Figyeljük a világot

Le lehet szoktatni a gyerekeket a tévézésről

Egy öt hónapig tartó vizsgálat során, melybe 16, New York államban működő óvodát vontak be, kiderült, hogy azzal, hogy egyszerű feladatokat adtak a gyerekeknek tévénézés helyett, elérték, hogy a gyerekek „heti három órával kevesebbet nézzék a tévét” — jelenti a The New York Times. A feladatok olvasásra és egyéb tevékenységekre ösztönözték a gyerekeket. Például tányéralátéteket készítettek a családi étkezésekhez, és „Nincs tévézés!” feliratokat minden egyes készülékre a lakásban. A gyerekek maguk is tettek javaslatokat, hogy mit lehetne csinálni, amikor nem tévéznek vagy videóznak. A szülők arra kaptak buzdítást, hogy naponta olvassanak a gyermekeiknek, és hogy kapcsolják ki a tévét az étkezések alatt. Voltak olyan családok, amelyek a vizsgálat ideje alatt kétszer egy teljes hétig nem kapcsolták be a tévét. A vizsgálat vezetője, dr. Barbara Dennison azt mondta, hogy ne érezzék úgy a szülők, hogy lehetetlen leszoktatni a gyerekeket a tévéről. Megjegyezte, hogy „a gyerekek meglepően nyitottak más elfoglaltságokra”.

 A dohányzás az egész szervezetre káros

„A dohányzók nemcsak a tüdejüket és az artériáikat roncsolják, hanem minden szövetükben kárt tesznek” — számol be a New Scientist. Egy jelentés, melyet Richard H. Carmona, az Egyesült Államok tiszti főorvosa állított össze, számtalan betegséget felsorol, melyet a dohányzással kötnek össze, köztük a tüdőgyulladást, a leukémiát, a szürke hályogot, a fogínybetegségeket és a vese-, méhnyak-, gyomor- és hasnyálmirigyrákot. „Évtizedek óta tudjuk, hogy a dohányzás káros, de a jelentés azt mutatja, hogy károsabb, mint gondoltuk — mondja a főorvos. — A cigarettafüstben lévő mérgező anyagok mindenhová eljutnak a vérrel.” Azoknak, akik azt hiszik, hogy ha alacsonyabb kátrány- és nikotintartalmú cigarettára váltanak, nem okoznak kárt a szervezetükben, Richard Carmona a következőket mondja: „Nincs biztonságos cigaretta, hívják akár »light«-nak, akár »ultralight«-nak, vagy valamilyen más néven.” Felhívta rá a figyelmet, hogy a dohányzók általában 13-14 évvel korábban halnak meg, mint a nem dohányzók. „A dohányzás életkortól függetlenül majdnem minden szervben kárt tesz” — idézte Richard Carmonát a The New York Times.

Fegyvereiket játékokká kovácsolják

Brazíliában kampányt szerveztek, hogy csökkentsék a civil kézben lévő fegyverek számát. Minden önként leadott fegyverért 30 dollártól 100 dollárig terjedő térítést fizettek. Ahogyan arról a Folha Online beszámolt, több mint 200 000 fegyvert gyűjtöttek össze az országban 2004-ben július és december között. A São Paulo államban begyűjtött fegyvereket szétzúzták, összepréselték, beolvasztották, és játszótéri játékokat készítettek belőlük, melyeket egy városi parkban helyeztek el. A parkban most már van egy mérleghinta, néhány hinta meg egy csúszda is, melyek mind az összegyűjtött fegyverekből készültek. Márcio Thomaz Bastos igazságügyi miniszter kijelentette: „A kampány egyik fő célja a békés légkör megteremtése.”

Kevesebb az apáca

„Argentínában egyre kevesebb nő akar apáca lenni” — írta a Clarín című Buenos Aires-i újság 2004-ben. Azt is hozzáfűzte, hogy „az elmúlt négy évben az apácák száma 5,5 százalékkal csökkent: 2000-ben 9113 apáca volt, ebben az évben már csak 8612. Ha az 1960-as adatokhoz viszonyítunk — amikor 13 423 apáca volt —, a csökkenés sokkal nagyobb, majdnem 36 százalékos.” Az okok közt „a vallásos hivatásokról kialakult kedvezőtlen képet” említik, valamint azt, hogy az emberek „félnek egy életre átadni magukat” egy egyházi életpályának. Ugyanezen időszak alatt a papok száma is csökkent. „Sokak szerint az elkövetkező években a csökkenés még számottevőbb lesz — írta az újság —, és mindenki egyetért azzal, hogy a jelenség az egész világon megfigyelhető.”

Idősgondozás a tengeren

Az idősek gondozásának költségei annyira felszöktek, hogy néhányan azt a megnyerő lehetőséget javasolják, hogy otthonok mellett hajókon is élhetnének idősek. Egy beszámoló szerint, amely a Journal of the American Geriatrics Society című folyóiratban jelent meg, „a hajók ugyanolyan kényelmesek, ugyanannyiba kerülnek havonta, és sok más dologban is olyanok, mint az önellátó idősek elhelyezésére fenntartott központok”. Sőt, sok hajó olyan szolgáltatásokat is kínál, amelyeket az ilyen központok nem mindig nyújtanak. Ilyen lehet például a 24 órás orvosi ügyelet, egy személyes kísérő minden étkezéshez, valamint a takarítószolgálat és a mosoda. A hajók további előnye, hogy az időseknek részük lehet az utazás izgalmában, és új emberekkel ismerkedhetnek meg. A beszámoló azt is elképzelhetőnek tartja, hogy „többen mennének el »meglátogani a nagyit«, ha egy hajón lakna”.

Pánikbetegség

„A pánikbetegség bármikor támadhat. Akár éjjel is arra ébredhet az ember, hogy szúr a szíve, légszomja van, retteg, fuldoklik, izzad és menekülhetnékje van” — írja a The Vancouver Sun című újság. Egy nemrég készült jelentés, melyet 36 894 interjú alapján állítottak össze, azt mutatja, hogy Kanadában a 15 éves és annál idősebb emberek 3,7 százaléka, azaz körülbelül egymillió ember pánikbeteg. Több nő (4,6 százalék), mint férfi (2,8 százalék) panaszkodott pánikrohamokról. Az érintettek „majdnem kétszer olyan hajlamosak alkoholhoz nyúlni, hogy szembe tudjanak nézni a nehéz helyzetekkel, és közel háromszor olyan hajlamosak többet dohányozni, mint azok, akik nem pánikbetegek” — jelenti ki az újság. A dolog jó oldala, hogy a betegek közel 70 százaléka orvoshoz fordul. A beszámoló kijelenti, hogy Dr. Jacques Bradwejn, az Ottawai Egyetem pszichiátriai tanszékének elnöke szerint bár a betegség kialakulásában genetikai és biológiai tényezők játszhatnak szerepet, a rohamokat „stresszhelyzetek is kiválthatják”.

Az élelmezés szégyene

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint körülbelül ötmillió gyermek hal éhen évente, számol be a Corriere della Sera című olasz napilap. A FAO jelentése rámutat, hogy világszerte 852 millió embernek nincs elég élelme. Ebből 815 millióan elmaradott országokban, 28 millióan fejlődő országokban és 9 millióan fejlett országokban élnek. A jelentés egy nyilatkozatot is idéz, melyet 110 ország képviselője írt alá, akik jelen voltak azon a 2004-ben megrendezett csúcstalálkozón, amelyen a vezető politikusok New Yorkban, az ENSZ főhivatalában az éhezésről tanácskoztak. A nyilatkozat egy helyen kijelentette: „Nem az a legszégyentelibb, hogy van éhezés, hanem hogy annak ellenére is létezik, hogy módunkban állna megszüntetni.”