Európa deltája — Micsoda sokszínűség!

Az Ébredjetek! romániai írójától

 A Duna a németországi Fekete-erdőből indul útjára. Virgonc folyóként keleti irányba sebes folyással hömpölyög át Ausztrián, és továbbhalad a szlovákiai határ mentén. Majd erős folyóvá válva délnek veszi az irányt keresztülszelve Magyarországot, aztán pedig a Horvátország és Szerbia és Montenegró közötti határvonalon folyik tovább. A bolgár határ mentén kanyarogva lelassul és kiszélesedik, majd észak felé fordul, át Románián, végül eléri Ukrajna határát.

Telve hordalékkal és a mintegy 300 mellékfolyóból összegyűlt vízzel, a sok mindent megért folyó a Fekete-tenger partján életet ad egy csodálatos deltának. Románia délkeleti részén, nem messze Tulcea városától születik meg a Duna három gyermeke: a Kilijai-ág, a Sulinai-ág és a Szent-György-ág. Ez a három fő csatorna aztán a Fekete-tengerbe ömlik.

Miközben a Duna-delta három ága lassan a tenger felé halad, több kisebb folyóra tagolódik, melyek számos mocsarat és tavat táplálnak. Ahogyan a folyó üledéke keveredik a tenger homokjával, nagyobb homokzátonyok és szigetek alakulnak ki. Vannak olyan dűnék — például a caraormani homokzátonyon —, melyek elérik a 6 méteres magasságot; olyan, mintha sivatagot látnánk.

Ám a Duna-delta nem pusztán mozgó homok- és törmelékdűnékből áll. A delta körülbelül 4300 négyzetkilométeren fekszik. Ez Európa legnagyobb kiterjedésű nedves területe. Továbbá  valószínű, hogy itt található a világ legnagyobb nádasa, úgy 1700 négyzetkilométeren!

A delta homokzátonyain számos fenséges szil-, tölgy- és égererdő zöldell. Sok-sok vadszőlő, borostyán, selyemfolyondár és más növény kapaszkodik fel a fákra, hogy örök harcot vívjon a napfényért. Bizonyos értelemben ez a delta egy hatalmas, élőlényekből álló szűrő, mely Európa legnagyobb víztisztító rendszere.

Az állatok paradicsoma

Több mint 300 madárfaj sokmilliónyi egyede csoportosul ebben a madárparadicsomban. A világon élő pelikánoknak körülbelül a fele, a kis kárókatonáknak pedig több mint a 60 százaléka a Duna-delta területén található. És a világon élő szinte összes vörösnyakú lúd, mely a veszélyeztetett fajokhoz tartozik, itt tölti a telet. Márciusban a pelikánok elhagyatott, nádassal teli úszó szigeteken építenek fészket, és rakják le a tojásokat. Amikor eljön az ősz, elindulnak a Nílus-delta, Görögország vagy Ázsia partjai felé, akár a távoli Indiába is.

A madarak nemcsak az ideális környezet miatt térnek újra meg újra vissza a Duna-deltához, hanem a halak miatt is. Több mint 90 halfaj tenyészik a delta csatornáiban. A Romániában elfogyasztott édesvízi halak fele a Duna-deltából származik. Az itt élő halak közül a leghíresebb a tok, mely párzási időszakban felfelé úszik a Dunán, hogy letegye az ikráit. Ezek az ikrák — más néven a kaviár — igen értékes, drága finomságnak számítanak.

Valójában kevés a szárazföld, a delta vidékének csupán a 13 százaléka emelkedik ki a vízből. Ezek a részek farkasoknak, rókáknak, nyulaknak és pézsmapockoknak adnak otthont. Még veszélyeztetett fajoknak is, mint a vidra és az európai nyérc — az előkelő hölgyek egykori kedvence —, lehetőségük van itt a fennmaradásra. Ezenkívül több mint 1800 rovarfaj hemzseg a vízi csodavilágban.

Egy hely, amelyet érdemes megőrizni

A Duna-delta 1991-ben felkerült a Világörökség-listára. A következő évben nemzetközileg elismert természetvédelmi terület lett. A táj megóvását nagy körültekintéssel irányítják Tulcea városából. Noha a halászatot hivatalosan korlátozzák, az orvhalászat továbbra is gondokat okoz.

A Duna-delta élete azonban azoknak a városoknak és ipari központoknak a kezében van, melyek a Dunának a tengerig tartó 2850 kilométeres útján szennyvizet engednek a folyóba. A nedves, füves területek éveken át megszűrték a Duna alsó szakaszát, mielőtt az a deltába ért. De mára ezeknek a füves területeknek közel a 80 százaléka eltűnt.

Napjainkban a delta mintegy 30 métert hódít el minden évben a Fekete-tengertől. És a Duna, ahogyan azt már évezredek óta teszi, építi, helyreállítja és felfrissíti ezt a különlegesen változatos tájat.

[Térképek a 24. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

UKRAJNA

MOLDOVA

ROMÁNIA

Bukarest

Duna-delta

FEKETE-TENGER

Duna

BULGÁRIA

[Kép a 24. oldalon]

Változatos vadvilágnak ad otthont a delta nádasa, mely a világon az egyik legnagyobb

[Kép a 24. oldalon]

Pézsmapocok

[Képek a 25. oldalon]

A világon élő összes pelikánnak körülbelül a fele itt található

[Kép a 26. oldalon]

Több mint 300 madárfaj él ebben a madárparadicsomban, beleértve a jégmadarakat is

[Képek a 26. oldalon]

Több mint 1800 rovarfaj él a Duna-deltában

[Képek forrásának jelzése a 24. oldalon]

Minden fotó: Silviu Matei

[Képek forrásának jelzése a 25. oldalon]

Minden fotó: Silviu Matei

[Képek forrásának jelzése a 26. oldalon]

Minden fotó: Silviu Matei