Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Hogyan lehet hasznot meríteni az újságokból?

Hogyan lehet hasznot meríteni az újságokból?

Hogyan lehet hasznot meríteni az újságokból?

„Bolond az az ember, aki soha nem olvas újságot; az meg még bolondabb, aki elhiszi, amit olvas, csak azért, mert az újságban van leírva” (August von Schlözer, német történész és újságíró, XVIII. század második fele).

EGY felmérésben megkérdeztek több ezer brit és francia embert, hogy mennyire bízik abban a 13 intézményben, amelyet megneveznek. A sajtó az utolsó helyen volt. Még a politika és az üzleti világ is több bizalmat élvez. Amerikában a legtöbb olvasó még mindig hisz az újságoknak. De a Pew Kutatóközpont által végzett felmérések szerint mégsem annyian, mint korábban.

Gyakran jogos a kétkedés, főleg ha az írottak kapcsolatban vannak az újságot kiadó ország nemzeti érdekeivel. Mi történik ilyenkor? Sokszor feláldozzák az igazságot. Ahogyan Arthur Ponsonby XX. századi angol államférfi egy alkalommal megjegyezte: „A háború legelső áldozata mindig az Igazság.”

Még akkor is jó a híreket egészséges kétkedéssel olvasni, amikor nincs háború. „A tapasztalatlan hisz minden szónak — írja egy bibliai példabeszéd —, de az eszes meggondolja lépteit” (Példabeszédek 14:15). Ha kellő megfontoltsággal veszel a kezedbe egy lapot, általában hozzájuthatsz minden információhoz, amiről tudni szeretnél.

A hírek fontosak

A hírszolgáltatás fontos napjainkban, mert segít lépést tartanunk a világ eseményeivel. Ez pedig elengedhetetlen. Miért? Azért, mert Jézus Krisztus, a legnagyobb próféta, aki valaha élt, sok eseményt megjövendölt, ami körülöttünk zajlik. Amikor megkérték, hogy beszéljen a világrendszer befejezéséről, azt mondta, hogy a vég idejét háborúk, növekvő törvénytelenség, élelmiszerhiányok, járványos betegségek, földrengések és az ezekkel együtt járó események fogják jelezni (Máté 24:3–14; Lukács 21:7–11).

A Biblia továbbá kijelenti: „az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek.” A prófécia azt is elmondja, hogy ezekben az „utolsó napokban” az emberek „önmagukat szeretők” és „pénzszeretők”, valamint a „szüleik iránt engedetlenek” lesznek. Nem lesz bennük „természetes vonzalom”, és „önuralom nélküliek, vadak, a jóságot nem szeretők, árulók, keményfejűek, büszkeségtől felfuvalkodottak, inkább gyönyörszeretők, semmint Istent szeretők” lesznek (2Timóteusz 3:1–5).

Bizonyára te is látod ezt a bibliai próféciát beteljesedni a saját környezetedben. Ami pedig a nagyvilágban történik — ahogyan arról az újságok beszámolnak —, csak megerősíti a bibliai próféciák pontosságát. Vajon ez azt jelenti, hogy mindent elhihetünk, amit az újságban olvasunk? Nem. Még az elhivatott szakmabeliek is körültekintésre intenek.

Lásd át a feladat nehézségeit

Mindenki követ el hibákat, még a legőszintébb, leggyakorlottabb szakemberek is. „Három éve dolgozom szabadúszó tényellenőrzőként — írta Ariel Hart a Columbia Journalism Review-ban —, de még egyszer sem ellenőriztem olyan sztorit, amelyben ne lett volna hiba, akár öt oldal hosszú volt, akár kétbekezdésnyi.” Példaként olyan hibákat említ, mint „egy nem egészen pontos évszám; elavult adatok; helyesírási hibák; információ, amelyről sok helyen beszámoltak, de másodkézből származik és a forrás téves”.

Az újságíróknak meggyűlik a bajuk a megbízhatatlan hírforrásokkal. Van, hogy a sajtónak megtévesztéssel, kacsával van dolga. 1999-ben egy szélhámos azt az álhírt terjesztette, hogy „temetővidámpark” fog létesülni. A hír alátámasztására felállított egy látványos weboldalt egy nem létező fejlesztési vállalat adataival, és egy telefonvonalat is létesített interjúk lebonyolítására, melyen a vállalat szóvivőjének adta ki magát. Az Associated Press hírügynökségnek nem sikerült fényt derítenie a csalásra, aminek következtében sok amerikai napilap leközölte a hírt. Azt mondják, a sikeres kacsák kulcsa az, hogy legyen „egy izgalmas sztori, amely sokkoló, de hihető, és látványos a grafikai megoldás”.

Még a jó szándékú újságírók sem mindig adják vissza jól a történteket. „Az újságírók rendszerint nagy iramban dolgoznak — mondja egy lengyel írónő. — A lapok egymással versengenek. Mind elsőként akarja közölni a hírt. Emiatt sokunk nem tud alapos kutatást végezni a cikkekhez, bár szeretnénk.”

Kényszerű alkalmazkodás

Egy felmérés kiderítette, hogy 193 ország közül 115 nem vagy csak részben élvez sajtószabadságot (Freedom of the Press 2003​—A Global Survey of Media Independence). De a híreket még a teljes szabadságnak örvendő országokban is észrevétlenül manipulálhatják.

Időnként néhány újságírót egyszerűen kihagynak, amikor fontos információkat küldenek szét, míg akik alkalmazkodnak az elfogadott nézetekhez, exkluzív interjúkat kaphatnak, vagy meghívásokat politikusoktól az útjaikra. A reklámozó cégektől jövő bevétel is befolyásolhatja a híreket. „A reklámozó azzal fenyegethet, hogy megvonja a laptól a jól fizető reklámokat, ha a szerkesztő valami rosszat közöl róluk” — jegyezte meg egy lengyel újságírónő. Egy japán újság egyik munkatársa pedig, aki a nyomdai előkészítést végzi, erre hívja fel a figyelmet: „Ne feledjék, hogy nagyon nehéz tárgyilagosnak maradni az anyag összeállításában.”

„Na de ha a szakértőknek is ilyen nagy gondot jelent hiteles híranyagot készíteni, akkor hogyan döntse el az olvasó, hogy mit hihet el?” — merülhet fel benned a kérdés.

Kiegyensúlyozottságra van szükség

Egyértelmű, hogy tisztánlátásra van szükség. „Nemde a fül próbálja meg a szavakat, miként az íny az ételt ízleli?” — kérdezte Jób patriarcha (Jób 12:11). Az olvasónak gondosan mérlegelnie kell az írottakat, hogy az igazság cseng-e ki belőlük. Bölcsen mintegy próbára teszi az információ valódiságát, és kiválasztja belőle, ami igaz. Jézus Krisztus egyik első századi tanítványa helyeslően írt azokról, akik meghallgatták Pál apostolt, de aztán ellenőrizték is Pál információinak a forrását, hogy meggyőződjenek róla, hogy az igazat tanították nekik (Cselekedetek 17:11; 1Tesszalonika 5:21).

Ezt az újságolvasó is megteheti, ha feltesz magának néhány kérdést. Például: Mit tudni az újságíró hátteréről? Milyen előítéletei vannak? A sztori sziklaszilárd tényeket közöl, melyeknek utána lehet járni? Kinek állhat érdekében elferdíteni az igazságot? A bölcs olvasó a biztonság kedvéért több forrást is ellenőrizhet. Meg is vitathatja másokkal az olvasottakat. „Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz” — jegyzi meg egy bibliai példabeszéd (Példabeszédek 13:20).

Ugyanakkor ne várj tökéletességet. Ahogy láthattuk, számos akadálya van annak, hogy az újságok teljesen tárgyilagos tényeket közölhessenek. Ennek ellenére segíthetnek, hogy lépést tarts a világ eseményeivel. Fontos, hogy tájékozottak legyünk, mert amikor Jézus a mi időnkről beszélt, erre intett: „maradjatok ébren” (Márk 13:33). Az újságok segíthetnek ebben, még ha közben figyelembe kell is vennünk a korlátaikat.

[Kiemelt rész/kép a 10. oldalon]

AMIKOR A SAJTÓ ELŐÍTÉLETET TÜKRÖZ

A téves hírközlésnek gyakran az elhamarkodottság és a félreinformáltság az oka. A jó szándék ellenére az ilyen történetek nyomán gyorsan elterjedhetnek olyan kijelentések, melyek nagyon messze állnak az igazságtól. De időnként a félrevezetés szándékos, ahogy a náci Németországban is az volt, amikor hazugságokat terjesztettek bizonyos népcsoportokról és vallásokról.

Mi lett a következménye egy alig leplezett rágalomhadjáratnak, amely a közelmúltban zajlott egy emberi jogi eset kapcsán Moszkvában? „Amikor három lány öngyilkos lett Moszkvában — írta a torontói The Globe and Mail című újság —, az orosz média azonnal célzást tett rá, hogy a lányok fanatikus követői voltak a Jehova Tanúi vallásnak.”

Ilyen történetekkel lehetett találkozni a hírekben 1999. február 9-én, azon a napon, amikor egy polgári bíróság újrakezdett egy tárgyalást Jehova Tanúi tevékenységének a betiltatására Moszkvában. Geoffrey York, a The Globe and Mail moszkvai irodájának munkatársa a beszámolójában közölte: „A rendőrség később beismerte, hogy a lányoknak semmi közük sem volt a vallási szektához. De addigra egy moszkvai tévéállomás újabb támadást indított a szekta ellen, közölve a nézőkkel, hogy Jehova Tanúi összejátszottak Adolf Hitlerrel a náci Németországban, pedig történelmi bizonyítékok szólnak amellett, hogy több ezer tagjuk vált a náci haláltáborok áldozatává.”

Ennek következtében sok félreinformált és vélhetően rémült ember szemében Jehova Tanúi vagy egy öngyilkos szektává, vagy náci kollaboránssá váltak!

[Kép a 7. oldalon]

Jézus Krisztus sok mindent megjövendölt, amiről ma az újságok írnak

[Képek a 8. oldalon]

Az újságok hírei alátámasztják a bibliai próféciákat

[Forrásjelzés]

FAO photo/B. Imevbore

[Kép a 8–9. oldalon]

Meg lettek dicsérve azok, akik ellenőrizték Pál tanításainak a forrását, ami olyankor is bölcs dolog, ha szokatlan beszámolóval találkozunk az újságban