A tizenéveseknek szükségük van az időnkre

MINDEN gondoskodó szülő tudja, hogy a picik csak akkor fejlődnek egészségesen, ha szeretetteljes figyelmet kapnak, és amikor ölelésre vágynak, akkor a szüleik ölébe másznak. Mire azonban a serdülőkorba érnek, az a valószínűbb, hogy eltaszítják maguktól a szüleiket, mondja dr. Barbara Staggers, az oaklandi (Kalifornia) Gyermekkórház és Kutatóközpont serdülőkkel foglalkozó részlegének igazgatója. Mégis azt mondhatjuk, hogy az életben ez az az időszak, amikor a leginkább szükségük van a szüleik figyelmére. Hogy miért?

A kamaszkorral együtt jár, hogy a fiatalok sok időt töltenek szülői ellenőrzés nélkül, és ez az egyik legnagyobb rájuk leselkedő veszély, állítja Barbara Staggers. A Toronto Star című újságnak adott interjújában megjegyzi: „A serdülőkor egy olyan időszak, amikor a gyerekek kezdik megismerni önmagukat és a körülöttük lévő világban betöltött helyüket. Mindehhez hozzáadódik a vakmerőségre való hajlam és a társaktól jövő nyomás, így a veszélyek óriásiak lehetnek.” A kamaszkor számos fázisból áll, és nem az életkorról szól. Inkább „arról van szó, hogy miként boldogulnak [a tizenévesek], hogyan dolgozzák fel a megszerzett ismereteket, és hogyan szereznek tapasztalatokat”. A serdülőkor kezdetén a fiatalok el vannak foglalva önmagukkal, nem figyelnek a külvilágra, inkább a testükben bekövetkező változások foglalkoztatják őket, és lobbanékonyak is. A serdülőkor derekán inkább a tapasztalatszerzés a jellemző, a vége felé pedig a független gondolkodás.

Igen, a kamaszkor évei izgalmasak lehetnek, ugyanakkor össze is zavarhatják a szülőket és a tizenéveseket egyaránt. Dr. Staggers, aki több mint 20 éve foglalkozik serdülőkkel, azt mondja, hogy a legtöbbjük „igényli, hogy egy olyan felnőttel beszélgessen, aki törődik vele”. Hogyan lehet ezt megvalósítani?

Szülők, tartsátok nyitva a kommunikációs csatornát! Biztosítsátok a gyermekeiteket arról, hogy törődtök velük, azáltal hogy jó hallgatóknak bizonyultok. Mutassátok ki a törődéseteket úgy, hogy kérdéseket tesztek fel nekik, így segítve, hogy rendezni tudják a gondolataikat, elképzeléseiket, valamint hogy fel tudják mérni az esetleges rossz döntéseik következményeit. Beszéljetek buzdítóan a jó döntésekkel járó áldásokról. Segítsetek nekik felismerni, mi az elfogadható viselkedés.

Ha a szülők azt az általánosan elfogadott felfogást követik, hogy a gyermekeknek meg kell tanulniuk, hogy saját maguk oldják meg a problémákat, akkor engedik, hogy a fiatalok sebezhetővé váljanak az erkölcstelen és gátlástalan emberek rossz befolyásával szemben (Példabeszédek 13:20). Azok a szülők viszont, akik alkalmazzák a Biblia tanácsait, a lehető legnagyobb esélyt adják a gyermekeiknek arra, hogy sikeresen túljutva a serdülőkoron, megbízható felnőttekké váljanak. Ezért a szülőknek meg kell tanulniuk ’a neki való út szerint felnevelni a fiút’ (Példabeszédek 22:6).

Gyakorlatias tanácsokat olvashatunk a hatékony kommunikációról és a tizenévesek neveléséről A családi boldogság titka című könyvben. * Ezenkívül a Szentírás alapján a család minden egyes tagjának gyakorlatias tanácsokat ad.

[Lábjegyzet]