Lakásprobléma — Mi áll mögötte?

LEJÁTSZÁS

Lakásprobléma — Mi áll mögötte?

EGY nagy afrikai város szélén él a 36 éves Josephine három fiával, akik 6 és 11 év közöttiek. Abból élnek, hogy Josephine üres műanyag dobozokat gyűjt, és eladja egy közeli újrafeldolgozó üzemnek. Ezzel a kimerítő munkával kevesebb mint két dollárt keres naponta, ami abban a városban alig elég a család élelmére, illetve a gyermekek iskoláztatására.

Este hazatér arra a helyre, melyet otthonának kénytelen nevezni, abba a kiégetett sártéglákból és agyagból álló kunyhóba, melyet vékony ágak tartanak össze. Lötyögő, rozsdás vaslemezek, valamint bádog- és műanyag lapok alkotják a tetőt, melyre kő, fa és hulladék fém van ráhalmozva, nehogy a heves szél elfújja. A ház „ajtói” és „ablakai” kopott vászonzsákok, melyek nem igazán védenek az időjárás viszontagságaitól, hogy a lehetséges betolakodókról ne is beszéljünk.

Ám Josephine még ezt a szerény otthont sem mondhatja magáénak. Gyermekeivel együtt állandóan retteg a kilakoltatástól. A közeli út bővítése valószínűleg kiterjed majd arra a területre, ahol szegényes házuk áll. Sajnos sok országban hasonló a helyzet.

Mérgező otthon

„A nyomorúságos körülmények között élők gyermekei szégyellik a lakásukat . . . , a család mindig beteg, és . . . sohasem tudja, mikor fogja a kormányzat vagy a háztulajdonos lerombolni” az otthonát, mondja Robin Shell, egy nemzetközi lakástámogatási program egyik vezetője.

Ilyen állapotok között élve a szülők kénytelenek mindig aggódni a gyermekeik egészsége és biztonsága miatt. Idejük és energiájuk nagy része, melyet arra fordíthatnának, hogy dolgozzanak, és jobbá tegyék a helyzetüket, gyakran arra megy el, hogy megpróbálják kielégíteni a gyermekeik létszükségletét, vagyis hogy legyen étel az asztalon, és legyen hol lehajtaniuk a fejüket.

Kívülállóként könnyű azt a következtetést levonni, hogy a szegények jobbíthatnának a sorsukon, ha kezdeményezőbbek lennének. Nem elég pusztán közölni az emberekkel, hogy „szedjék össze magukat, és álljanak a saját lábukra”. A lakásproblémát súlyos dolgok idézhetik elő, melyeket egyénenként nem tudunk befolyásolni. A kutatók például elsősorban a népességnövekedést, a fokozott ütemű elvárosiasodást, a természeti katasztrófákat, a politikai zűrzavart és a szűnni nem akaró szegénységet okolják a kialakult állapotokért. E miatt az öt tényező miatt a világ sok-sok szegénye rendkívül szorult helyzetben van.

Növekvő népesség

Becsült adatokból kiindulva minden évben 68-80 millió személlyel nő az elszállásolandók száma. Az Egyesült Nemzetek Népesedési Alapja közölte, hogy 2001-ben a világ népessége meghaladta a 6,1 milliárd főt, és 2050-re eléri a 7,9-10,9 milliárdot. Még kijózanítóbb az, hogy az elkövetkező két évtizedben az előrejelzések szerint a növekedés 98 százalékára a fejlődő országokban kerül sor. Az ilyen jóslatok már önmagukban is arra utalnak, hogy súlyos lakásgondokra lehet számítani. Még bonyolultabbá teszi a helyzetet, hogy a legtöbb országban a túlnépesedett városokban a legrohamosabb a népességnövekedés.

Feltartóztathatatlan városiasodás

A nagyvárosokra — például New Yorkra, Londonra és Tokióra — gyakran úgy tekintenek, mint egy adott ország gazdasági fejlődésének jelképeire. Ennek következtében évről évre több ezer vidéki lakos sereglik az ilyen „zöldebb városi legelőkre”. Főként tanulni és munkát keresni mennek.

Vegyünk egy példát, Kínát, ahol gyorsan fejlődik a gazdaság. Egy jelentésben közzétett becslés szerint ez odavezet, hogy az elkövetkező néhány évtizedben több mint 200 millió új lakásra lesz szükség csak a jelentősebb városi területeken. Ez csaknem kétszer annyi lakrész, mint amennyi jelenleg van az egész Egyesült Államokban. Miféle lakáshoz jutási program tud kielégíteni ekkora szükségletet?

A Világbank arról tájékoztat, hogy „a fejlődő országok városaiban minden évben úgy 12-15 millió új család jön létre, ami ugyanennyi lakóhelyet tesz szükségessé”. Mivel nincs elég megfizethető lakás, ezek a városi szegények arra kényszerülnek, hogy bárhol meghúzzák magukat, ahol tudják — gyakran olyan helyeken, ahol senki más nem lakna.

Természeti és politikai okokból bekövetkező katasztrófák

A szegénység sokakat olyan területekre űz, ahol nagy valószínűséggel alakulnak ki árvizek, sárlavinák és földrengések. A venezuelai Caracasban például hozzávetőlegesen több mint félmillióan „illetéktelenül élnek meredek hegyoldalakon, ahol állandóak a hegycsuszamlások”. Emlékezzünk vissza az 1984-es bhopali (India) üzemi balesetre is, melynek során több ezren meghaltak, és még ennél is több volt a sebesültek száma. Miért volt ekkora a csapás? Lényegében azért, mert egy közeli viskótelep annyira nagy lett, hogy mindössze öt méter választotta el az üzemtől.

A lakásproblémához egyre inkább hozzájárulnak a politikai okokból, például polgárháborúk miatt bekövetkező katasztrófák is. 2002-ben egy emberi jogi csoport beszámolót jelentetett meg, melyben rámutatott, hogy az 1984 és 1999 között zajló polgári viszály során 1,5 millió délkelet-törökországi embernek kellett elhagynia az otthonát, főként falusiaknak. Sokuk kényszerült arra, hogy ott húzza meg magát, ahol éppen helyet talált. Gyakran megesett, hogy rokonok és szomszédok kezdetleges lakhelyeken, bérleményekben, mezőgazdasági építményekben vagy épülő házakban zsúfolódtak össze. A beszámolóból kiderül, hogy családok egy csoportja istállókban élt, és egy-egy helyiségben tizenhárman vagy még többen laktak együtt. Egyetlen vécéjük és csapjuk volt, az is az udvaron. „Nem akarunk így élni — mondta az egyik menekült. — Állatoknak épített helyen lakunk.”

Gazdasági pangás

Végül, de nem utolsó sorban nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy milyen hatással van a lakásviszonyokra a kedvezőtlen anyagi helyzet. A Világbank egyik beszámolója, amelyre az előbbiekben utaltunk, kijelenti, hogy csak 1988-ban 330 millió városi lakos szegénynek volt mondható a fejlődő országokban, és nem volt esély rá, hogy ez a helyzet javulni fog az elkövetkező években. Ha valaki túl szegény ahhoz, hogy létszükségleti cikkekre, egyebek közt élelemre és ruházatra költsön, hogyan telne neki arra, hogy megfelelő lakást béreljen vagy építsen?

Sok család nem tudja megfizetni a banki kölcsönöket a magas kamatok és az infláció miatt, és a nagy összegű rezsi megnehezíti, hogy egyről a kettőre jussanak. Néhány országban 20 százalékos a munkanélküliség, ami szinte lehetetlenné teszi a megélhetést.

Ezek és más tényezők miatt a világ lakosai közül több száz millióan kénytelenek rettentő körülmények között élni. Vannak, akik régi buszokban, szállítókonténerekben és kartondobozokban laknak. Emberek húzódnak be lépcsők, műanyag fóliák és fahulladékok alá. Sőt, némelyek elhagyatott ipari területeken ütnek tanyát.

Eddigi intézkedések

Sok jóindulatú ember, segítőkész szervezet és kormányzati szerv tett már fontos lépéseket a probléma megoldására. Japánban számos szervezetet alakítottak azzal a céllal, hogy megfizethető lakások épüljenek. A Dél-afrikai Köztársaságban egy lakásprogram kezdődött 1994-ben, és ennek keretén belül több mint egymillió négyszobás ház készült el. Kenyának nagyra törő terve van: évente 150 000 városi lakrészt szeretnének építeni, és kétszer ennyit vidéken. Más országokban, például Madagaszkáron, arra törekszenek, hogy olcsó lakásépítési módszereket találjanak.

Nemzetközi szervezeteket hoznak létre, például az ENSZ Habitat nevű szervezetet, hogy jelezzék, a világ kötelezettséget vállal „a városok jelentős növekedéséből adódó gondok megelőzésére és enyhítésére”. Nonprofit és civil szervezetek is próbálnak segíteni. Egy nonprofit szervezet több mint 150 000 családnak segített különböző országokban, hogy ne kelljen siralmas körülmények között élnie, és 2005-re várhatóan egymillió embert juttat majd egyszerű, elfogadható, megfizethető lakáshoz.

Sok ilyen szervezet gyakorlatias információkat tesz könnyen hozzáférhetővé, hogy segítsen a szegényes körülmények között élőknek, hogy a legjobbat hozzák ki helyzetükből, vagy akár még javítsanak is azon. Ha segítségre van szükséged, te is javadra fordíthatod ezeket a tudnivalókat. És számos lényeges dolgot te magad is megtehetsz, hogy javíts a körülményeiden. (Lásd a 7. oldalon „ Az otthonod és az egészséged” című részt.)

Akár javítani tudsz a helyzeteden, akár nem, csekély remény van arra, hogy bárki vagy bármely emberi szervezet fel tudja számolni azokat a világszerte fennálló okokat, melyek előidézik ezt a válsághelyzetet. Sürgetően fokozódik az igény a gazdasági fejlődésre és az emberbaráti segítségnyújtásra, a nemzetközi közösség viszont egyre kevésbé képes eleget tenni ennek. Évről évre gyermekek milliói születnek egyre nagyobb szegénységbe. Van-e igazi remény, hogy véglegesen megszűnik ez a probléma?

[Kiemelt rész a 7. oldalon]

AZ OTTHONOD ÉS AZ EGÉSZSÉGED

Az Egészségügyi Világszervezet nagy vonalakban így határozta meg, hogy milyen alapvető felszerelésekre van szükség ahhoz, hogy egy otthon egészséges legyen:

▪ jó tetőzet, hogy ne essen be az eső

▪ jó falak és ajtók, melyek megvédenek a kedvezőtlen időjárástól, és megakadályozzák, hogy az állatok bemenjenek a házba

▪ hálók az ablakokon és az ajtókon a rovarok, főleg a szúnyogok távol tartására

▪ napellenzők körben a házon, melyek a hőségben védik a falakat a közvetlen napsugárzástól

[Kiemelt rész/képek a 8. oldalon]

HAGYOMÁNYOS VIDÉKI HÁZAK AFRIKÁBAN

Hosszú éveken át hagyományos házak tarkították a tájat Afrikában. Méretük és formájuk eltérő volt. Egyes törzsek építkezésére, például a kenyai kikuju és luo törzsére, kör alakú falak és szalmából készült kúptetők voltak jellemzők. Más népek, egyebek között a kenyai és tanzániai maszaik a többé-kevésbé szögletes formát részesítették előnyben. Kelet-Afrika partvidéki területein némelyik háznak kaptárra emlékeztető, földig érő zsúpfedele volt.

Mivel az ezekhez a házakhoz szükséges építési anyagok java része könnyen beszerezhető volt, ritkán adódtak lakásgondok. Elég volt a földet összekeverni vízzel, máris volt saruk. A közeli sok-sok erdőből könnyen be lehetett szerezni a fát, füvet, nádat és bambuszlevelet. Tehát bármilyen szegény volt is egy család, általában megengedhette magának, hogy saját háza legyen.

Persze ezeknek a házaknak megvoltak a hátrányaik is. Mivel a legtöbb tető gyúlékony anyagokból készült, nagy volt a tűzveszély. Ezenkívül a betolakodók könnyen bejuthattak, elég volt egy lyukat fúrniuk a sárkunyhó falába. Nem meglepő hát, hogy Afrikában manapság számos helyen a hagyományos építményeket lassanként felváltják a tartósabb épülettípusok.

[Forrásjelzések]

Forrás: African Traditional Architecture

Kunyhók: Courtesy Bomas of Kenya Ltd - A Cultural, Conference, and Entertainment Center

[Kép az 5. oldalon]

EURÓPA

[Forrásjelzés]

[Kép a 6. oldalon]

AFRIKA

[Kép a 6. oldalon]

DÉL-AMERIKA

[Kép a 7. oldalon]

DÉL-AMERIKA

[Kép a 7. oldalon]

ÁZSIA

[Képek forrásának jelzése a 6. oldalon]

[Képek forrásának jelzése a 7. oldalon]

ÉBREDJETEK!