az aranyat remekül hasznosítják a sebészeti implantátumok területén, mint amilyenek a stentek, olyan kis fémcsövek, melyeket a testbe ültetnek be, hogy erősítsenek egy sérült vénát vagy artériát.

Ha belegondolunk az arany sokoldalúságába, értékébe, valamint szépségébe, semmi kétség afelől, hogy az emberek továbbra is kutatni fognak e vonzó fém után.

[Lábjegyzet]

^ 6. bek. Az arany annyira sűrű, hogy egy minden oldalán 37 centiméteres aranykocka súlya körülbelül 1 tonna lenne.

[Kiemelt rész a 25. oldalon]

Hol lehet aranyat találni?

Kőzetek: Kis mennyiségben minden vulkanikus kőzetben van arany. Egyes kőrétegek olyan mennyiségben tartalmaznak aranyat, hogy a vállalatoknak érdemes kibányászni, összezúzni és kémiailag kiszűrni az aranyat az ércből. A jó minőségű érc is csupán 30 gramm aranyat rejt 1 tonnányi kőzetben.

Telérek: Ritka esetekben a kvarcrétegek közötti telérekben is lehet aranyat találni.

Folyók: Idővel az aranyat rejtő telérek, melyek védtelenné válnak az időjárás viszontagságaival szemben, lassanként szétmállanak, a bennük lévő arany kiszabadul, mely aztán apró szemcsék formájában felhalmozódik a patakokban, folyókban.

A föld felszíne: A szabálytalan alakú aranydarabkákat, melyek véletlenszerűen képződnek a föld felszínén, aranyrögöknek nevezzük. Ezek a rögök olykor látványos méretűek. Az Ausztráliában valaha talált legnagyobb aranyrög, mely a „Szívesen látott idegen” nevet kapta, 70 kilogrammot nyomott! 1869-ben bukkantak rá az ausztráliai Victoria államban. Ausztrália a nagy aranyrögök hazája, hiszen a valaha felfedezett 25 legnagyobb aranyrögből 23-at itt találtak. Ma az aranyrögök, melyek akár olyan kicsik is lehetnek, mint egy gyufának a feje, sokkal ritkábbak, mint a drágakő minőségű gyémántok.

[Kiemelt rész/kép a 27. oldalon]

Hogyan működik a fémdetektor?

A fémdetektor legfontosabb része rendszerint két, drótból készült tekercs. Az egyik tekercsbe áramot vezetnek, és így mágneses teret hoznak létre. Ha a fémdetektort egy fémtárgy, például egy aranyrög felett húzzák el, akkor a tárgyban gyenge mágneses teret hoz létre. A másik tekercs észleli ezt, és fénnyel, hanggal vagy egy kijelzőn jelez a detektor használójának.

[Képek a 25. oldalon]

Aranyláz az 1800-as évek derekán:

1. Sutter’s Mill, Kalifornia, USA;

2. Bendigo Creek, Victoria, Ausztrália;

3. Golden Point, Ballarat, Victoria, Ausztrália

[Forrásjelzések]

1: Library of Congress; 2: Gold Museum, Ballarat; 3: La Trobe Picture Collection, State Library of Victoria

[Képek a 26. oldalon]

Az arany mai felhasználása

A jó minőségű CD-ken van egy vékony aranybevonat

Aranyfóliát használnak az űrhajók készítésekor

Aranyat használnak a mikrocsipgyártásban

Az aranyozott drótok kitűnően vezetik az áramot

[Forrásjelzések]

NASA photo

Carita Stubbe

Courtesy Tanaka Denshi Kogyo

[Kép a 26. oldalon]

A világ legmélyebb külszíni aranybányája, Kalgoorlie-Boulderben, Nyugat-Ausztráliában

[Forrásjelzés]

Courtesy Newmont Mining Corporation

[Kép forrásának jelzése a 24. oldalon]

Brasil Gemas, Ouro Preto, MG